Most jóval többen vannak azok a befektetők a lakáspiacon, akik az elmúlt hónapokban beindult áremelkedést látva zsebre akarják tenni a hasznot az elmúlt években vásárolt ingatlanuk után – derül ki az azénpénzem.hu összeállításából. Júliusban Budapesten az egykori befektetők 28 százaléka akarta a most tapasztalható magas áron realizálni az ingatlan árának emelkedéséből származó hozamát, egy éve alig 10 százalék volt ez az arány, írják a Duna House adatai alapján. Vidéken is hasonlóan sokan gondolkodnak a profitrealizálásban, 24 százalék akarja eladni a lakást, egy éve csak 9 százaléknyian voltak a befektetési céllal korábban vásárlók közül ők.
De sokan vannak azok is, akik most vélik úgy, hogy még érdemes ingatlanba fektetni. „Budapesten a DH számai szerint a befektetési céllal vásárlók aránya az idén júliusban a tavalyi 29 százalék helyett 27 százalék volt. Vidéken viszont még nőtt is azoknak az aránya, akik jövedelemtermelő célból szereztek ingatlant. A vásárlás oka a vevők 26 százaléka helyett már 28 százaléknál volt a befektetés.”
Nehéz látni, merre mennek az árak, mert az infláció felpörögött, és a jegybank elkezdte emelni a kamatokat. A DH elemzése szerint idén a nyaralók és az egykor befektetési céllal vásárolt lakások tartják ébren nyáron az ingatlanpiacot. Az Ingatlan.com pedig úgy látja, hogy a lakáspiaci élénkülés idén elsősorban az adásvételek számában jelentkezhet, a korábbi évekhez hasonló országos szintű két számjegyű drágulásnak nincs igazán tere. A hirdetési portál adatai szerint a budapesti lakásuk eladása során árat változtató tulajdonosok 80 százaléka mérsékelte a kínálati árat 2020-ban és az idén is, ami rekord magas arányt jelent, fogalmaznak.
A községekben viszont még erős a kereslet, és a drágulásnak is tere van. Ezt jelzi, hogy idén 10-ből 4 árat változtató eladó az eredetileg meghirdetett árnál nagyobb összeget szeretne kapni az ingatlanért. A községek eredményében szerepet játszik a falusi csok. Ez különösen a nyaralóövezeti településeken fűti a piacot.
