Belföld

Félrement béremelés: pályaelhagyásra készül az egészségügyi szakdolgozók negyede

Jól érzékelhető az egészségügyi szakdolgozók körében felgyülemlett feszültség az új egészségügyi törvény kapcsán, ami hatalmasra növeli az ápolók és az orvosok közötti – eddig is jelentős – bérkülönbséget. Egy 30 ezres körben elvégzett felmérés szerint a szakdolgozók fele a törvény miatt kihátrálna az állami egészségügyből, ijesztően sokan teljesen elhagynák a pályát. A szakdolgozói kamara elnöke szerint ez nem meglepő.

Brutálisak a számok

– így értékelte Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozók Kamarájának elnöke a szervezet által készített online kérdőív eredményeit. A MESZK arra volt kíváncsi, tagjai körében hogyan csapódott le a múlt héten megszavazott, és azóta a köztársasági elnök által már alá is írt törvény, amely az egészségügyi szolgálati jogviszonyt szabályozza. Áder János szerint nemcsak politikai, de ritkán tapasztalható szakmai konszenzus is erősíti a jogszabályt, ez utóbbi azonban vitatható.

Kik az egészségügyi szakdolgozók?

Egészségügyi szakképesítéssel rendelkezők, akiknek nem orvos, fogorvos, gyógyszerész, klinikai szakpszichológus végzettsége van. Szakdolgozók például az ápolók, az asszisztensek, a műtősök, a beteghordók.

Az online kutatásból egyebek mellett kiderül, hogy a 30 ezer válaszoló közül több mint 15 ezren tervezik valamilyen formában elhagyni a közellátást.

  • Legnagyobb számban, 8758-an azok vannak, akik úgy gondolják, pályát módosítanak,
  • 3071-en inkább a magánegészségügyet választanák,
  • 2917-en pedig külföldi munkában gondolkodnak.

Balogh Zoltánt nem lepték meg az adatok, mert mint mondja, a törvény leginkább az egészségügyi szakdolgozókat érinti hátrányosan. Míg az orvosoknak csak kisebb hányada közalkalmazott (nagyjából 18 ezer a 48 ezerből), addig a betegek mellett 24 órában szolgálatot teljesítő ápolók közül a legtöbben – a 69 ezer fős összlétszámból mintegy 60 ezren – közalkalmazotti jogviszonyban dolgoznak. A MESZK elnökének számos helyről jelezték, hogy már most érzékelhető a mozgolódás a törvény hatására: a szakdolgozók egy része elkezdte keresni az egészségügyi rendszeren kívüli lehetőségeket.

A kutatásból kitűnik, hogy a válaszadók többsége nő (88 százalék), és ez nem csak azért van így, mert az ápolói és az asszisztensi humánerőforrás nagyobb részt a körükből kerül ki, hanem azért is, mert a családanyák, a családalapítás előtt állók és a nagymama korúak érzik leginkább a törvény által teremtett bizonytalan jövőképet és az e miatti késztetést a váltásra.

270 ezres kezdő fizetés bruttóban

A múlt héten viharos sebességgel megszavazott egészségügyi törvény egyik fontos eleme az orvosbérek háromlépcsős rendezése. 2023-ban, a három évre elhúzott béremelési folyamat végén a most elfogadott bértábla szerint egy kezdő orvos bruttó 687 ezer 837 forintot, míg a nyugdíjhoz közel álló, 41 éve pályán lévő doktor bruttó 2 millió 380 ezer forintot keres majd. A nagyjából négyévente szintet ugró orvosfizetések rangsorában egy középkorú, 11-15 éve dolgozó orvos is bruttó 1,4 millió forintot kereshet 2023-ra.

Az orvosbérek ilyen mértékű rendezése üdvözlendő a MESZK elnöke szerint is, de hozzáteszi, hogy ennek hatására

hatalmasra nőnek a bérkülönbségek az orvosok és a szakdolgozók között, ezért sem tartja meglepőnek, hogy sokan az egészségügy elhagyásán gondolkodnak.

Az új orvosi bértábla hatására a helyzet úgy változik meg, hogy minél képzettebb egy szakdolgozó, annál inkább érződik majd a fizetésbeli lemaradása. Egy főiskolai-egyetemi végzettséggel rendelkező szakdolgozó nagyságrendekkel kevesebbet fog keresni, mint egy orvos, márpedig egy intenzív osztályon dolgozó, vagy egy anesztes szakápoló, vagy akár egy mentőtiszt orvosi hatáskörű kompetenciával is rendelkezik – indokolja Balogh Zoltán, miért érezhető egyre nagyobb elégedetlenség a szakdolgozók között.

A kamara ezért is kéri folyamatosan a kormánytól, hogy 2021-ben is legyen minimum 50 százalékos szakdolgozói béremelés, ami folytatódjon 2022-ben, illetve 2023-ban az orvosi bérrendezés ütemezésével és mértékével megegyező módon.

Merthogy amíg az orvosi bértábla most már valóban motiváló – minél hosszabb időt tölt el egy doktor az egészségügyben, annál inkább érezhető a bérében az emelés –, addig a szakdolgozói korántsem az: a kezdő illetményéhez képest alig keres majd 35-40 százalékkal többet, amikor több mint négy évtizedes szolgálati idővel nyugállományba vonul. Ez konkrét számokkal érzékeltetve még mellbevágóbb:

egy OKJ-s végzettségű ápoló a novemberi emelés után is csupán bruttó 270 ezer forint kezdő fizetéssel áll pályára. Valamivel jobb a főiskolai vagy egyetemi végzettséggel rendelkezők helyzete: ők bruttó 337 ezer forintért kezdhetnek például szakápolóként, heti minimum négyszer 12 órás műszakokban dolgozni a betegek mellett.

Jövőképük azonban aligha lehet: egy OKJ-s végzettségű ápolónak 40 év munka után sem emelkedik bruttó 380 ezer forint fölé az alapjövedelme, ráadásul ha korlátozzák a másod- és harmadállásának lehetőségét, sőt a megváltozott jogviszony miatt a pótlékai összegét is csökkentik, akkor végképp érthetővé válik, miért fordítana hátat az egészségügynek.

Valami történt

Bár az államfő szerint ritkán tapasztalható szakmai konszenzus övezi a jogszabályt, ez erősen kétséges, már csak azért is, mert a szakdolgozókat senki sem képviselte a tárgyalóasztalnál. Balogh Zoltán szerint degradáló, hogy egy több tízezer embert érintő fajsúlyos kérdésekről úgy születik döntés, hogy a szakdolgozói kamarát meg sem kérdezték. Arról nincs tudomása, miért mellőzik rendre a MESZK-et a tárgyalásokon, mindenesetre az elnök úgy véli, valami történt néhány héttel ezelőtt, ami miatt a döntéshozók azt gondolják, hogy az egészségügy átalakítását csak orvosi szempontok figyelembe vételével lehet és kell megvalósítani.

Pedig jól képzett ápolók, asszisztensek nélkül nincs ellátás. Minden orvosnak az az érdeke, hogy jó és megfelelő számú szakdolgozóval dolgozzon együtt, akik 24 órában a betegek mellett vannak

– hangsúlyozta a kamara elnöke.

Arról, hogy az orvosoknak mi a véleményük a törvényről, ebben a cikkben írtunk bővebben:

Egészségügyi törvény: elkezdődött a műtét, de orvosok nélkül
Az átvezényelhetőség miatt akadtak ki leginkább az orvosok, de szakértők a kedden elfogadott „lukas és félkész” törvény kapcsán több más anomáliára is rámutattak.

A bérrendezésnek a magánegészségügyre gyakorolt hatásáról pedig Leitner György nyilatkozott a 24.hu-nak:

Az orvosok legalább fele magánban is rendel
Így nem lesz könnyű a magán- és a közellátás szétszálazása, Leitner György, a magánellátókat tömörítő egyesület elnöke szerint mindkettőt megbéníthatja az új egészségügyi törvény, ráadásul félő, hogy könnyebben adnak engedélyt magánpraxisra a stabil pacientúrával rendelkező, nagy nevű főorvosoknak.

Kiemelt kép: Védőfelszerelést viselő ápoló a koronavírussal fertőzött betegek fogadására kialakított intenzív osztályon a Szent László Kórházban 2020. április 22-én. Fotó: Balogh Zoltán /MTI

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.