Barna József május 5-én vasárnap indított el egy devizaátvezetést a svájci frank alapú számlájáról a forint alapú számlájára a CIB Banknál. 700 ezer forint körüli összegre volt szüksége, ezért 2500 frankot váltott be. Másnap le is vette a pénzt egy szegedi bankautomatánál, és meglepve tapasztalta, hogy a bizonylat szerint 70 millió forint áll rendelkezésre a számláján.
Amikor hazaértem, megnéztem az applikációt, és ott is ugyanez az összeg szerepelt. Ingatlanokkal foglalkozom, ezért elsőre azt hittem, hogy ezzel van összefüggésben. Aztán az internetbankon láttam, hogy a 2500 svájci frankom ért 70 milliót a bank szerint
– mesélte Barna József a 24.hu-nak.
Az történt, hogy a CIB Bank május 6-án 8 óra 20 perc és 8 óra 22 perc között az előző értéknapi árfolyamhoz képest körülbelül százszoros áron váltotta a devizákat. A svájci frank középárfolyama 28444,88 forint volt, az euróé pedig 32353,55. Ez a referenciaárfolyam a mai napig elérhető a bank weboldalán.
A férfi sejtette, hogy tévedésről van szó. Várta, hogy a bank közleményt ad ki vagy hivatalos úton megkeresik. Utóbbira késő délutánig kellett várnia, amikor az egyik banki alkalmazott telefonon közölte vele, hogy a 70 millió forintot törlik a számlájáról.
Barna József lapunknak arról beszélt, hogy a CIB Bank ezt követően visszamenőleg módosította a tranzakcióigazolásait, a számlatörténete pedig nem követi a valóságot. A pénzintézet tulajdonképpen úgy állította be a folyamatot, mintha sosem történt volna váltás ezen a magas árfolyamon.
A bank által közzétett referenciaárfolyam szerint váltottam, így meglátásom szerint annak meghatározásával kellene kezdeni a vizsgálódást. Hivatalos formában nekem azóta sem adtak magyarázatot a történtekre. Mivel szokatlannak és szabálytalannak véltem, hogy a számlatörténetet utólagosan megváltoztatták, a tranzakciótörténetet átírták, illetve eltüntették a bejövő-kimenő tranzakciót, a bizonyítékok csatolásával ismeretlen tettes ellen okirathamisítás, csalás, sikkasztás gyanújával feljelentést tettem
– mondta lapunknak.
A rendőrség néhány napon belül elutasította a feljelentést. A szegedi férfi a feljelentés elutasítása ellen panasszal élt, így azt a rendőrség az ügyészséghez továbbította. Barna József emellett bejelentést tett a pénzügyi felügyeletnél is az ügy kivizsgálása érdekében.
Kétszáz tranzakciót érintett a probléma
A CIB Bank megkeresésünkre azt közölte, május 6-án reggel történt egy technikai hiba, amely miatt rendszerük két percen át rossz árfolyammal kalkulált, emiatt abban a két percben egyes devizautalások esetében rossz árfolyamot használt a rendszer, így azon ügyfeleknél, akik ezeknek az utalásoknak az indítói vagy kedvezményezettjei voltak, a számlaegyenlegek is helytelenül látszódtak.
Mint válaszlevelükben írták, a helytelen tranzakciók javítását immár a helyes árfolyammal kalkulálva azonnal megkezdték, aznap estére pedig az összes érintett utalási tranzakciót javították, így az utalások a helyes árfolyammal kalkulálva teljesültek az eredetileg megadott értéknapon, és a számlaegyenlegek is ennek megfelelően módosultak.
A javítás a jogszabályoknak megfelelően történt. A probléma összesen mintegy 200 tranzakciót érintett. Az érintett ügyfeleket napközben tájékoztattuk a problémáról, illetve arról, hogy a javítás folyamatban van. Ezúton is elnézést kérünk minden érintett ügyfelünktől az okozott kellemetlenségért!
– fogalmaztak.
Több ügyfélpanasz is volt az utóbbi időben
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzügyi felügyelete az elmúlt időszakban több alkalommal kapott olyan ügyfélpanaszt, fogyasztói megkeresést, amelyek tárgya az volt, hogy egy-egy pénzügyi intézmény a fogyasztó szerint az informatikai rendszer vagy az ügyintézők hibája miatt hibásan teljesítette megbízását, s az általa kezdeményezett tranzakció nyomán téves összegeket vontak le vagy írtak jóvá ügyfélszámláján, tudtuk meg a jegybanktól.
A kapott ügyfélpanaszokat, fogyasztói megkeresések adattartalma alapján az MNB folyamatos felügyelési tevékenysége során közvetlenül megkeresheti az adott pénzügyi intézményt, illetve (helyszíni szakaszt is magába foglaló) cél-, átfogó- és témavizsgálatai során célzottan vizsgálhatja az ezek kapcsán felmerülő esetleges rendszerszintű kockázatokat, jogszabálysértéseket egy-egy pénzügyi intézménynél.
A vizsgálatok nyomán született – esetlegesen megállapítás(ok)kal, bírsággal vagy egyéb intézkedéssekkel záruló – határozatokat a jegybank honlapján teszi közzé a nyilvánosság számára
– írták megkeresésünkre.
Amennyiben az adott ügyfélnek anyagi kára, elszámolási jogvitája keletkezik egy pénzügyi intézmény mulasztása miatt, az MNB mellett működő Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) ingyenes, gyors és egyszerű vitarendezési vagy ügydöntő eljárását kezdeményezheti, illetve polgári perben bíróságnál kaphat jogorvoslatot.
A PBT 2018-ban 527, pénzforgalmi szolgáltatással kapcsolatos fogyasztói jogvita ügyében hozott döntést.
Szoftverhiba okozhatta
Marczingós László ügyvéd az esettel kapcsolatban arról beszélt lapunknak, mivel az összeg egy téves könyvelés miatt került az ügyfél számlájára, ő nem rendelkezhetett azzal.
Egy banki tévedés miatt jogalap nélkül jutott el hozzá a pénz, tulajdonváltás nem történt. A bank ilyen esetben simán visszaállítja az összeget, az ügyfeleknek pedig akkor is vissza kell adniuk azt, ha már levették a számlájukról
– magyarázta.
Marczingós László a történteket ahhoz hasonlította, amikor valaki véletlenül rosszul állít ki egy számlát, majd utólag javítja azt, mert joga van hozzá.
Hozzátette, emberi mulasztásról nem beszélhetünk, mert a banki tranzakcióknál szinte minden automatizálva van.
Egy szoftverhiba miatt emelkedhetett a devizaárfolyam a százszorosára, amit kellő időben fel is ismertek. Akár akkor is előfordulhat ilyen tévedés, ha egy parancsfájl rossz. A világon minden banknál megeshet ez, de az ügyfelet kár nem éri semmikor, maximum vélt előny. Ettől még a bank nem lesz megbízhatatlan
– tette hozzá.
Barna József mindenesetre furcsállja, hogy ugyanazt a bizonylatot kétszer is kiállították más számokkal. Szerinte ha jogszerűen lépett volna fel a bank, akkor az mutatkozna a számlatörténetében és látszódna, hogy sztornózták a tranzakciót. Álláspontja szerint amíg nincs igazolva a téves referenciaárfolyam, addig a váltással jóváírt összeget a saját tulajdonának tekinti.
Volt már hasonló, de akkor nem a bank hibázott
Egy cég évek óta fizetett kártérítést egy faddi rokkantnyugdíjasnak, 2016 októberében azonban a szokásos 267 euró helyett az összeg ezerszeresét, vagyis több mint 80 millió forintot utalt ki neki. Az asszony három nap alatt három részletben vette fel a pénzt, majd Németországba utazott. A német rendőrök Passauban kapták el, és nem csak egy bőröndnyi készpénzt, de két X6-os BMW-t is találtak nála. Azt állítja, ő jóhiszeműen vette fel a pénzt, nem számolt utána, hogy pontos-e az összeg, azt hitte, hogy az elmúlt tíz évben elmaradt járandóságát fizette ki. A cég szerint azonban ők többször is figyelmeztették az asszony, hogy utalja vissza a pénzt sőt, magánnyomozót is felfogadtak.
A nő egy időre rács mögé került, tavaly májusban szabadult, a tévesen átutalt pénzből azonban még mindig hiányzik több tízmillió forint. Ráadásul nem csak a hiányzó 90 ezer eurót, hanem késedelmi kamatot is követeli rajta a cég, így ha bűnösnek találják, akár két évre is börtönbe kerülhet. A per majd júliusban folytatódik.
