Belföld

Drámaian mélyül a lakhatási szegénység Magyarországon

Idén hetedik alkalommal jelent meg a Habitat for Humanity Magyarország éves jelentése a lakhatási szegénységről, ezúttal a Periféria Központtal együttműködésben. A jelentés megállapítása szerint hazánkban egyre mélyül a lakhatási válság, és alig találni olyan mutatót, amely ne a társadalmi egyenlőtlenségek növekedését jelezné. Régiós összehasonlításban is kirívó a lakhatási nehézségekkel küzdők helyzete itthon.

A bemutatón Tagai Gergely kutató úgy fogalmazott:

Bár Magyarországon a lakhatásra fordított közpénzek nem alacsonyak, sok lakásszegénységi mutatóban kirívóan rosszak vagyunk az európai átlaghoz és a V4-es országokhoz képest.

Hozzátette: más szerkezetben, a lakásszegénység problémájára érzékenyen kéne ezeket a pénzeket elkölteni, hogy csökkentsék a társadalmi egyenlőtlenségeket.

A Habitat for Humanity szerint V4-es összevetésben

itthon sokkal nagyobb arányban kitettek a szegénység veszélyeinek a vidéken élők, a gyermeküket egyedül nevelő szülők, a 18 év alattiak, és a többgyermekes családok, mint a térség többi országában.

A súlyosan hátrányos lakhatási helyzetben élők között sokkal nagyobb a hitellel rendelkező lakástulajdonosok és a szociális alapon bérlők aránya, mint a többi V4-es országban: azaz a szociális bérlakásszektor és a hitelválságban érintettek helyzete is sokkal rosszabb, mint a hozzánk hasonló kelet-európai országokban. A bérlakásban élők helyzete szintén nehezebb: a megfizethetőségi problémák sokkal nagyobb arányban érinti őket, mint a visegrádi országok magánbérleteiben élőket — írják.

A Periféria Központ részéről Czirfusz Márton a teljes lakhatási jelentést ismertetve elmondta, 2018-ban és 2019 első felében több jelentős változást is láthattunk a lakáspolitikában, de az alapvető tendenciák továbbra is romlanak a lakhatási szegénység szempontjából.

Az adatok alapján nincs okunk feltételezni, hogy érdemben csökkent volna annak a 2-3 millió embernek a száma, akiket valamilyen formában érint a szegénység

– tette hozzá. Czirfusz szerint bár a 4,4 millió magyarországi lakásból nagyjából 3,5 millió nem felel meg a korszerű műszaki és energetikai szempontoknak, továbbra sem láthatunk olyan jelentős kormányzati programot, amely kifejezetten ezt a problémát célozná.

A civilszervezet szerint is látszik, hogy kormányzati tervek szerint 2020-ig egyre inkább nőni fognak a lakhatással kapcsolatos költségvetési kiadások, tizenegyszer annyi pénzt fog költeni a kormány az elsősorban a középosztályt támogató konstrukciókra, mint a kifejezetten a lakásszegénységben élőkre.

Úgy gondoljuk, hogy a magántulajdonszerzés helyett a bérlakásszektor, ezen belül magán és közösségi tulajdonú szektor erősítésére lenne szükség. Ehhez kapcsolódva fontos lenne a hitelezés kiterjesztése mellett az alacsonyabb státuszú családok célzott lakhatási támogatása

– mondta el Szegfalvi Zsolt, a Habitat for Humanity Magyarország ügyvezető igazgatója, majd hozzátette: a lakhatási szegénységben élők egy fontos csoportja az az egymillió ember, akik közműhátralékkal rendelkeznek, nekik adósságkezelési programokra lenne szükségük, hogy ne kerüljenek adósságcsapdába, illetve szélsőséges esetben ez ne vezessen otthonuk elvesztéséhez.

A teljes jelentést itt olvashatja el.

Kiemelt kép: iStock

Ajánlott videó

Olvasói sztorik