A tipikus magyar képviselő vidéki születésű, katolikus vagy református egyházban keresztelkedett, középkorú, bölcsész vagy jogi diplomával rendelkezik, házas férfi, két vagy három gyerekkel, derül ki a HVG kutatásából, amely a képviselők szociográfiai összetételét vizsgálta.
A politikai elit zártabbá válására utal, hogy míg 20 éve a képviselők felének volt legalább egyciklusnyi parlamenti múltja, addig az idei választáson már több mint háromnegyedük (78 százalék) újította meg a mandátumát. A képviselők közt egyre több a főállású politikus, aki nagyon rövid ideig vagy sosem dolgozott a szakmájában. Az újonc képviselők többsége ellenzéki pártok támogatásával jutott a parlamentbe, nélkülük pedig még inkább megbillenne a férfi-nő arány vagy a korosztályi megoszlás, tovább erősítve a már amúgy is jelentős férfidominanciát és a középkorúak fölényét.
A kutatásból kiderült az is, hogy
- a 199 képviselőből mindössze 23 nő, így 83 nő hiányzik az országos arányok leképezéséhez,
- a képviselők mindössze 2 százaléka 20-29 év közötti, viszont 38 százalékuk 50-59 éves, az átlagéletkor 50 év,
- 28 százalékuk született Budapesten,
- 92 százalék a diplomások aránya a képviselők között,
- a 199 főből 148-an tudnak egy vagy több idegen nyelven,
- a 199 képviselőnek összesen 377 gyereke van,
- a képviselők ötödének van valamilyen cégtulajdoni érdekeltsége.
Kiemelt kép: 24.hu / Bielik István
