Belföld koronavírus

A kormány megfogadta az MSZP tavaszi tanácsát, így ellenzékiek is megszavazhatják a rendkívüli jogrendet

Akár már jövő kedden elfogadhatja a parlament a rendkívüli jogrend meghosszabbítását. A szövegbe bekerült az a pont, amit márciusban kért az ellenzék, akkor hiába.

Csütörtök délre egyeztetésre hívta a parlamenti pártokat Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető. A körülbelül egy órán át tartó megbeszélés arról szólt, hogy a kormánypártiak – a kabinet részéről Varga Judit igazságügyminiszter volt jelen – azt taglalták, miért kellene az ellenzékieknek is megszavazniuk a rendkívüli jogrend 90 napos meghosszabbítását.

A veszélyhelyzetet kedden éjféltől vezették be újra, Orbán Viktor esti bejelentése után. A miniszterelnök ezt azzal indokolta, hogy a járvány gyors terjedése miatt gyors döntésekre van szükség, miközben az Országgyűlésnek két hétbe telt, hogy szigorítsa a maszkviselési szabályokat.

Tavasszal egyébként úgy vezették be a rendkívüli jogrendet, hogy száz alatt volt a naponta regisztrált új koronavírus-fertőzöttek száma, most pedig négyezer környékén jár. A rendkívüli jogrend pedig arra ad lehetőséget, hogy a kormány rendeletben hozzon akár törvényeket is felülíró szabályokat.

A veszélyhelyzet meghosszabbításról két hét után az Országgyűlés dönthet kétharmados többséggel, azaz ha mindenki jelen van, a Fidesz-KDNP-frakció szavazatai is elegendőek ehhez. Így a frakciókkal való egyeztetésnek inkább szimbolikus a jelentősége.

Arra kérjük a baloldali pártokat és baloldali politikusokat, támogassák a javaslatot! Tavasszal nem számíthattunk rájuk, akkor nem támogatták a veszélyhelyzet meghosszabbítását, nem szavazták meg a koronavírus-törvényt, külföldön támadták Magyarországot, és még kamuvideót is készítettek a magyar egészségügy lejáratására

írta a kéréshez képest közepesen barátságtalan hangnemben Kocsis Máté az ülés után. Ez alapján is egyértelmű, hogy ha az ellenzékiek nem szavazzák meg a rendkívüli jogrend meghosszabbítását, akkor továbbra is arról fog szólni a kormányzati kommunikáció, hogy az ellenzék akadályozza a járvány elleni védekezést.

Fotó: Kovács Tamás / MTI

A rendkívüli jogrend meghosszabbításának támogatása azért ütközhet nehézségbe az ellenzéki frakciók részéről, mert tavasszal úgy nyilatkoztak, hogy a felhatalmazási törvény a diktatúra bevezetése felé tett újabb lépés, ezért márciusban nem is szavazták meg a veszélyhelyzet idején hozott, akár törvényeket is felülíró kormányrendeletek hatályának meghosszabbítását, amit persze a kétharmados többség így is elfogadott.

Diktatúrát hoz vagy a járvány elleni védekezés egyetlen eszköze a felhatalmazási törvény?
A veszélyhelyzet kihirdetését követő legélesebb politikai vita a túlhatalomtörvényről alakult ki. Válaszok a legfontosabb dilemmákra.

Harangozó Tamás (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a tavaszi helyzethez képest van egy jelentős különbség: a Fidesz kérés nélkül beleírta a törvénytervezetbe a 90 napos határidőt, amit a szocialisták törvénymódosításban, illetve törvényjavaslatban is kértek márciusban, mindhiába. Harangozó kiemelte, hogy a tervezetet még nem nyújtották ugyan be, de ebben a formában támogatni tudja az MSZP elnöksége.

Tóth Bertalan, az MSZP társelnöke akkor a szavazás előtt kérte a miniszterelnököt, hogy fogadják el a módosítást, és akkor ők is meg tudják szavazni a felhatalmazási törvényt. Orbán erre felelt elhíresült mondatával, miszerint „Nekem 133 bátor ember kell, az ország 133 legbátrabb embere kell!” – arra utalt, hogy a Fidesz-KDNP-frakció szavazatai is elegendőek, ezért nem enged.

Az új szövegtervezetbe azonban bekerült a három hónapos határidő, ami Harangozó szerint azt mutatja, hogy a Fidesz meghátrált, és hogy az MSZP-nek igaza volt.

Ilyen válsághelyzetben megadunk minden segítséget, de az a kérdés, hogy a kormány él vagy visszaél egy ekkora felhatalmazással. Tavasszal azt láttuk, hogy inkább visszaélt

– mondta kérdésünkre Szilágyi György, aki a Jobbik részéről vett részt az egyeztetésen. A jobboldali ellenzéki párt vezető testületeiben még megtárgyalják, hogy támogassák-e a kormánypárti tervezetet, így a képviselő ezt egyelőre nem tudta megmondani.

A DK elnöksége holnap dönt arról, hogy a frakció megszavazza-e a törvényjavaslatot, mivel a törvény végleges szövegét még nem kapták kézhez, jelenleg csak a Fidesz által küldött munkapéldány áll a rendelkezésükre.

Időközben azonban Varga Judit a kormány nevében be is nyújtotta a javaslatot a parlamentnek, és az tartalmazza a 90 napos határidőt. Emellett a tavaszihoz hasonlóan azt, hogy

  • veszélyhelyzet alatt nem lehet időközi választást tartani, és így a képviselő-testületeket sem lehet feloszlatni,
  • népszavazás sem kezdeményezhető.

A parlament egyébként 90 napon belül is visszavonhatja a veszélyhelyzeti kormányrendeletek hatályának meghosszabbítására adott felhatalmazását.

A jobbikos és az MSZP-s politikus is azt hangsúlyozta, hogy a védekezésben a teljes felelősség a kormányt terheli, amennyiben pedig az ellenzékiek is megszavazzák a rendkívüli jogrendet, ez még inkább így lesz, mert újabb erős jogosítványt kapnak ezáltal Orbánék.

A törvényjavaslatról legkorábban jövő kedden szavazhatnak. Amennyiben megszavazzák a házszabálytól eltérést is, már aznap elfogadhatják a törvényt. Ha nem, akkor sürgősségi eljárásban a következő kedden fogadhatják el a tervezetet.

Az egyeztetésen egy ellenzéki javaslat hangzott el, eszerint a frakcióvezetők fordulhatnának a meghozott rendeletek miatt utólagos normakontrollért az Alkotmánybírósághoz, azaz nem lenne szükség ehhez 50 képviselő aláírására.

Kiemelt kép: Kovács Tamás / MTI

Ajánlott videó

Olvasói sztorik