Az államigazgatási szervek és a hatóságok minden törvényben előírt kötelezettségüknek eleget tettek – lényegében ezt közölte az Igazságügyi Minisztérium Orosz Bernadettel, akit novemberben vert meg brutálisan korábbi élettársa, egy volt katona egy bujáki panzióban.
A hatgyermekes anya a Varga Judit igazságügy-miniszternek decemberben elküldött levelében keményen kritizálta a hatóságok hozzáállását az áldozatvédelem ügyéhez. Azt írta: tapasztalata szerint Magyarországon olyan a helyzet, mintha az agressziót díjaznák.
Áldozat- és tanúvédelem járna, de semmit nem kapok
– írta.
A miskolci nő arra is felhívta a miniszter figyelmét, hogy az utóbbi hónapok sorozatos tragédiái jelezték, mekkora probléma a családon belüli erőszak az országban.
A levélre Varga helyett a tárca helyettes államtitkára, Gellén Márton válaszolt. Azt írta, az elmúlt hetekben megkereste a büntetőügyben hatáskörrel rendelkező Belügyminisztériumot, valamint a Legfőbb Ügyészséget, ahonnan azt a tájékoztatást kapta, hogy a nyomozás során sem késedelem, sem jogsértés nem történt a hatóságok részéről, ezért
a törvényesség érdekében történő intézkedést nem tartják indokoltnak.
A helyettes államtitkár az Igazságügyi Minisztérium felelősségi körébe tartozó áldozatsegítési terület tevékenységét is áttekintette a válasz szerint. A Miskolci Áldozatsegítő Központ néhány nappal a bántalmazás után kapcsolatba lépett Orosz Bernadettel, aki kórházi kezelését követően találkozott a központ munkatársával. A találkozót követően a levél szerint 83 ezer forint azonnali pénzügyi segélyt utaltak ki neki. Ezen túl a brutálisan megvert nő állami kárenyhítési támogatásra is igényt nyújtott be, ami a 840 ezer forintos fogászati helyreállító beavatkozás költségét fedezné – ennek kifizetéséről azonban csak februárban születik döntés.
Orosz Bernadett a napokban elküldött viszontválaszában azt írta, hogy bűncselekmény sértettjeként tudomásul veszi a választ, de emberjogi aktivistaként, aki azért küzd, hogy más nő ne kerüljön ilyen helyzetbe, nem találja kielégítőnek.
Ennek az az oka, hogy csak az én egyedi esetemre kérdezett rá a Belügyminisztériumnál és a Legfőbb Ügyésznél az Igazságügyi Minisztérium, de nem került kivizsgálásra, hogy elegendő védelmet biztosít-e a magyar jog (a büntetőeljárásról szóló törvény és a büntető törvénykönyv) azon nők számára, akiket a volt partnere súlyos testi sértéssel bántalmazott vagy életellenes cselekmény során majdnem megölt.
A felismerhetetlenségig összevert miskolci nő hangsúlyozta, a rendőrség súlyos testi sértésként minősítette a hatósági eljárás kezdetén a bűncselekményt, miközben nyilvánvaló, hogy volt barátja valójában majdnem meggyilkolta. A bűncselekmény átminősítéséhez elengedhetetlen az igazságügyi orvosszakértői vélemény, a vizsgálat az eredményét azonban két hónappal a történtek után sem kapta meg, sőt a szakértő személyesen nem is vizsgálta meg.
Orosz Bernadett szerint azért is fontos a magyar jogszabályok felülvizsgálata, mert arról nem rendelkeznek, hogyan kompenzálják azokat az áldozatokat, akiknél az áldozatsegítés keretén belül nyújtott azonnali, egyszeri pénzügyi segély és a kárenyhítés együttes maximális összege sem fedezi a sérülések miatt szükséges helyreállítási költségeket. A társadalombiztosítás ilyen esetekben nem térít, ezért a helyreállító műtétek költségeit a sértettnek kell viselnie – jegyezte meg.
Varga Judit nemrég – a győri kettős gyermekgyilkosságról készült jelentés megállapításait összegezve – azt ígérte, 2020 az áldozatsegítés éve lesz a tárcánál, megduplázzák az Áldozatsegítő Központok kapacitásait, erre az idén 600 millió forintot költenek.
