A Népszava szúrta ki az Eurostat legfrissebb statisztikáját, amely a 2016-os évről készült. Akkor mintegy 1,7 millió 75 évnél fiatalabb uniós állampolgár halt meg. 741 ezer ember halála elkerülhető lett volna megfelelő egészségügyi ellátással, megelőzéssel, 422 ezren pedig kezelhető probléma miatt hunytak el.
A halál oka legtöbbször (68%) szívroham, stroke, rákos betegség volt, 7 százalékot tett ki az alkoholhoz köthető esetek, ide sorolták a baleseteket (4%) és az öngyilkosságokat (4%).
Uniós szinten a megelőzhető halálesetek aránya 43,3 százalék, a kezelhető, de halállal végződőké 24,7 százalék. A megelőzhető eseteknél Magyarországnál (51,7%) rosszabbul csak Szlovénia áll (53,5%), vagyis megelőzéssel a 75 évesnél fiatalabbak felénél elkerülhető lett volna a halál. A magyar mutatót ez húzta le az összesítésben.
A kezelhető, de halálos kimenetű esetek aránya a franciáknál a legkisebb (19,3%), őket követik a belgák (20,5%) és a dánok (21%). A helyzet Romániában (31,9%), Szlovákiában (30,8%) Litvániában (30,1%) a legrosszabb. Magyarországon az arány (27,8%) nem kiugró.
Az összesített statisztika szerint Magyarországon 10-ből 8 ember halála valamilyen módon megelőzhető lett volna. Ez 2016-ban 46 387 magyar ember idő előtti halálát jelentette, ami az EU-ban a harmadik legrosszabb eredmény Románia és Litvánia után.
A 2017-es évről korábban maga Kásler Miklós „vallott”, a miniszter szerint 24 ezer ember (a korukat ő nem ismertette) halt meg azért, mert nem kapott időben megfelelő egészségügyi ellátást. A tárcavezető azóta is hiába kért pénzt, ezért Bangóné Borbély Ildikó a minap feljelentést tett, a szocialista politikus beadványát a rendőrség elutasította.
Az EU tagállamai egyébként átlagosan GDP-jük 10 százalékát költik egészségügyre – írta meg a Napi.hu. A lista élén álló franciák ennél többet, 11,5 százalékot, míg a sor másik végén álló románok éppen az átlag felét, 5 százalékot szánnak erre. A magyarországi költés a GDP 7,4 százaléka volt a 2016-os adatok összesítése szerint.
Kiemelt kép: Eurostat/Facebook
