Belföld
BUDAPEST, HUNGARY - APRIL 08: Hungarian Prime Minister Viktor Orban addresses the supporters after the announcement of the partial results of parliamentary election on April 8,2018 in Budapest Hungary. (Photo by Laszlo Balogh/Getty Images)

A rendszerváltó elit drámai hibája tette Orbánt egy barbár rezsim vezetőjévé Európában

Farkas György
Farkas György

újságíró. 2018. 09. 14. 11:20

„A 89-es közjogi rendszer és a romlott fiú.”

Az Élet és Irodalom legfrissebb számában Kozák Márton elemzi, miként juthatott el Magyarország 2018-ra oda, hogy kormányát a World Justice Project választások előtti elemzése szerint is alig érdekelte a jogállamiság. Április óta a helyzet romlott, a hatalom korlátozottságát mérő Rule of Law Indexen Magyarország helye legközelebb Orbán Viktor bálványállamai társaságában lesz. A lista legalján.

Magyarország 2010 utáni története valóban beilleszthető ugyan a demokrácia leépülésének és a joguralom gyengülésének évek óta tartó világtrendjébe, de nem elszenvedője, hanem serkentője a sajnálatos nemzetközi folyamatoknak.

A szociológus szerint a kormányfőt három évtized magyar politikai folyamatai tették a nemzetközi szélsőségesek szubkulturális ikonjává: ebben komoly felelőssége van a rendszerváltó politikai elitnek.

A fegyver már ’90 óta megvolt

Az orbánizmus egy elpuskázott történelmi lehetőség következménye. Óvatlanság, naivitás és szűklátókörűség kellett hozzá, hogy visszavezethesse népét a szolgaságba, ő maga pedig elérhesse „a korlátlan hatalmat és a mérhetetlen vagyont”.

A magyar plurális politikai rendszer legyilkolásához a fegyver maga a közjogi rendszer volt.

Azt Antall Józseffel, Tölgyessy Péterrel és Sólyom Lászlóval az élen a politikai osztály egésze hozta létre abban a hiszemben, hogy  „megfelelő keretet ad egy nyugati típusú rendszer működéséhez”. Azt hitték, „képes az új rendet megvédeni a hatalom kizárólagos birtoklására törő politikai erőktől”.

Parlament 1990.
az előtérben Göncz Árpád, Sólyom László, Szentágothai János. Középen áll Antall József miniszterelnök
Fotó: Szalay Zoltán / Fortepan

2010-re kiderült, tévedtek: ez az eszköz a rendszer megfelelő működtetésére nem volt alkalmas, ellenben a rendszer elpusztítására törő horda kezében valóságos csodafegyverként szolgált.

Nem számoltak a „romlott fiúval”

Bár a fegyver a falon lógott (a ’89-es alkotmányra épülő jogrend hagyott eszközöket a szabad világ lerombolására), nem volt szükségszerű a használata. Ahhoz kellett Orbán személyisége. A Kis János által 1990-ben még „romlott fiúként” jellemzett kormányfő  azonban használta, mert betegesen akarta a hatalmat. Ugyanúgy, mint mostani szövetségese, Jarosław Kaczyński, aki azonban nem személyes érdekeit, hanem elveit akarja érvényesíteni.

Orbán politikáját a hatalom és a vagyon megszerzése, gyarapítása és megtartása motiválja, számára a haszonmaximalizálás a lét minden dimenziójára kiterjedő alapelv.

Kaczyńskit semmi más nem érdekli, csak az, hogy hegemónná tegye a nemzeti-kereszténynek nevezett értékrendet. Egy varsói bérház háromszobás lakásában él, vagyonbevallását (1,5 millió forintnyi megtakarítását) senki sem kérdőjelezi meg. A legendásan puritán Kaczyński így is gazdagabb magyar kollégájánál, aki bevallottan 945 ezer forint megtakarítás mellett négymilliós hiteltartozást nyög, bár más – hol Simicska, hol Mészáros, hol Garancsi, hol Vajna, hol Tiborcz, hol apja – képében gyarapodik.

Nem minden autokrata kleptokrata, de a kleptokrata autokratára bizonyosan ráillik a jelző: romlott.

Budapest, 2014. május 10.
Elöl Garancsi István, a Magyar Természetjáró Szövetség elnöke (b), Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója (j), hátul Andrew G. Vajna producer, a nemzeti filmipar megújításáért felelõs kormánybiztos és Kaminsky Fanni, a miniszterelnök Facebook-oldalának szerkesztõje az Országgyûlés ülésén, amelyen a parlament megválasztotta Orbán Viktort miniszterelnöknek 2014. május 10-én.
MTI Fotó: Beliczay László
Elöl Garancsi István, Hernádi Zsolt Andy Vajna és Kaminsky Fanni az Országgyűlés ülésén, amelyen a parlament megválasztotta Orbán Viktort miniszterelnöknek 2014. május 10-én
Fotó: Beliczay László / MTI

„Pártállamból maffiaállamba”

A szociológus szerint nem Orbán személyes politikai teljesítménye a „pártállamból maffiaállamba” való visszamenet, az orbánizmust nem jobbágymentalitású magyarok vitték diadalra,

a rendszerváltó  politikai elit, értelmiség nem dolgozta ki a köztársaság működésének életképes jogi kereteit.

Így akaratán kívül hozzájárult, hogy

létrejöjjön egy barbár rezsim a keresztény Európában.

Összességében úgy tűnt, a közjogi rendszer biztosítja a stabil kormányzás és a szabad politikai verseny feltételeit, de nem vették figyelembe, milyen életveszélyes kis választói többséget nagyarányú mandátumtöbbséggé alakító választási rendszer. Az emberek a liberális demokráciával azonosították az elfuserált  közjogi rendszert, amely megkönnyítette a kormányalakítást, de  kétharmados törvényeivel, az alkotmánybírósághoz telepített jogosítványokkal 2010 előtt megbénította a kormányzást.

A közjogi konstrukción hagyott rés nélkül

Orbán sem jutott volna előrébb a túlhatalom megszerzésében a posztkommunista térség többi akarnokánál.

Így viszont ő a lett a példaképe a világ arra fogékony politikusainak, hogy civilizációs gátlásaik levetkezésével még az Európai Unióban is minden hatalom kizárólagos birtokosává lehet válni.

Orbán Viktor és Szájer József a parlamentben 1990-ben
Fotó: Szalay Zoltán / Fortepan

Ekkora hiba már hungarikum

A nagy pártokat a kisebbek rovására hizlaló szisztéma egy politikai pluralizmus terén hagyományokkal nem rendelkező országban olyan, mintha olajjal akarnánk tüzet oltani. Máshol nem is követték el ezt a hibát átalakuló országban, a relatív többségért totális hatalmat adó magyar modell páratlan.

A súlyosan aránytalan választási rendszer veszélye már 1994-ben feltűnhetett volna. 53 százalékkal alkotmányozó többséghez jutott az MSZP és az SZDSZ, a veszélyt azonban elfedte, hogy a koalíció illetlenségnek érezte túlhatalma érvényesítését.

Az 1994–98-as ciklusban volt utoljára legalább elvi lehetőség a köztársaság megmentésére, hiszen a hatalommegosztás mulya barátainak volt alkotmányozó többségük.

A koalíció még csak a veszélyeket sem azonosította, míg Orbán  éppen ekkor döbbent rá, hogy a közjogi rendszer semmilyen intézményes lehetőséget ad a nagy győztes megállítására.

Romlott fiú lévén 1994-től ez a felismerés vezérelte gondolkodását, ez határozta meg politizálását. Szupertöbbség birtokában tetszés szerint alakítható alkotmányos berendezkedés – ez volt a puska a falon, és másfél évtizeden át arra készült, hogy megszerezze.

Helyrehozhatatlan hiba emberben bízni az intézmény helyett. Na, talán majd legközelebb.

Kiemelt kép: Balogh László / Getty Images

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Demonstrators hold flags of Europe and of Romania as they protest in the front of the Romanian Parliament in Bucharest March 6, 2018.
Hundreds of demonstrators from around the country staged a rally following a nation wide mobilisation on social media to protest against the corruption and against PSD, the ruling Social Democrat Party. Romania's justice minister launched a procedure to sack the popular and internationally respected head of the anti-corruption investigation body. As chief prosecutor in the DNA anti-corruption body, Laura Codruta Kovesi has helped bring a raft of corrupt officials to justice in recent years in one of the EU's most graft-ridden countries. / AFP PHOTO / Daniel MIHAILESCU
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.