Hétfő délután gyorsan megszavazták az Igazságügyi bizottságban a KDNP-s képviselők által pár órával korábban beadott nyilatkozat tárgysorozatba vételét, ami arról szól, hogy utasítsa el az országgyűlés az Isztambuli Egyezményhez való csatlakozást. Este pedig a parlamenti vita is lezajlott, így kedden már jöhet a zárószavazás a nyilatkozatról, amiről az MTI tudósított.
Az előterjesztők nevében Juhász Hajnalka (KDNP) ismertette a nyilatkozatot, amely azért utasítja el az isztambuli egyezmény ratifikációját, mert annak egyes rendelkezései ellentétesek a kormány migrációs politikájával, továbbá nem kívánják a magyar jog részévé tenni a társadalmi nem fogalmát, sem az „egyezmény gender-ideológiáját”.
Mi a valódi kormányzati cselekvésben, a hatékony intézkedésben, a bántalmazottak támogatásában és a megelőzésben hiszünk a nők elleni és a kapcsolati erőszakkal szemben
– fogalmazott Juhász Hajnalka, aki felidézte, hogy a magyar jogrendszer 2013 óta önálló büntetőjogi tényállásként kezeli a kapcsolati erőszakot.
A Fidesz nevében Mátrai Márta nyilatkozott támogatóan a javaslatról. Elmondta, egyetért a nők védelmével, ugyanakkor nem fogadja el a „gender-ideológiát” és az illegális migráció támogatását, ezért elutasítja az isztambuli egyezmény ratifikációját.
A Fidesz politikusa súlyosan aggályosnak nevezte, hogy az egyezmény automatikussá tenné a nemi alapon menedékkérők beléptetését.
Gurmai Zita (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a családon belüli erőszak áldozatai félnek és gyakran tehetetlenek az „erőszak ördögi körében”, ha nem kapnak állami segítséget. Szerinte a kormányoldal téved „gender-toporzékolása” közben, ha azt hiszi, a családon belüli erőszak „valami feminista belügy” és annak csak nők lehetnek az áldozatai. Bárki lehet áldozat, aki gyenge és kiszolgáltatott – tette hozzá.
Nacsa Lőrinc (KDNP) hangsúlyozta, Magyarországon az európai átlag alatt van a kapcsolati erőszak, mert a kabinet sok esetben az Isztambuli Egyezményben szereplőnél szigorúbb szabályokat hozott. Az egyezmény ratifikációja ezért több területen visszalépést is jelentene – tette hozzá.
Vadai Ágnes (DK) megkérdőjelezte, hogy – saját állításával szemben – milyen sokat tett a kormányoldal a nőkért és az ellenük irányuló erőszakkal szemben, majd ezzel képviselőik verbális erőszakot tartalmazónak nevezett egyes megnyilatkozásait állította szembe. Hozzátette: a 2014-e aláíráskor nem hangzottak kifogások az isztambuli egyezménnyel szemben kormányoldalon.
Dunai Mónika (Fidesz) megmosolyogtatónak nevezte, hogy az ellenzéki oldalon verbális erőszakról beszélnek, holott éppen ők, köztük a nők körében van ez jelen a parlamentben. Hangsúlyozta: a kormány és a Fidesz kiemelten fontosnak tartja a nők elleni erőszakkal szembeni fellépést, a hazai jogrend szigorúan bünteti a kapcsolaton belüli erőszakot, legyen az fizikai vagy lelki jellegű. Emlékeztetett arra, hogy az ellenzék nem szavazta meg ezeket a szigorításokat, amelyek az isztambuli egyezményben foglaltaknál keményebb védelmet biztosítanak az áldozatok számára.
Hohn Krisztina (LMP) arról beszélt: az isztambuli egyezmény mára jelképpé nőtte ki magát, majd feltette a kérdést: miért ezzel a témával foglalkoznak koronavírus-járvány idején? Az ellenzéki képviselő szerint nem a büntetés szigorával van probléma, hanem a megelőzés hiányával, a társadalmi elhallgatással.
Kiemelt kép: MTI/Koszticsák Szilárd
