Belföld

Rabszolgatörvény: most is orrvérzésig dolgoznak, januártól még rosszabb lesz

Korábban a témában:

Folyamatosan 6 napozunk – állítja a Henkel körösladányi gyárából egyik olvasónk, aki arról számolt be, hogy már a rabszolgatörvény januári életbe lépése előtt is agyondolgozzák magukat, bőven vannak 12 órás munkanapok, akár éjszakás műszakban is. A mosó- és tisztítószergyártónál számára így nem hoz sok újat az a megállapodás, amely alapján akár heti 68 óra is lehet a munkaidőplafon. A Portfolio.hu adta hírül elsőként a csúcstartónak kikiáltott cég nevét, és közölte, hogy a körösladányi Henkelnél ebben, vagyis 68 órás munkahét lehetőségében állapodtak meg a helyi dolgozói érdekképviselettel, a Henkel Munkás Érdekvédelmi Egyesülettel.

Kerestük az érdekképviseletet, milyen megfontolásból vállalták be a heti 68 órás munkaidőt, de karácsony után nem értünk el senkit a gyár központi számán.

Helyi érdek

A civil szervezetek nyilvántartása alapján az egyesület célja a Körösladányi Henkel Kft. által foglalkoztatott munkavállalók munkaviszonnyal kapcsolatos érdekeinek előmozdítása és megvédése. 2014 óta ad le beszámolót, amiből az látszik, hogy a veszteséges 2014 és 2015 után 2017-ben egy kicsit megszaladt az egyesületnek: 329 ezer forint bevétele volt, 143 ezerrel több, mint kiadása. Azt nem részletezi a dokumentum, pontosan miből származott a mérlegben feltüntetett 809 ezer forint pénzeszköz.

Mint korábban megírtuk, a rabszolgatörvény megnyitja annak a lehetőségét, hogy a jelenlegi évi legfeljebb 250 – illetve kollektív szerződés esetén 300 – óránál több, akár 400 óra túlórát rendelhessen el a munkáltató. Valamint azt is, hogy a munkaidőkeret 3 év legyen – ezt értelmezik sokan úgy, hogy a túlórapénzt három évvel elcsúsztatva fizetnék ki.

Eddigi cikkeinkben arról írtunk, hogy a 400 órás limit alkalmazása például úgy is lehetséges, hogy 50 héten keresztül 6 napos munkahetet alkalmaznak, minden hét végéből egy napot munkanappá tesznek. Leegyszerűsítve: megszűnik a szabad szombat.

De számos más variáció képzelhető el, a körösladányi heti 68 óra mellett leginkább 5 darab 12 órás és egy 8 órás munkanap, amit a törvény szerint követnie kell egy pihenőnapnak.

Az is kiderült, hogy a Henkel nem ment el a falig, a 68 órás munkahéttel és a három hónapos munkaidőkerettel nem használta ki maradéktalanul a munkatörvénykönyv adta lehetőségeket, a munkavállalók érdekében több védelmi pontot is beépítettek, úgymint:

  • a 12 órás munkanapok számának maximum heti 5-re korlátozása,
  • a minden hónapban szombatot és vasárnapot magába foglaló, két egybefüggő pihenőnap biztosítása,
  • a munkaszüneti napok előtti éjszakai műszakok kizárása,
  • a munkaidőkeret három hónapra való korlátozása a törvény szerinti maximum 1 éves munkaidőkerethez képest.

Heti 48 óra a minimum

Olvasónk a jelenlegi állapotokról azt írta, hogy 3 műszakos munkarendben dolgozik, a folyamatos 6 napozás közben megesik, hogy 12 órázni kell, akár éjszakai műszakban is. Heti minimum 48 órát dolgozik, de például a karácsony előtti héten éjszakás műszakban 56 órát nyomott le. Változó a munkaidő, attól függ hányan vannak táppénzen, hányan dolgoznak összesen, mert általában emberhiány miatt rendelik el a 12 órázást. A heti egy pihenőnapot megkapják, de havonta csak egy hétvégéjük szabad. Sokan nem is bírják a munkarendet, főleg azok, akiknek gyerekük van.

Attól tart, hogy január után a túlórák elszámolásával még többet fognak sakkozni. Jelenleg 3 hónapos munkaidőkeret van a cégnél, ezen belül számolják el a túlórákat. Ebben a rendszerben, ha valakinek mondjuk 2 hónap alatt 8 olyan munkanapja akadt, amelyen 12 órát dolgozott, nem feltétlenül fizetnek ki 32 túlórát, valószínűbb, hogy a harmadik hónapban kap a dolgozó néhány extra pihenőnapot. Erre írja olvasónk, hogy hiába túlóráznak, ha nem fizetik ki rendesen.

A közvetített dolgozóknak rosszabb

Bruttó 794 forintos órabért, 30 százalékos műszakpótlékot említett, és azt, hogy a havi 7000 forint cafeteriát is beszámítva

a futószalag mellett dolgozó betanított munkás átlagosan nettó 120 ezer forintot vihet haza.

Egyben érzékeltette, hogy az alacsony kereset nem független attól, hogy nem a Henkel közvetlen alkalmazásában áll, hanem közvetítőcégen keresztül került a gyártósorhoz. A munkaerő-kölcsönző a Get Work Trend Kft. 5,2 milliárd forint árbevételű, fővárosi cég, amelynek tulajdonos-ügyvezetője Küzmös László. Megkérdeztük, igaz-e, hogy kevesebb bért és kevesebb cafetériát kapnak a közvetített dolgozók a „belsősökhöz” képest, a munkaerőkölcsönzőnél azonban a szabadságokra tekintettel választ az ünnepek utánra ígértek.

A Get Work Trend és az ugyancsak Küzmös László tulajdonában álló Sales Brand Consulting Kft. tanácsadó cég neve felbukkan abban a közvetítő hálózatban, amelyről a G7 cikkezett. A lap azt boncolgatta, hogy öt, szakmai körökben szinte ismeretlen színház milyen háttérmunkával juthatott 5,6 milliárd forint tao-pénzhez.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.