Belföld
Budapest, 2017. május 5.
Ballagó diákok Budapesten, az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnáziumban 2017. május 5-én.
MTI Fotó: Balogh Zoltán

Az osztályból minden harmadik diák külföldön tanulna tovább

Kovács Márta
Kovács Márta

újságíró. 2018. 05. 10. 06:05

Egyre több diák választja a külföldi egyetemeket, miközben itthon vészesen csökken a felsőoktatásban tanulók száma. A Trefort gimnázium igazgatója szerint némi odafigyeléssel sokkal több diákot Magyarországon tarthatnánk.
Korábban a témában:

Olyan egyetemek meg főiskolák vannak, hogy annyit érnek, mint vászon tarisznyán a lakat, némelyik. (…) A magasba néző diplomával nem lehet elhelyezkedni. Egyáltalán, semmi ilyen nincs. Ne vicceljünk. Ehelyett mondjuk, egy tetőfedő mennyivel jobban jön

– fejtegette Németh Szilárd még a választás előtt. A felsőoktatás hiábavalóságával kapcsolatban nem mindenki ért egyet a Fidesz alelnökével, az viszont tény, hogy egyre többen nem itthon keresnek maguknak egyetemet.

Egyre több végzős diák jelentkezik külföldi egyetemekre például az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnáziumából is. Az intézmény igazgatója nemrég az Eduline-nak arról beszélt, hogy míg korábban a külföldi egyetemre jelentkezők aránya 5-10 százalék volt, az idén van olyan végzős osztályuk, amelyből a diákok 30 százaléka megjelölt valamilyen külföldi intézményt továbbtanulási szándékkal. És a helyzet nem egyedi, a budapesti Fazekas Mihály Gimnáziumban is hasonló tapasztalatokról számoltak be.

Csapodi Zoltán a 24.hu-nak arról beszélt, szomorúan konstatálta, hogy az iskola egyik osztályából ennyi diák folytatná a tanulmányait valamely külföldi egyetemen, ezért próbálta a diákokat a ballagási beszédben is arra ösztökélni, cáfoljanak rá arra a vélekedésre, hogy aki érettségi után elmegy, már nem jön haza.

Az igazgató elmondta, az iskola tanárai is azon dolgoznak, hogy a diákok hazai felsőoktatási intézményt válasszanak, és majd később, amikor ösztöndíj megszerzésére van lehetőségük, annak segítségével ismerjék meg a világot.

Sok diák tapasztalatából úgy ítéljük meg, hogy itthon is vannak jó egyetemi képzések

– mondta Csapodi. Hozzátette, sok volt trefortos diák tanult külföldön akár mester- vagy doktori képzés keretein belül, akár valamilyen Erasmus-programmal, nekik megmaradt az útjuk hazafelé.

Bár most a gimnázium egyik végzős osztályában tapasztaltak csak ekkora növekedést a külföldi egyetemekre való jelentkezés arányában, de általánosságban is érzékelik a változást.

Sokszor előfordul, hogy már akár hetedikesek és kilencedikesek is nagy százalékban jelzik a külföldi továbbtanulásra való igényüket, de azt gondolom, hogy ha ezzel érdemben foglalkozunk, akkor lehet rajta változtatni

– jegyezte meg. A Trefortban azon dolgoznak majd a közeljövőben, hogy anyaintézményükkel, az ELTE-vel intenzívebb legyen a kapcsolat, az egyetem képviselőit többször meghívják majd az iskolába. Az igazgató szerint elképzelhető, hogy információhiány is van amögött, hogy sok gimnazista azt gondolja, a külföld minden szempontból üdvözítőbb.

Csapodi elmondta, egykori trefortos diákok helyzetét látva úgy ítélik meg, hogy a külföldön végzett hallgatók nem kerülnek nagymértékű versenyelőnybe a későbbiekben a nemzetközi munkaerőpiacon sem. „Nincs hátrányban az, aki magyarországi diplomával rendelkezik” – szögezte le.

Szerinte a külföldi egyetemekre készülőkben van egyfajta bizonyítási kényszer, hogy ha már meghoztak egy döntést, hogy kiköltöznek, akkor később is tartják magukat ehhez. Az igazgató azt mondja, beszélgetett olyan diákokkal, akik elköltöztek, és nem érzi azt, hogy ők általánosságban jó döntést hoztak volna.

Budapest, 2017. május 5.
Az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium ballagó diákjai Budapesten, a Múzeumkertben 2017. május 5-én.
MTI Fotó: Balogh Zoltán
Képünk illusztráció, fotó: MTI/Balogh Zoltán

Csapodi megjegyezte, hogy a szülői tájékoztatókon beszélni szokott arról, hogy úgy gondolják, hogy a diákok számára ugyanolyan lehetőség, sőt, akár jobb is, ha hazai egyetemet választanak. Ennek tudta be, hogy korábban kifejezetten alacsony volt a külföldi intézményekben továbbtanulók aránya a Trefortban.

A legjobb magyarországi iskolák igazgatóinak van egy állandó köre, az ÉGIG, az Élenjáró Gimnáziumok Igazgatóinak Grémiuma, ahol rendszeresen szóba kerül ez a téma, itt kezdeményezte, hogy az intézményvezetők tanácsot adjanak egymásnak.

Csapodi szerint az igazgatók többsége hasonlóan gondolkodik hozzá, de akadnak diákok, akiknél természetes, hogy a világ legjobb képzéseit veszik célba.

Azt tudni kell, hogy a külföldet választó diákok egy jelentős része nem kiemelkedően magas színvonalú képzésre megy, hanem oda, ahova be lehet jutni

– jegyezte meg.

A Trefort érintett osztályában az igazgató szerint mindenképp közrejátszhatott, hogy a diákok a külföldi jelentkezésekkel egymást motiválhatták, illetve valamilyen szinten egymással versenyeztek is. Ám úgy véli, ebben a korban a döntésben még elsődleges a család szerepe, hiszen szülői támogatás nélkül nem sok diák vállalkozna ilyen váltásra.

Csapodi egy korábbi interjúban úgy fogalmazott, a társadalom jelentős része látja, hogy az oktatás valójában nem tejjel-mézzel folyó Kánaán. Most azt mondta, ő mindig reménykedik, hiszen az „új kezdés” egy lehetőség is egyben.

Reménykedem, hogy a döntéshozók észreveszik, hogy erőforrásokat kell nyújtani a tanári pályán dolgozók számára, és akkor lesz meg mind az utánpótlás, és a dolgozók lelkesedése és motivációja is akkor tartható fenn

– mondta.

Az igazgató megjegyezte, semmiképp sem jó az a tendencia, hogy miközben nőtt a tanárok óraterhelése, a fizetésük nem biztosítja a társadalom egyéb rétegeivel párhuzamos életszínvonalbeli növekedést.

Szerinte arra lenne szükség, hogy rájöjjenek: a magyar oktatásügy eredményessége

  • egy kis odafigyeléssel,
  • megfelelő erőforrás átcsoportosítással és
  • helyes döntésekkel

újra a legjobbak közé kerülhetne.

A Fidesz oktatáspolitikájának irányát jól jelzi, hogy alakult a felsőoktatásba jelentkezők száma az elmúlt nyolc évben. Ahogy az alábbi diagramon is látszik, míg 2010-ben 140 ezernél is többen jelentkeztek valamelyik egyetemre vagy főiskolára, addig ez a szám most a 110 ezret sem éri el, amit a demográfiai okok nem magyaráznak.

Hasonló tendenciát mutat a felsőoktatásban résztvevők száma is: nyolc évvel ezelőtt még több mint 370 ezren tanultak valamilyen felsőoktatási intézményben, azonban a 2017/2018-as tanévben ez a szám alig több mint 287 ezer.

Így nem meglepő, hogy tavaly tovább csökkent a diplomások aránya hazánkban. Míg 2015-ben ez az arány 34 százalék volt, 2016-ra 33, 2017-re pedig 32,2 százalékra csökkent. Mindezt úgy sikerült elérni, hogy az arány 2005 és 2015 között folyamatosan növekedett.

Kiemelt kép: Ballagó diákok Budapesten, az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnáziumban 2017. május 5-én.
Fotó: MTI/Balogh Zoltán

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

NEW YORK, NY - MAY 24:  Kevin Spacey attends the Build Series to discuss his new play 'Clarence Darrow' at Build Studio on May 24, 2017 in New York City.  (Photo by Daniel Zuchnik/WireImage)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.