Miután Áder János köztársasági elnök csütörtökön aláírta a rabszolgatörvényt, azonnal sztrájkkészültséget hirdetett a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASzSz) elnöke, Kordás László. Ez azt jelenti, hogy a sztrájkbizottságok előkészítése, létrehozása felgyorsul – mondta lapunknak Székely Tamás alelnök, egyben a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozó Szakszervezeti Szövetség (VDSZ) elnöke.
Azt még nem tudni, hogy mikorra várhatók az első sztrájkok. A nagyobb termelőüzemek nagy része pénteken leáll, és legközelebb január 2-3-án vagy akár 7-én indul újra. Máshol, ahol nem lehetséges a technológia teljes leállítása, jelentős mértékben szűkítik a gyártási kapacitást az ünnepekre. Amíg tart ez az időszak, addig fű nem nő, az biztos. De a szakszervezetek közben, az ünnepek alatt is gőzerővel dolgoznak a háttérben, hogy mihamarabb lehessen lépni az év elején – szögezte le Székely.
Fotó: Mohai Balázs / MTI
Sztrájkok ott lehetnek, ahol a munkáltató bevezetné a rabszolgatörvényt. Ahol sztrájk lesz, ott a szakszervezeteknek a munkáltatóval együtt kell működniük. Előre be kell jelenteni a szakszervezetnek a munkabeszüntetést a munkáltató felé, és konzultációt kell kezdeményezni. Az első lépés, már a konzultáció alatt egy kétórás figyelmeztető sztrájk lehet. Próbálják majd összehangolni a sztrájkokat.
A tüntetéseken továbbra is ott lesznek a szakszervezeti tagok, ahogy látjuk, egyre nagyobb számban. Pártszimpátia nélkül is
– tette hozzá. De szerinte karácsonykor szüneteltetik az akciókat, hogy mindenki békében a családjával lehessen.
Januárban folytatjuk!
Senki sem ringatta magát hiú ábrándokba a köztársasági elnök aláírását illetően, bár petíciójukkal felhívták Áder János figyelmét arra, hogy meg tudta volna akadályozni a hatályba lépést. Nem tette meg.
Ezzel Magyarországon megszűnt a köztársaság
– értékelte a fejleményeket Székely Tamás.
Arra is kitért, hogy Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth Rádióban kijelentette: a hónap végén kifizetik mindenkinek a rendes munkabért és a túlórabért, aki mást mond, az hazudik.
Felháborító. Ezek szerint a magyar miniszterelnöknek fogalma sincs, hogy milyen törvényeket hoztak
– kommentált Székely Tamás. A munkaidőkeretnél ugyanis csak a munkaidőkeret végén számolják el a túlórákat. Ha három hónapos, akkor három hónap múlva, ha hat hónapos, akkor hat hónap múlva, és így tovább. Ezt a törvényt a Fidesz hozta 2012-ben.
Megemlítette továbbá, hogy csütörtökön Orbán Viktor már azelőtt kijelentette, a törvény működni fog, hogy jött volna a hír, Áder János aláírta.
Lenne igény a 400 túlórára
Hogy a munkáltatók erősen hajlanak a rabszolgatörvény bevezetésére, azt jól jelzi, hogy
Már a VDSZ-es cégeknél is született ilyen dokumentum, de még nem nagy számban, és jellemzően kisebb cégeknél – tudtuk meg Székely Tamástól. Arra számít, hogy a nagyobb cégek sokkal megfontoltabban állnak majd a kérdéshez, és nem elsők között fognak kijönni a bevezetéssel. Főleg nem egy karácsony előtti leállási vagy teljesítményszűkítési időszak előkészítése közben, amely igen nagy gondosságot igényel.
És mint írtuk:
Kolbászba csomagolt keserű pirula
December 21-én hatályba lépett a törvény, végérvényesen. Az a kérdés, hogy a munkáltatók hogyan adják majd be a dolgozóknak, hogy vállalják el a 250 feletti plusz 150 túlórát.
Székely Tamás tart attól, hogy majd a cafeteria-rendelkezésbe (már ahol lesz még cafeteria), vagy a béremelésről készített megállapodásba szerkesztik bele a nyilatkozatot, nem túl feltűnően. És a dolgozó esetleg úgy írja majd alá, hogy észre sem veszi, hozzájárult az önkéntesen vállalt túlórákhoz. Mint amikor kolbászba csomagolják a kutyának a keserű pirulát. Eddigi tapasztalatai alapján ez simán előfordulhat.
Hasonlóan nyilatkozott lapunknak pár napja a Vasas Szakszervezetek dél-alföldi régiójának vezetője, Bere Ferenc:
Az lehet a legaljasabb húzás, ha a munkáltató a sorok közé rejtve azt íratja alá a dolgozóval, hogy határozatlan időre vállalja be önként a plusztúlórákat
– vetítette előre a MASzSz alelnöke.
Kiemelt kép: Marjai János / 24.hu
