Az Akadémia MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a határozatban
az elnökség – az alaptörvényben foglalt kötelességének tudatában és hangsúlyozva az MTA azon törekvését, hogy intézethálózata láthatóan járuljon hozzá a tudománypolitikai célok megvalósításához és nemzetközileg mért eredmények eléréséhez – felkéri az akadémia elnökét, hogy az intézethálózat irányítási rendszerének továbbfejlesztése érdekében folytasson tárgyalásokat a kormány képviselőivel.
Az elnökség a tárgyalások során a következő szempontok érvényesítését tartja szükségesnek:
- az MTA keretein belül megvalósuló irányítási rendszer életbe lépéséig az eddigivel azonos módon biztosítva legyen az intézethálózat finanszírozása;
- személyi kérdésekben érvényesüljenek az Akadémia autonóm döntési jogosítványai;
- az odaítélt támogatások folyósítása szerződés szerint folytatódjon;
- a Lendület, az OTKA és a Posztdoktori pályázatok szabad témaválasztás alapján működjenek, a támogatások odaítélése továbbra is kiválósági alapon történjék az MTA szakmai felügyeletével;
- a köztestület vagyona az MTA tulajdonában maradjon;
- és a kutatóközpontok és önálló intézetek irányítási rendszerében bekövetkező változások ne veszélyeztessék azok önálló és zavartalan működését és segítsék elő fejlődésüket.
Hangsúlyozzák továbbá, hogy az MTA intézethálózatának irányítási rendszerét és működését szilárd jogi garanciákkal kell biztosítani.
Mint írják, az intézethálózat irányítási rendszerének átalakítása során az Akadémia figyelembe veszi – a hazai sajátosságok mellett – a német Max Planck Társaság működési modelljét.
Az elmúlt hetekben az akadémia minden lehetőséget kihasznált annak érdekében, hogy elérje a 2019-es költségvetés tervezetének módosítását – írták a közleményben, hozzátéve, hogy az Országgyűlés döntése után hívta össze az MTA elnöke a szerdai rendkívüli elnökségi ülést.
Kiemelt kép: Fülöp Dániel Mátyás / 24.hu
