Belföld

Vezéráldozatokkal járhat a Jobbik vezetéséért folyó harc

Komoly feszültség alakult ki a Jobbikon belül, amiért nem lett Jakab Péterből pártelnök: több petíció is született, amely az országos választmány újbóli összehívását követeli, annak az elnökségi tagnak pedig belső körlevélben kellett magyarázkodnia, akit összefüggésbe hoztak Jakab kigáncsolásával. Jakab azzal számolhatta el magát, hogy totális háborút indított az elnökség átvételéért. Ettől a fordulattól ugyanis több erős jobbikos politikus is félti a saját pozícióját.
Korábban a témában:

Lefújták a Jobbik november 9-ére tervezett tisztújító kongresszusát, miután Jakab Péter elállt az elnöki posztért indulástól. A helyzet furcsaságát mutatja, hogy egybehangzó vélemények szerint a párttagok többsége Jakabot szeretné vezetőnek, sőt állítólag a pártvezetés is elfogadná őt.

Arról nem volt érdemi vita az országos választmány ülésén, hogy Jakab Péter alkalmas-e elnöknek, az elnökség többsége is mellette áll, az országos elnökség is az ő jelöltségét támogatta, és az elnökség többsége is szerette volna az alapszabály-módosítást

– válaszolta kérdésünkre Szabó Gábor, a választmány elnöke.

De akkor mi történt? A Jakabot támogatók válasza röviden: a Szávay-klán közbeszólt. A volt országgyűlési képviselő Szávay István szerint

nincs semmiféle klán, különböző emberek vannak, akik egy adott ügyről most éppen hasonlóan gondolkodnak,

és egyébként ő sem emelt kifogás Jakab személye ellen, csak a feltételeit találta túlzónak. Azokat a feltételeket, amelyek szerint Jakab a következő parlamenti választáson túlnyúló megbízatást kért, és csak az általa megnevezett hat alelnökjelölttel dolgozott volna együtt. Mindez szerinte megszüntette volna a Jobbik demokratikus jellegét. Azt már mi tesszük hozzá, hogy Jakab feltételei miatt a jelenleg meghatározó jobbikosok teljesen kiszorulnának a vezetésből.

Előre menekült

A 2018-as országgyűlési választási bukás után Vona Gábor lemondása vezetési krízisbe torlkollt. A demoralizált párt az Állami Számvevőszék bírsága miatt csődközelben táncolt, nem nagyon akarta senki elvállalni a Jobbik vezetését. Végül Sneider Tamás lett az elnök, akire viszont nagyon sokan eleve átmeneti megoldásként tekintettek: olyan elnöknek gondolták, akivel kihúzzák a vészterhes időket, amíg fel nem tűnik valaki, aki Vona örökébe léphet. Ez a valaki lett Jakab Péter.

A miskolci politikus eleinte a helyi önkormányzatban politizált, a 2018-as választási kampányban kezdett országos tényezővé válni. Egyéniben ugyan 127 szavazattal kikapott a fideszes Csöbör Katalintól, de listáról bejutott a parlamentbe, majd először szóvivőként, később frakcióvezetőként a párt egyik legismertebb arcává vált.

Sneider Tamás és a Jobbik képviselői indulnak a Parlament alakuló ülésére. Fotó: Bielik István / 24.hu

A tagságban egyre többen biztatták Jakabot, hogy pályázza meg az elnöki tisztséget, és 2019 őszére el is kötelezte magát. Azonban nem az előzetes menetrend szerint történtek az események: az önkormányzati kampányban az országot járva az jutott Jakab fülébe, hogy több párttársa ellene hangolja a tagságot.

Olyanokat hallottunk, hogy kritikusai szerint Jakab csak egy „papagáj”, aki ugyanazt hajtogatja, és bár ugyan beszélni tud, de vezetésre, stratégiaalkotásra alkalmatlan.

Jakab erre válaszul előre menekült, és terveihez képest idő előtt bejelentette, hogy elindul a Jobbik elnöki székéért.

Pozícióharc vagy antidemokrácia?

Jakab Péternek azonban volt két feltétele: az alapszabály módosítása, hogy ne a választási kampány közepén legyen a következő tisztújítás, illetve az alelnököket is ő szerette volna kiválasztani.

Jakab Péter: A Jobbik tolvajokkal szemben jött létre, de közben gyilkosok ültek a nyakunkra
Pártelnök szeretett volna lenni, de még a választás előtt megfúrták. A Jobbik frakcióvezetője interjúnkban arról is beszél, hogy miért állhatott össze pártja a DK-val, valamint hogy szerinte létezik-e még cigánybűnözés.

Az október végi választmányi ülésen csak az alapszabály-módosításról szavaztak: 22:21 arányban amellett döntött a testület, hogy nem nyújtják meg az elnöki és országos elnökségi mandátum idejét. Szabó Gábor azt mondta,

bár ez kívülről lehet nem látszik, de a Jobbik 2003-as megalakulása óta egy nagyon demokratikus közösség,

ezért valós vita alakult ki az alapszabály módosításáról. Annak ellenzői azzal érveltek, hogy egyrészt tisztelni kell a Jobbik hagyományait, másrészt túl hosszú elnökségi ciklus lenne a közel három év.

A Jakab oldalán lévők szerint viszont ez csak ködösítés: arról beszéltek, hogy egy jól körülhatárolható csoportot az zavart, hogy kiszorulhatnak az elnökségből, ha Jakab a saját embereit hozza, és így a 2022-es választáson is hátrébb kerülhetnek a pártlistán, ezzel pedig a parlamentbe jutási esélyeik is csökkennek. Azzal is érveltek többen, hogy nem demokratikus, ha a leendő elnök határozza meg, kikkel akar dolgozni, és nem a kongresszus szavaz szabadon. Szávay István azt mondta nekünk,

túl nagy felhatalmazást kért Jakab, amikor azt akarta, hogy ne választhasson minden jelölt közül a kongresszus.

Tisztcsere

Ahogy a Magyar Hang is megírta, Jakab elnökhelyettesi poszton nem változtatott volna, a párt EP-képviselőjét, Gyöngyösi Mártont alkalmasnak tartja a szerepre. A lehetséges alelnökök között viszont egyetlen olyan nevet dobott csak be, aki jelenleg is az országos elnökség tagja: Z. Kárpát Dánielét. Rajta kívül Lukács László és Szilágyi György került elő, ők országgyűlési képviselőként régebb óta ismertek.

Jakab új arcokat is hozna a vezetésbe, akik szerinte sokat dolgoznak, és ezért lendületet tudnának adni a Jobbiknak:

  • a szombathelyi exfutballista Balassa Pétert,
  • az Eger polgármesterévé megválasztott Mirkóczki Ádámot a frakcióban váltó Dudás Róbertet,
  • illetve a szintén újdonsült esztergomi képviselő, Nunkovics Tibort.

Jakab azt nyilatkozta nekünk, hogy „van egy csapat, amellyel úgy tudok együtt dolgozni, hogy soha nem kell a hátam mögé néznem, miközben a rezsimmel harcolok”. Ebből persze az követezik, hogy a mostani vezetésből nem mindenkit tart ilyennek. Arra viszont a Jakab-pártiak nem tudtak érdemi választ adni, hogy ha ennyire a személye mellett áll ki a tagság, akkor az általa favorizált alelnököket miért ne választaná meg a szokásos módon is a kongresszus.

Szávay István a Jobbik rendezvényén a Március 15. téren 2015-ben. Fotó: Kovács Tamás/MTI

Bár Szávay szerint nem létezik a nevével fémjelzett klán, akik szerint mégis, azok arról a csapatról beszélnek, amely még a politikusok egyetemista éveiben formálódott, főleg az ELTE hallgatói önkormányzatának tagjai csapódtak ide még a Jobbik hőskorában, de fiatalabb párttagok is betagozódtak. A jelenlegi elnökségből Bana Tibort és Stummer Jánost sorolják ehhez a körhöz, azonban a háttérben állítólag továbbra is az országgyűlési mandátumáról zsidózása miatt lemondó Szávay mozgatja a szálakat. Informális hatalmát jelzi, hogy a budapesti ellenzéki tárgyalásokon is részt vett Szabó Gábor oldalán.

Ez a csoportosulás aktivizálódott állítólag a választmányi ülésen is, ezért szavazták le az alapszabály-módosításra tett indítványt, ami után Jakab visszavonta szándéknyilatkozatát, miszerint elnök szeretne lenni.

Többen örömujjongásba kezdtek. Szávay pedig Banának gratulált széles mosollyal

– mesélte nekünk a választmány egyik tagja. Szávay István azt mondta, hogy ez hazugság, ilyen egyáltalán nem történt.

Bana Tibor nem akart nyilatkozni az ügyről, így arról sem, miért írta egy magánbeszélgetésben – amiről a képernyőkép aztán futótűzként terjedt a jobbikosok között –, hogy azért „dolgozunk most is”, hogy Jakabból ne legyen „csúcsjelölt”, „ahhoz én sem fogok asszisztálni”.

Bana belső körlevélben magyarázkodott: „Fontos tudnotok, hogy az ott olvasható mondatot augusztus 6-án 14:02-kor írtam le egy 6 fős Facebook-chat csoportban”. Leírta, hogy a helyzetet megbeszélte Jakabbal, de a vele szemben megfogalmazott kritikáit is elmondta neki. És sajnálkozott amiatt, hogy a belső beszélgetés kikerült, mert ez „nem közösségünk összetartását szolgálja, hanem megosztottságot generál”.

Forrongó szervezet

A Jobbik közössége viszont amúgy is megosztott: ezt mutatja, hogy több választókerületből is petíciókat küldtek. A borsodiak szerint például „egyes szereplők (…) próbálják akadályozni, hátráltatni a tisztújítás folyamatát”, ezért a Komárom-Esztergom megyeiekhez hasonlóan a választmány mielőbbi újbóli összehívását kérik, ahol szerintük nyílt szavazással kellene dönteni az alapszabály módosításáról is.

Szabó Gábor elmondta, tud a petíciókról, és nem tartja kizártnak, hogy akár még május előtt összehívják újra az országos kongresszust, hogy megtarthassák az előrehozott tisztújítást. Egyébként 2020 májusában tartanák a Jobbik rendes tisztújítását, ami után mandátumhosszabbítás nélkül is ugyanaz maradhat az elnökség a 2022-es országgyűlési választás kampányidőszakában, amelyet akkor megválaszt a kongresszus.

Bohózatba illő lett volna megtartani úgy a tisztújítást, hogy azon csak egyetlen jelölt indul, akit ráadásul nem Jakab Péternek hívnak

– magyarázta Szabó, hogy a választmány döntése után miért fújták le a kongresszust. Ugyanis Jakab visszalépése után Varga-Damm Andrea is lemondott az elnökjelöltségről, és egyedül Lokody Levente erdélyi politikus maradt talpon elnökaspiránsként.

A Jobbik-tagság egy része viszont nyugtalan a kialakult helyzet miatt, és nem is igazán érti, miért gáncsolták el Jakabot még a kongresszus előtt:

Péter az a politikusunk, akit a többség vezetőként szeretne látni, még a párton belüli ellenfelei is tudják, hogy nincs esélyük ellene egy kongresszuson. Azt is tudják, hogy a Jobbik jövője és így az ő megélhetésük is nagyban múlik Péteren, attól viszont félnek, hogyha ő határozza meg az elnökséget, akkor nekik végük

– elemezte a helyzetet Jakab egyik pártbeli támogatója. Jakab erre csak annyit mondott, hogy „meritokratikus pártot szeretne, ahol az jut előre, aki dolgozik”. Ha második nekifutásra elnök lenne Jakabból, akkor azt csak úgy vállalná, ha viszi magával az embereit is, azaz totális cserét akar a vezetésben. Ez pedig teljesen felboríthatja azt a status quót, hogy a pártvezetésben Szabó Gábor és Szávay István képes a leginkább hatalmat gyakorolni.

Jelenleg a Jobbik olyan érték, amelyet meg kell menteni

– válaszolta interjúnkban Jakab arra a kérdésre, hogy új pártban gondolkozik-e. Érdemes lesz erre visszatérni, ha nem jönnek be elnöki tervei. Jelenleg úgy tűnik, hogy egyedül a teljes hatalomátvétellel lenne elégedett, amit viszont több erős ember opponál. Ha nincs kompromisszum, akkor vezéráldozatok jöhetnek.

Kiemelt kép: Marjai János / 24.hu

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.