Belföld

Egészségügyi törvény: elkezdődött a műtét, de orvosok nélkül

„Jó hírrel szolgálhatok – mondta Kásler Miklós szinte napra pontosan két évvel ezelőtt a Magyar Időknek – mert kidolgoztuk a magán- és az állami ellátás szétválasztását célzó első javaslatokat.” Az emberierőforrás-miniszter ugyanakkor leszögezte:

Ez nagyon hosszú folyamat lesz, amit egy lépésben nem lehet megvalósítani.

Október 5. óta tudjuk, hogy mégis. Az egészségügyi rendszert érintő átalakítások lomha tempójához képest viharos sebességgel megalkotott, hétfőn vitára bocsátott és kedden elfogadott törvény ugyanis az orvosbérek látványos emelése és a hálapénz szabályozása mellett az orvosok jogállásának, és az eddig kivívott meglehetősen szabados foglalkoztatási rendszerének az egyszeri, drasztikus és nagyon rövid hatályú átalakításáról is szól, egyúttal megteremti a kényszerű orvosvezérlés jogi alapját is. A 24.hu által megkérdezett orvosok és szakértők egyöntetű álláspontja szerint ez utóbbi a törvény egyik legvitathatóbb pontja.

Átvezénylés mint büntetés?

Nem katonák vagyunk – üzenik a jogalkotóknak (a Magyar Orvosi Kamarával egyetértésében) a 24.hu-nak nyilatkozó, névtelenséget kérő orvosok a hétfőn nyilvánosságra hozott és kedden már meg is szavazott egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény kapcsán, amely így rendelkezik a kirendelésről: „Az egészségügyi szolgáltató fenntartója döntése alapján – az érintett egészségügyi szolgáltató vezetője véleményének kikérését követően – egészségügyi közfeladat ellátása érdekéből az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy határozott időre kirendelhető egy másik – ugyanazon fenntartóhoz tartozó – egészségügyi szolgáltatóhoz.”

Az „ellátási érdekből” történő kirendelés időtartama nem haladhatja meg az egy évet, ám egy alkalommal, legfeljebb további egy évvel meghosszabbítható, vagyis előfordulhat, hogy egy budapesti orvost két évre több száz kilométerre távolabb lévő kórházba irányítanak át. Vagy száműznek, ahogy egyikük fogalmazott, rámutatva arra, hogy a kirendelés szabályozása visszaélésekre adhat okot. Sokan büntetést látnak bele: az, aki nem felel meg a rendszer elvárásainak, büntetésből egy időre máshova kerül.

Orvoscsoport szerveződött a törvény ellen a Facebookon

Az orvosok között akkora az ellenállás az új törvénnyel szemben, hogy egy rövid idő alatt több ezer tagúvá duzzadó nyilvános Facebook-csoportot is szerveztek, ami a cikk megjelenésekor kilencezer tagot számlál. Az Orvosok a szolgálati jogviszony ellen nevű csoport célja a véleménynyilvánítás mellett a közös megmozdulások szervezése is. Mint írják, „a csoportot a tagok formálják, követeléseinket együtt kell megfogalmaznunk”.

Egyikük úgy véli, bár a jövőre induló háromlépcsős  béremelés jelentős, az itthonról hiányzó, most külföldön dolgozó 40-es orvosgeneráció emiatt nem fog visszatérni a magyar egészségügybe, a még itt tartózkodó fiatalokat pedig nem fogja itthon tartani, mert a fejük felett lebegő kirendelhetőség – amiről mindössze tíz nappal megelőzően kap értesítést – nem nyújt számukra vonzó perspektívát.

Rékassy Balázs egészségügyi szakértő, a Főpolgármesteri Hivatal egészségpolitikai tanácsadója egyenesen az ’50-esek évek tervgazdálkodási gyakorlatához hasonlítja a kirendelhetőségről szóló passzust.

Akkor valóban megmondták az orvosoknak, hol és milyen pozícióban dolgozhatnak, ha pedig nem volt jó párttag az illető, akkor büntetésből kivezényelték vidékre háziorvosnak akár a tudományos munkát végző, nagy szaktekintéllyel bíró orvost is.

Egy másik, név nélkül nyilatkozó szakértő úgy véli, éppen a kirendelhetőség miatt a szabályozás a katasztrófavédelmi és az egészségügyi rendszer közötti (egyébként elméletileg létező, sőt kívánatos) összefüggésére alapul. Átvezénylések a mostani rendszerben is történnek, és nem csak a koronavírus-járványhoz vagy a kolontári vörösiszap-katasztrófához hasonló rendkívüli helyzetben.

Fotó: Balogh Zoltán /MTI

A békeidőben is bevett gyakorlat, hogy a kórházak „kölcsönkérnek egymástól” humánerőforrást. Azonban az,  hogy egy hatóság vagy felsőbb irányító szerv (a Nemzeti Népegészségügyi Központ vagy a minisztérium) azonnali hatállyal dolgozókat, munkacsoportokat delegált volna máshova, eddig csak rendkívüli helyzetben volt elképzelhető.

Jelenleg az egyre nagyobb számú Covid-betegek ellátása miatt folyamatos az egészségügyi dolgozók átvezénylése. Az RTL Híradó keddi riportjából kiderült, hogy a győri kórházba 17 főt vezényeltek át, legtöbbjüket a soproni kórházból. Az ajkai kórházba pedig 30 dolgozó érkezett Veszprémből, míg a szekszárdi kórházba 24 dolgozót irányítottak át máshonnan. Korábban pedig arról érkeztek hírek, hogy a Korányi Intézetbe szükséges humánerőforrást átcsoportosítani, de a kiskunhalasi mobil járványkórház is csak átvezénylés útján töltődik fel ellátó személyzettel. Müller Cecília csütörtökön arról beszélt: 746 egészségügyi dolgozót vezényeltek már át abba a 12 intézménybe, ahol a koronavírus-fertőzötteket kezelik. Orbán Viktor az átvezényléseket így kommentálta: „Most járvány van, ez élet-halál kérdése. Ha menni kell, akkor menni kell.”

A hatalom annál van, aki az engedélyt kiadja

A békeidőben is alkalmazható kivezénylés törvényben rögzítése mellett a másodállás engedélyhez kötése is kiverte a biztosítékot az egészségügyben. A vonatkozó szabályozás ugyanis nemcsak a magánpraxist tartalmazza, hanem minden más, szabadidőben végezhető tevékenységet is szabályozna, például azt, ha egy orvos olyan tevékenységet végezne, aminek semmi köze az egészségügyhöz. „Ha én virágkötéssel foglalkozom, vagy karateedzéseket tartok hobbiból, akkor erre miért kérjek engedélyt?” – veti fel a kérdést egy orvos forrásunk.

A másodállás engedélyhez kötésének kapcsán Rékassy Balázs kiemeli,  az orvoshiánnyal küzdő vidéki rendelőintézetben, ahol az orvosok számos helyen, kórházakban, több szakrendelésen és még magánban is dolgoznak, az egy munkahely elve kvázi lehetetlen lesz. Ha mégis bevezetik, akkor nem lesz elég orvos, és még inkább nőni fog az orvoshiány.

Az igazán problematikus az engedélykiadás, mert „a hatalom annál van, aki az engedélyt kiadja” – fogalmaz egy másik szakértő. Ez leginkább akkor válik hangsúlyossá, amikor arról kell dönteni, ki vihet magánpraxist, és ki nem. Elképzelhető, hogy bizonyos területeken engedélyezik majd a magánegészségügyi munkát, valahol viszont nem. Lehet, hogy vihetnek majd magánpraxist a belgyógyászok, a sebészek viszont nem. Azaz az engedélyezésekkel automatikusan a kialakítható magánellátási rendszereket is elkezdenék szabályozni, ami felrobbantja a magán- és a közfinanszírozott ellátás közötti mostani – ingatag – egyensúlyt.

A törvény azonban lukas és félkész, mert nincs meghatározva benne, ki adja meg az engedélyt a másodállásra vonatkozóan, és az sincs benne a törvényben, hogy kinek van joga átvezényelni és a hétköznapi civil életből akár két évre kiszakítani az egészségügyi dolgozót. Márpedig ezen szabályozópontok nélkül a törvényt értelmezhetetlennek tartja a szakértő.

Ez nem reform

Az egészségügyben dolgozók és az azt értő szakemberek évek óta hangoztatják, hogy átfogó, strukturális változásokra van szükség, mert az ellátás és az azt körülvevő struktúra a rendszerváltás előtti időkből örököltük meg, és azóta lényegében változatlan. Hiába az egymás után három kétharmad, az Orbán-kormányok sem nyúltak bele számottevően a rendszerbe, ahogy a baloldali kurzusok sem, próbálkozásaikat (kórházbezárások, az egészségbiztosítási reform, vizitdíj) pedig elsöpörte a népharag.

A kedden elfogadott törvény megkavarja ugyan az eddigi működést, de orvosok és szakemberek is arra mutatnak rá, közel sem jelent strukturális átalakítást, legfeljebb kizökkenti az egészségügy eddigi működését, ami a koronavírus-járvány miatt amúgy is kibillent.

Fotó: Balogh Zoltán /MTI

Végre valaki elkezdte a műtétet, a kérdés már csak az, mikor szállnak be az orvosok az operációba. Az biztos, hogy aki ebbe a műtétbe belevágott, az amatőr kontár – jellemezte lapunknak egy egészségügyi szakértő a viharos sebességgel elkészült és elfogadott egészségügyi törvényt, amiből szerinte kitűnik az is, hogy aki megalkotta, annak nincs pontos információja arról, hogy a magyar egészségügy valójában hogyan működik területileg, szakágilag és gazdaságilag.

A jelenlegi finanszírozási alapelvek mellett ugyanis olyan, intézményenként eltérő kiadásnövekedést okoz a tervezett orvosi béremelés, aminek egyelőre semmilyen gazdasági fedezete vagy koordinálási lehetősége nem látszik a rendszerben, és nincs mellé megalkotva a kerettörvény, ami a kifizetések módszertanát lenne hivatott megszabni – mondja, hozzátéve, a jelenlegi finanszírozási rendszerben egyszerűen nem lehet kifizetni ezt a bért. „Hogyan lesz kezelhető az, hogy ugyanazt a vakbélműtétet egy 35 vagy egy 65 éves orvos végzi el, ugyanakkora összegért, de teljesen eltérő munkaerő-költséggel?” – veti fel a kérdést a szakértő, aki szerint az egyik lehetséges forgatókönyve az új rendszernek egy komoly foglalkoztatási anomália lesz: a kórházaknak számos szakágban egyszerűen nem fogja megérni idősebb orvosokat foglalkoztatni.

Nem beszélve arról a lehetséges problémáról, hogy jelenleg több az álláshely, mint az orvos a rendszerben, és jó néhány jelenlegi munkahelyre az előírt „szabályos” foglalkoztatási körülményekkel nem jut majd orvos. Az üresen maradt helyeket vagy felszámolják, vagy módosítják a  foglalkoztatási szabályokat, de a döntéshozók mindenképp kénytelenek lesznek foglalkozni a problémával.

Az orvosoknak semmi sem jó?

Bármennyire is hirtelennek és gyorsnak tűnik a jogalkotási folyamat, azért vannak előzményei. Hónapok óta folynak a tárgyalások a Magyar Orvosi Kamara és Pintér Sándor belügyminiszter között, aki felhatalmazást kapott a miniszterelnöktől az egészségügy állapotának felmérésére. Sőt, az átalakításnak már megvolt a mesterterve: a Belügyminisztérium májusban nettó 278 millió forintért kötött szerződést a nemzetközi Boston Consulting Group (BCG) tanácsadócég magyar leányvállalatával „tanulmány és vezetői összefoglaló készítése a magyar egészségügy lehetséges értékalapú átalakításáról” címén. A nemzetközi tanácsadó cég a szlovákiai egészségügyi reform megalapozásán is dolgozott.

Az augusztusban elkészült és tíz évre titkosított tanulmány tehát szintén a jogalkotók rendelkezésére állt, mégsem ment végig a hivatalos előterjesztési úton és szakmai egyeztetésen a tervezet, és nem futotta le a minisztériumból kiindulva a szükséges belső köröket.

Ezért is érhette hideg zuhanyként a MOK elnökségét a hétfőn nyilvánosságra hozott 34 oldalas törvénytervezet, aminek két oldaláról tudtak a szombati miniszterelnöki kézfogó pillanatában: a bértábláról és a hálapénz tilalmáról.

Az általunk megkérdezett orvosok és szakértők is biztosra veszik, hogy a szombati megegyezéskor már készen álltak azok a paragrafusok, amelyeket hozzácsaptak a béremeléshez és a hálapénz szabályozásához, és amikor tiltakozott a tervezet számos pontja ellen a kamara, könnyű volt rásütni, hogy de hát ezt akarták az orvosok.

Rékassy Balázs szerint ez egy profi módon felépített kommunikáció, ami arra fut ki, hogy úgy láttassa az orvosokat, mint akiknek semmi sem jó.

Összeomlás fenyegeti a háziorvosi ügyeleteket

A feszültséget tovább fűti, hogy a háziorvosokról mintha elfeledkezett volna a kormányzat, így rájuk nem vonatkozik a történelmi jelentőségűnek mondott béremelés. Bár Gulyás Gergely kancelláriaminiszter kedden azt mondta, a háziorvosokra külön szabályozást alkotnak, amit hamarosan elfogad a kormány, Békássy Szabolcs, a Háziorvosok Online Szervezetének elnöke a 24.hu-nak elmondta: már régóta hangsúlyozzák, az alapellátás megerősítésének záloga, hogy a házorvosi praxisokból is kigazdálkodhatóak legyenek az olyan szakdolgozói és orvosi bérek, amelyek az ellátórendszer egyéb szintjein illetik meg a kollégákat.

Jelen állás szerint egy átlagos praxis finanszírozására 1,65 millió forint áll rendelkezésre, ebből kell kigazdálkodni a béreket és a működési költségeket, hiszen a háziorvosi vállalkozásokban foglalkoztatott szakdolgozók és háziorvosok béreit szintén adó- és járulékterhek növelik az egyéb alkalmazotti jogviszonyhoz hasonlóan. A háziorvos szerint az orvoskamara által kiharcolt bérek eléréséhez a praxisfinanszírozás legalább megduplázására lenne szükség.

A másodállás vállalásának engedélyhez való kötése, illetve a bérolló kinyílása kapcsán pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy

ez az alapellátási ügyeleteket a működésképtelenség szélére sodorja, hiszen azokat javarészt főállásban kórházban dolgozó orvos kollégák vállalják.

Kiemelt kép: Orbán Viktor fogadja Kincses Gyulát, a Magyar Orvosi Kamara elnökét, valamint Álmos Péter Zoltán és Lénárd Rita alelnököt a Karmelita kolostor teraszán 2020. október 3-án. Fotó: MTI /Miniszterelnöki Sajtóiroda /Benko Vivien Cher

Ajánlott videó mutasd mind

Orbán Viktor: Hétfőtől új világ kezdődik

A kormány lezártnak tekinti a „beszoktatást” a maszkviseléssel kapcsolatban, hétfőtől büntetni kell. A miniszterelnök szerint januárban a krónikus betegeknek és a legveszélyeztetettebb időseknek beadhatják a koronavírus-vakcinát.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.