Belföld

Több hektáron kiirtják az erdőt a Dunai Evezős Központ miatt

Mázsár Tamás
Mázsár Tamás

újságíró. 2019. 02. 06. 05:59

Komoly pusztítást végeznek a Kemény Ferenc Sportlétesítmény-fejlesztési Program keretében. A Dunai Evezős Központ előzetes vizsgálati dokumentációja szerint

Csepelnél 6,8 hektárnyi erdőt vágnak ki, a pesti oldalon 4,5 hektár zöldterületet dúlnak fel, és további 1,2 hektár parkosított zöldfelületet, illetve ligetes állományt tüntetnek el.

A beruházás Natura 2000-es védettség alatt álló területet is érint.

Nagy ára van az Evezős Központnak

Tavaly júniusban döntött úgy a kormány, hogy egy budapesti konferenciaközpont megvalósítása helyett inkább a Kemény Ferenc Sportlétesítmény-fejlesztési Programra szán 4,3 milliárd forintot. Ez az a program, amelynek részeként a reménybeli budapesti olimpiára szánt sportlétesítmények többsége megépül az olimpiai pályázat visszavonásától függetlenül. A dél-pesti és észak-csepeli beruházás is ennek a része, így jöhet létre a Ráckevei-Soroksári Duna-ág felső szakaszán tervezett evezős pálya és egy 12 ezres, „Észak-Csepel és Északnyugat-Soroksár elhanyagolt részeit újjáélesztő Diákváros”.

A beruházás még nem kezdődött el, de az eredetileg becsült 255 millió forint helyett 347 millió forintért tervezhetik meg a központot a nyílt közbeszerzésen nyertes cégek; a FŐMTERV Zrt., az Aquaconsult Kft., és az ÖKO Zrt. hármas egyetlen ajánlattevőkként kapta meg a feladatot.

A kormány célja, hogy a Duna nemzetközi evezős versenyek otthonául szolgálhasson és színvonalas edzéslehetőséget kínáljon a fővárosban, de törekednek arra, hogy az evezős központot a sportolók mellett a lakosság is használhassa. A versenypályán a tervek szerint 2-3 évente, 7-10 nap alatt tartják meg a kiemelt nemzetközi versenyeket, és évente néhányszor várhatóan hazai, néhány napos viadalokat is rendeznek majd itt. Ez viszont sokba kerül a városnak: az előzetes vizsgálati dokumentáció szerint ugyanis  2118 méter hosszúságú vízfelület szükséges a tervezett evezőspályához, amelyet ki is kell szélesíteni, hogy a pálya nyolc, egyenként 12,5 méter széles versenysávból álljon.

A dokumentum szerint negatív hatást okoz majd

  • az iszapkotrás miatti élővilág-sérülés, -pusztulás,
  • az építési/bontási munkák miatt szükséges növényirtás,
  • a vízparti táj- és településkép változása,
  • az építési/bontási munkák ideiglenes levegőszennyezése, zaj- és rezgésterhelése.

Pozitív hatásként említik viszont

  • a kikerülő iszap és szennyezett föld miatti talaj-, talajvíz- és felszíni vízminőség-javulást,
  • a befolyó csapadék- és kevert szennyvíz-bevezetések megszüntetése miatt szintén vízminőség-javulás várható,
  • a terület rendbetétele miatt kedvezőbb lesz a településkép,
  • az evezős pálya létrejöttét, ami az egészségmegőrzésben is jelentős szerepet kaphat.

Azt több helyen is leírják, hogy a fakivágások mennyiségét a lehető legkisebbre kell csökkenteni, de még így is több mint 120 ezer négyzetméteren irtják ki a növényzetet.

Ráckeve, 2018. szeptember 27.
Sporthorgász ladikjából próbál szerencsét a Ráckevei-Duna (másképpen Ráckevei-Soroksári-Duna) városi szakaszán. 
MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba 
***************************
Kedves Felhasználó!
Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemű – különösen szerzői jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó készítője közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelőssége e körben kizárt.
Fotó: Jászai Csaba /MTI

A dokumentumban arra is kitértek, hogy a szeptember 1. és október 31. közötti időszak a legalkalmasabb a fakivágásokra, mert akkorra a területen található vonuló fajok nagy része távozik, de még nem hibernáltak le – így fakivágás esetén el tudnak menekülni – az ott maradó denevérek.

Azt a vizsgálati dokumentumban is elismerik, hogy a növényzetirtás tájvédelmi szempontból az egyik legkedvezőtlenebb következménye a tervezett beruházásnak. Mint írják,

ennek során az igénybe vett parti sáv jelenleg meglévő lombtömegének közel 90%-a megsemmisül, körülbelül 12,5 hektárnyi összterületen. E mellett mindkét oldalon a part menti nádasok gyakorlatilag teljes eltűnése várható, ami a tájképre is kedvezőtlen hatással lesz.

A kivágott fák egy részét vagy pótolni kell, vagy erdővédelmi járulékot kell fizetni (az erdőtörvény 5000 négyzetméter fölött teszi kötelezővé az erdészeti hatóságok számára a csereerdősítés előírását). Mindazonáltal a vizsgálati anyag arra jut, hogy

az előzetes környezeti vizsgálat során nem találtunk olyan környezeti állapotváltozást, mely a tervezett tevékenység megvalósítását gátolná, vagy számottevően korlátozná. Így az evezős pálya megvalósítása jelen helyszínen környezeti szempontból elfogadható, és megfelelő hatáscsökkentő intézkedések alkalmazása mellett a végeredmény összességében a jelenleginél sok tekintetben jobb állapotot eredményezhet.

Natura 2000 területen?

Akkor fogalmazunk pontosan, ha azt írjuk, hogy Natura 2000-védettség alatt álló terület is érintett a beruházás során. A tervezett beavatkozás a Ráckevei Duna-ág kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területet érinti, amelynek kezelője a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság. A terület kiterjedése 3190 hektár, ebből a szóban forgó terület kisebb, mint 50 hektár, azaz a teljes védett terület 1,5 százaléka. Kerestük a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságát a beruházással kapcsolatban, ők válaszukban csak annyit írtak, hogy nem tudnak érdemben nyilatkozni, mivel a nevezett terület nem része a Natura 2000 hálózatnak.

A dokumentum alapján csak a víz felszíne Natura 2000-es terület, így a beavatkozások ezen kívül esnek. Arra is kitérnek, hogy a nyílt vízfelület a beruházás révén mindkét oldalon kismértékben nő. Sőt, arról is beszámolnak, hogy az építkezés négy, a Natura 2000-es területen élő fajra van hatással: a balinra, a szivárványos öklére, a mocsári teknősre és a vidrára. De a hatásvizsgálat alapján „a várható kedvezőtlen hatások nem tekinthetők jelentősnek a fajok Ráckevei Duna-ág Natura 2000 területen található állományának szempontjából”.

A csepeli önkormányzat lapunknak írt válaszában azt közölte, a tervpályázatban a Ráckevei-(Soroksári)-Dunaág partvonalat szinte minden pályázó jelentős mértékben átalakította úgy, hogy öblökkel és további ágakkal tagolta.

A nyertes pályamű is jelentős partvonal-alakítást és vizes helyek létrehozását is javasolta, mely elnyerte a bíráló bizottság tetszését. Valamennyi koncepció jóval nagyobb part menti területet érintett, mint az evezős pálya megvalósításával igénybe vett terület. A városokat átszelő vízpartokat az ember mindig is alakította és módosította erre sok nemzetközi példa van, néhány a világörökség részét képezi.

A Natura 2000-es területtel kapcsolatban azt írták, hogy csak a jelenlegi Ráckevei-Soroksári-Dunaág vízfelületét érinti, amelynek területe növekszik a beruházás során. Hozzátették, hogy a zöldfelület rendezése után élhetőbb környezet jön létre a területen.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Swedish 15-year-old girl Greta Thunberg holds a placard reading "School strike for the climate" during a protest against climate change outside the Swedish parliament on November 30, 2018. - In more than hundred cities across Sweden, environmentalists have organised protests, partly inspired by Greta Thunberg, who strikes every Friday against climate change outside the parliament since several months. UN's annual climate talks which this year will take place in Poland starts on December 2, 2018. (Photo by Hanna FRANZEN / TT News Agency / AFP) / Sweden OUT
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.