Belföld ismeretlen budapest

Kiemelt beruházásként újul meg egy rég elhagyatott pesti kórház

A századfordulóra kialakított három szanatórium a szocializmusban kórházzá vált, tizenhárom éve azonban üresen áll. Most talán rendeződhet a sorsa, de kérdés, hogyan óvják majd meg a Városligeti fasor és a Bajza utca találkozásánál lévő telek értékeit.

Az elmúlt hónapokban az állami, illetve kormányközeli befektetőkhöz kötődő építési projektek sorra válnak nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé. A kiemelés hatására számos műemléki státuszú vagy épp védelemre érdemes épület átépítése előtt nyílik meg az út ahhoz, hogy a hatályos településrendezési előírásoktól, illetve az Országos Településrendezési és Építési Követelményektől (OTÉK) eltérő módon építsék át őket, így jóval kevesebb papírmunkával és küzdelemmel válhatnak olyanná, ahogyan azt a tulajdonos megálmodta.

A kiemelésekről való döntéshez sokszor a védettség teljes, vagy legalább részleges visszavonása is kapcsolódik – így történt ez az Üllői úti Heinrich-udvar esetében is: a századforduló egyik legjelentősebb vaskereskedő családjának otthona, illetve raktárépülete közti íves raktárudvarról tűnt el a védettség, hogy az épületegyüttes még jobban megfelelhessen az új feladatának, és egy kormányközeli tulajdonosi körnek köszönhetően hotellé, esetleg Airbnb-lakástömeggé változzon.

A többi közt a maximális épületmagasságot, a beépíthetőséget, a zöldterületek a telken belüli arányát, illetve a szintráépítéseket is szabályzó rendelet alól mentesült projektek közé most újabb, régóta húzódó munka csatlakozott, a június 3-i Magyar Közlönyben a Kormány ugyanis

kiemelten közérdekűvé, és egyben nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánította a Városligeti fasor 9-13. szám alatt megvalósuló Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ ügyét,

koordinálása pedig a Fővárosi Kormányhivatalt vezető józsefvárosi ex-polgármester, Sára Botond feladata lesz.

A dr. Grünwald Mór által női magángyógyintézetként megnyitott gyógyintézmény századfordulós arca egy képeslapon.

A Városligeti fasor és a Bajza utca találkozásánál lévő óriási terület sorsa hosszú évek óta kérdéses, hiszen a szocializmus évtizedeiben újabb szinttel megfejelt egykori Herczel Manó-féle – később Fasor – Szanatóriumot (Quittner Zsigmond, 1896-1897), a Glück Ignác-féle – később Hidegviz, majd Therapia – Gyógyintézetet (1886-1887, bővítés: 1894, 1896), a Grünwald Mór-féle szanatóriumot (Schannen Ernő, 1892-1893),  a dr. Radó Géza nagykereskedő és felesége, Walter Rózsi operaénekesnő számára épült, legutóbb bölcsődeként működött modernista villát (Fischer József, 1936), az 1968-ban született, hatemeletes szocmodern csodát, vagy épp az 1954-ben Szamuely Tibor TBC Gyógyintézet néven született tömböt is magában foglaló komplexum területén 2007 óta nincs semmiféle mozgás.

Szanatóriumi negyed

A Városligetet a villanegyedtől elválasztó Dózsa György úton, illetve a Városligeti fasorban a századfordulón sorra nőttek ki a különböző gyógyintézetek, amelyek nem épp barátságos áraikkal, valamint nem minden esetben megalapozott módszerekkel próbáltak meg megoldást nyújtani a sokakat érintő betegségekre, vagy akár csak az idegességre.

Az ülő-, villamos fény- és iszapfürdők, elektromos masszázsok, lábfürdők, valamint más, apró áramütésekkel járó kezelések egészen a második világháborúig vonzották az embereket.

A tizenhárom évvel ezelőttig a Belügyminisztérium Központi Kórház és Intézményei néven működő, a szocializmus évtizedeiben BM Korvin Ottó Kórházként ismertté vált együttest természetesen folyamatosan őrzik, a szerhasználók azonban ennek ellenére is előszeretettel látogatják, sőt, öt évvel ezelőtt a BCO és a Városi Gorillák nevű, elhagyatott helyeket bejáró csapat is a kerítésen belülre jutott. Utóbbi csapat fotóit a 444 mutatta be, sőt, egy rövid filmet is forgattak velük, míg előbbiek itt osztották meg, amit láttak.

Nagyobb kárt a bezárás után persze már senki sem tett az épületekben, amelyekkel a kormánynak számos terve volt: 2012 tavaszán felmerült például a budapesti Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet, a tököli Büntetés-végrehajtás Központi Kórház, illetve a Szegedi Fegyház és Börtön Algyőn működő Krónikus Utókezelő Részlegének együttes ide költöztetése, az ötletet azonban végül elvetették, fél évvel később az Országos Bírósági Hivatal kapta meg az együttest, hogy az 2016-ra a Budapest Környéki Törvényszék új otthona lehessen.

A Herczelként született Fasor Szanatórium képe egy százéves képeslapon.

Ezt az átalakítást 2012 decemberében kiemelt jelentőségűvé nyilvánították, a 15 milliárdot felemésztő projekt munkálatai azonban sosem kezdődtek meg. 2015 októberében a kormány ezért visszavonta az Országos Bírósági Hivatal vagyonkezelői jogát, az épületeket pedig két évvel később az MMA-nak adta, hiszen úgy gondolták, hogy a tizenkét, különböző korú és állapotú épület

alkalmassá tehető az építészeti-építészettörténeti gyűjtemény és a műemléki tudományos gyűjtemények védelmére, szakszerű restaurálására, digitalizálására, feldolgozására, magyarországi és nemzetközi kiállításokra történő előkészítésére, kiállítások bemutatására, a gyűjtemény elhelyezéséhez hosszú távon szükséges raktározási infrastruktúra kialakítására, nyilvános kutatószolgálat működtetésére és az intézményt működtető, annak feladatait ellátó személyi állomány elhelyezésére,

így akár a Magyar Építészeti Múzeum, illetve a Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ új otthonaként is megállná a helyét.

A szanatóriumok képe egy 1912-es térképen, illetve a mai állapot.

A tényleges tulajdonosváltás végül 2018 tavaszán történt meg, aminek eredményeként az elmúlt években több patinás villát is átvevő Magyar Művészeti Akadémia ingyenesen jutott az épületegyütteshez, de az átépítés azóta sem indult el a megvalósítás felé.

6 fotó megtekintése

Kiemelt beruházásként újul meg egy rég elhagyatott pesti kórház

Kiemelt beruházásként újul meg egy rég elhagyatott pesti kórház

Fotó megosztása:

Most ezen a tetszhalott állapoton változtathat a kiemelés, kérdés azonban, hogy

milyen építészeti tervek nyomán indulnak meg a munkák, és mennyiben változtat mindez a historizmus, a két világháború közti, illetve szocialista modern saját nemükben értékes, de rossz állapotú képviselőinek képén.

Az MMA alelnöke, Marosi Miklós 2019 novemberében az InfoRádió kérdésére néhány részletet már megosztott a tervekből: az Ybl- és Széchenyi-díjas építész szerint az épületek nagy részre kiállításra nem alkalmas, tárolásra és irodafunkciókra viszont megfelel, így a kórház épületeinek egy része biztosan eltűnik majd. A vezető a múzeum és a központ közös üzemeltetését szerencsés lépésnek tartotta, hiszen ez lehetővé teszi, hogy a szakértők összefogják az eddig szétszórtan, raktárakban sínylődő műemléki dokumentációs anyagot, és emellett össze tudnánk gyűjteni, megvásárolni és múzeumban tárolni az évek óta magánlakásokban, elhalt művészek családtagjai által őrzött rendkívüli értékeket, melyeket később tematikus kiállításokká formálva bemutathatnak majd.

Marosi mindemellett hozzátette:

a cél egy nagy magyar építészeti központ megvalósítása, ahol beleférhetne az is, hogy a szabad területeken esetleg kezdő, fiatal építészek bérelhessenek maguknak műtermet, sőt, a Magyar Építészeti Kamara, illetve a Kortárs Építészeti Központ is ide helyezhetné az irodatereit.

Az elmúlt évek megmentésre érdemes, sőt, számos esetben védett budapesti épületeit érintő változásokat látva sokan nem feltétlenül tekinthetnek bizalommal a projektre, ám az biztos, hogy az 1968-as alapítása óta önálló kiállítótérrel sosem rendelkezett – jelenleg egy Jász utcai épületben működő – intézmény kincsei a költözésnek köszönhetően csak jobb helyre kerülhetnek, a Városliget környéke pedig szegényebb lesz egy szégyenfolttal.

Legalábbis bízzunk benne, hogy így lesz, és az építészet, illetve az elmúlt években erőtlenné vált magyar műemlékvédelem a tavalyi tervek szerint 2023 végére teljesen elkészülő új központja nem válik szörnyeteggé. Dr. Almássy Kornél, a MÉM-MDK igazgatója a Műemlékvédelem című szakmai lap legfrissebb számában megjelent, a költözést bejelentő híre szerint hamarosan elkészül a teljes területre vonatkozó megvalósíthatósági tanulmány, a Walter Rózsi-villa felújításának tervei pedig már az engedélyezésre várnak, így az a legjobb esetben 2021-től a két világháború közti magyar építészetet bemutató állandó kiállítótérnek adhat otthont.

Kiemelt kép: Vincze Miklós

Ajánlott videó mutasd mind

Orbán Viktor: Hétfőtől új világ kezdődik

A kormány lezártnak tekinti a beszoktatást a maszkviseléssel kapcsolatban, hétfőtől büntetni kell. Orbán Viktor szerint januárban a krónikus betegeknek és legveszélyeztetettebb időseknek beadhatják a koronavírus-vakcinát.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.