Belföld

Az áramüzlet, amelyért Mészáros NER-cégekkel harcol

Lehet, hogy a MET-tel és az állami MVM-mel kell megmérkőznie 22 ezer üzleti ügyfélért Mészáros Lőrinc áramkereskedelmi piacra készülő tőzsdei cégének. A cikk eredetileg a g7.hu-n jelent meg.

Bár a korábbi átszervezések miatt elvileg az E.ON több millió lakossági ügyfelét is az a vállalat szolgálja ki árammal, amelyre most Mészáros Lőrinc tőzsdei cége bejelentkezett, az Opus a háztartási vevőket nem, csak E.ON Energiakereskedelmi Kft. 22 ezer üzleti ügyfelét venné át. A vállalati szegmensben elég nagy részesedést jelentő vevőállományért azonban nem csak ők versenyeznek, könnyen lehet, hogy a MET is harcba száll, de az állami energiaholdingnak is értékes lehet az eladósorban lévő társaság.

Megígérték, hogy eladják

Az egész hajcihőre egy korábbi gigantikus, több 10 milliárd eurós ügylet miatt van szükség, amit még két éve jelentett be a német RWE és a szintén német E.ON. A rendkívül komplex tranzakcióban Magyarország csak egy kis porszem volt, de hosszú távon mégis ez teremtette meg a lehetőséget a teljes hazai villamosenergia-piac újraosztására. Bár egy darabig volt esély arra, hogy az illetékes versenyhatóságok nem gördítenek durvább akadályokat az ügylet elé, végül nem ez a verzió valósult meg. A vevő E.ON-nak minden olyan országban, ahol aktív, vállalásokat kellett tennie arra, min ad túl annak érdekében, hogy ne legyen túl nagy piaci erőfölényben.

Itthon első körben kapásból megváltak a hálózatuk, azaz több tízezer kilométernyi villanyvezeték egy részétől. A 400 településen 760 ezer háztartás és céges fogyasztó áramellátást biztosító Tiszántúli Áramhálózati Zrt.-t az Opus vette meg, míg az észak-magyarországi régióban ugyanezt a tevékenységet végző céget és annak vezetékeit az állami energiaóriás MVM. Ezen kívül még volt egy-két kisebb tétel, meg kereszttulajdon-szerzés, de a legfontosabb fejlemény akkor is az lett, hogy

a gázszektor után a villamosenergia-szektorban is komoly érdekeltséget szereztek állami és kormányközeli magyar cégek.

A folytatásra pedig már csak azért is számítani lehetett, mert ezek a hálózatot érintették, tehát azt az infrastruktúrát, amin keresztül az áramot eljuttatják a fogyasztókhoz. Az EU felé azonban az E.ON nem ennek, hanem a kiskereskedelmi áram-versenypiaci üzletágának (tehát a vállalatok felé történő villamosenergia-értékesítésnek) a felszámolását vállalta.

Állami vagy kormányközeli vevő jöhet

A háttérben már jó ideje zajlott a folyamat, csak eddig nem voltak olyan mérföldkövek, amelyeket bárki fontosnak tartott volna bejelenteni. Az Opus most jutott el egy ilyenhez azzal, hogy kötelező érvényű ajánlatot tett az E.ON Energiakereskedelmi Kft.-re (EKER). Nem ők voltak azonban az egyetlenek, az E.ON-nál lapunknak azt mondták, hogy a cég megvásárlására több ajánlattevő jelentkezett, az ajánlatok elbírálása folyamatban van, ám részleteket nem kívántak elárulni, így azt sem lehet tudni, pontosan hány vállalattal versenyez az Opus.

Túl sok érdeklődő azonban nem lehet, a magyar energiapiac ugyanis az előző évek erős kormányzati beavatkozásai miatt nem túl vonzó terep. A nemzetközi cégek inkább kivonultak innen és nem beléptek ide az elmúlt időszakban. A szektor hazai szereplői között viszont nincs túl sok olyan, amely egy ekkora tranzakciót finanszírozni tudna.

Az Opuson kívül nagyjából két másik csoport képzelhető el: az állami MVM-NKM duó és a kétes gázügyleteiről ismertté vált MET.

Utóbbi épp a közelmúltban vette át az irányítást a Magyar Telekommal közös energiakereskedő cégében, az E2-ben. Bár az E2 inkább a gázpiacon aktív, áramban egyelőre kevésbé, üzletileg logikus lépés lenne, ha ezen a területen is megpróbálnának erősíteni, márpedig az E.On ügyfeleinek átvétele erre elég jó lehetőséget teremt.

Különösen, hogy csak a vállalati vevőket vennék meg, a lakosságiakat nem, ami a hivatalos tájékoztatókból annyira nem volt egyértelmű. Az EKER ugyanis pont az elmúlt évek csoporton belüli átalakításai miatt 2018-ban már elég sok mindennel foglalkozott. A tízezres nagyságrendű, villamosenergiával kiszolgált vállalati vevőkör mellett adtak el gázt is a versenypiacon, de ők kezelték az E.ON közvilágítási és elektromos gépjármű töltési üzletágát, illetve két éve átvették a lakossági áramszolgáltatást is (egy másik E.ON-cég beolvasztásával). Utóbbi jelentőségét elég jól mutatja, hogy a hálózati cégei alapján a teljes Dunántúl mellett a Tiszántúl egy részén is a lakosság nagy többsége az E.ON-tól veszi az áramot.

Mindenesetre az EKER-be összegereblyézett üzletágak között vannak olyan területek, amelyek az új felállásban (tehát az RWE egyes részeinek beolvasztása után) elvileg kifejezetten fontosak az E.ON-nak. Az e-mobilitás, vagyis az autótöltők kivitelezése és működtetése például pont ilyen. Ennek fényében elég furcsa lett volna, ha a teljes csomagtól így egyben válik meg a csoport.

Néhány milliárdos ügylet

Jó eséllyel nem is ez történik, legalábbis az Opusnál kérdésünkre azt írták, hogy

az E.ON Energiakereskedelmi Kft. országosan mintegy 22 ezer üzleti ügyfél részére értékesít villamosenergiát, a lakosság részére nem. Az E.ON Hungária Zrt. lakossági fogyasztói portfóliója nem képezi az esetleges tranzakció tárgyát.

Ennek fényében különösen érdekes kérdés, hogy miért kellett egy időre belepakolni a vállalatba azt a néhány millió háztartást, amelyeken egyébként 2018-ban 17 milliárdot bukott a társaság (ilyen veszteséget mutatott ki adózott eredmény soron az áram egyetemes tevékenységéhez köthetően a vállalat). Ennyi pénz még egy energiakereskedő mércéjével mérve is elég jelentős összeg, és nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a korábban nyereséges cég 2018-ban már 3,5 milliárdos veszteséget termelt.

A vállalatért részben ezért nem is számíthat olyan brutálisan nagy összegre az E.On. A cégben 2018 végén ugyan 74 milliárd forintnyi eszköz volt, ám ennek elég jelentős részét a még be nem folyt bevételek adták, ráadásul forrás oldalon is főleg hitelekre épített a társaság. Az Opus azt írta tőzsdei közleményében, hogy ha ők veszik meg az EKER-t, nem is fognak banki forrást bevonni.

A most belengetett adásvétellel egyébként szinte biztosan nem zárul le az E.On itteni tevékenységének átszabása. Az RWE-ügylettel megszerzett magyarországi érdekeltségek közül ugyanis az ELMŰ-nek és az ÉMÁSZ-nak is van olyan tevékenysége, aminek az eladására a csoport kötelezettséget vállalt. A potenciális vevők pedig ezeknél is pont ugyanazok lehetnek, akik most is szóba kerültek.

Kiemelt kép: Marjai János / 24hu

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.