Belföld
Fotó: Fülöp Dániel Mátyás / 24.hu

Köves Slomó: Nincs kóser gyűlölet

Pető Péter
Kálmán Attila
Pető PéterKálmán Attila

2018. 02. 20. 14:13

Nem tudja komolyan venni a vádat, amely szerint elárulta Isten ügyét – mondta lapunknak adott interjújában Köves Slomó. Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija beszélt arról, van-e kóser és nem kóser gyűlölet, és arról is, hogyan került a fideszes Hollik István szórólapjára.

Miért árulta el Isten ügyét?

Mi Isten ügye?

A Magyar Nemzet közölte Radnóti Zoltán nyílt levelét, amelyben így fogalmazott. Sőt rabbikollégája azt is írta, úgy tűnhet, feladott négyezer évet négy évért.

A fertőbe mártogattam a próféták szakállát?

Erről nem értesültünk.

Azt, hogy Köves Slomó négyezer év szellemiségét bemocskolta, ilyen apokaliptikus képekben is meg lehetett volna fogalmazni.

Akkor ezzel nem ért egyet?

Inkább azt mondanám: nem tudom komolyan venni.

Radnóti rabbi azért írt így, mert ön beszállt a politikai kampányba, miután szerepelt Hollik István belvárosi fideszes jelölt szórólapján.

Ha van egy zsidó közösség, amely a próféták szellemiségét fontosnak tartja, akkor azt minél több emberrel meg akarja ismertetni. Ehhez lehetőségekre, azokhoz pedig szövetségesekre van szüksége. Emberek nem feltétlenül azokkal szoktak szövetséget kötni, akikkel mindenben maximálisan ugyanúgy gondolkodnak a világról. Ha van közös ügy, amelyben az egyik és a másik is ugyanazt gondolja, arra szövetkeznek.

Az ilyen szövetségnek mindenképpen választási szórólapon kell manifesztálódnia?

Nem. Az élet nem szórólapokból áll, annál sokkal árnyaltabb, összetettebb.

Fotó: Fülöp Dániel Mátyás / 24.hu
Fotó: Fülöp Dániel Mátyás / 24.hu

Hollik István vagy a Fidesz kérte, hogy jelenjen meg a kampányanyagon?

A képviselő eljött, meglátogatta az EMIH központját, amely tizenhárom évvel ezelőtt az önkormányzat, a helyi polgármester és akkori, az MSZP által delegált parlamenti képviselő, Steiner Pál segítségével jött létre. Azóta is minden önkormányzati és parlamenti képviselő, aki ebben az épületben megfordult, megerősítette, hogy a központ érték, így ezt az önkormányzati ingatlant nem kívánják eladni. Így tett Hollik István is. Ha valaki eljön, majd kinyilvánítja, hogy számára ez fontos ügy, akkor az a minimum, hogy én azt konfirmálom. Hogy egy szórólapra felkerülni szerencsés vagy sem, az más kérdés.

Más jelölt nem jelent itt meg?

Nem, sajnos.

Mit tesz, ha Losonczy Pál érkezik?

Ki?

Ő a Jobbik helyi jelöltje.

Ha a Jobbik helyi jelöltje érkezik, akkor nagyon szívesen elbeszélgetek vele, de tekintettel a Jobbik elmúlt tizenöt évben mutatott aktivitására, komolyabb felelősségvállalással bíró megerősítések szükségesek.

Melyek ezek?

Ha van egy párt, amelyik rasszista gyűlöletben fogant, és ki akarja nyilvánítani, hogy immár másfajta dolgok fontosak számára, akkor érdemes legalább akkora agilitással és aktivitással tennie új értékeiért a nyilvánosságban, mint ahogy azt korábban tette romboló eszméiért.

A Jobbik küldött önnek Hanukára üdvözlőlapot.

A hanukai üdvözlőlap szimbolikus gesztus. Nem szimbolikus gesztusokra van szükség ebben a szövegkörnyezetben. A Jobbik erőszakszervezete hosszú éveken keresztül a magyar falvak cigánysorain menetelt és embereket félemlített meg. Ezután a minimum az, hogy elmondják, mi ezt és ezt gondoltuk, tévedtünk, hibáztunk, de azóta rájöttünk, hogy másképp működik a világ, és már nem gyűlöletmeneteket tartunk, hanem, elmegyünk segíteni a rászoruló embereknek, akár ugyanazokra a cigánysorokra.

Fotó: Fülöp Dániel Mátyás / 24.hu
Fotó: Fülöp Dániel Mátyás / 24.hu

Elmondja, hogy az a gyűlölködés miben különbözik a menekültek elleni gyűlöletkeltéstől? Vagy Soros György személyének démonizálásától? Ezeket az akciókat ugyanis az a párt folytatja, amelyiknek beszállt a kampányába.

Több nagyon fontos különbség van. Vannak olyan problémafelvetések, amelyek teljesen legitimek, noha a problémafelvetés módja szerencsétlen, sőt akár visszataszító is. A migrációs kérdés ma Európában minden kérdőjel nélkül megoldandó ügy, bár ezt két-három éve még sokan kétségbe vonták. A mód ahogyan ennek a fontosságát a nyilvánosságban kifejezésre juttatják, az én érzékenységem határait bőven túllépi, de ez egy külön kérdés. A másik nagy különbség az, hogy egy pártnál, úgy mint egy embernél, van egy vezérlő elv, amiről megismerjük, ami nagyban meghatározza az identitását. Jelenleg a magyar politikai életben a Jobbik az egyetlen párt, amelyet úgy ismertünk meg, mint aminek a rasszista gyűlölet a leghangsúlyosabb az identitásában, az önképében.

Nem ugyanazt a gyűlöletet látjuk a mostani kampányokban, mint az akkori menetelések mögött?

Ezek a kampányok is alkalmasak gyűlöletkeltésre, ám rasszista gyűlölet nem látszik mögöttük. Kétségtelen, hogy vannak konspirációs elméletek, amelyekbe becsatornázhatóak az emberekben lévő feszültségek. Ez visszatetsző, de ez egészen más, mint olyan létező társadalmi feszültséget tovább fokozni, amelyek amúgy Magyarország jelenét és jövőjét meghatározzák.

Nem ugyanaz, amikor rendőrt hívnak pécsi vízilabdázóra vagy komlói hobbirégészre, mert migránsnak gondolják? Ebben a helyzetben nem ugyanazt a feszültséget aknázzák ki, nem ugyanazt a gyűlöletet generálják emberekben?

Az egy szerencsétlen beszédszituáció, különösen egy rabbival, ha gyűlöletet és gyűlöletet kell patikamérlegen mérni. Méghozzá azért, mert egy pillanatig úgy tűnhet, van olyan gyűlölet, ami kóser, és van olyan, ami nem.

Állandó vád önnel szemben, hogy a Fidesz politikájához való viszonyulása összefügg azzal, hogy az EMIH intézményrendszere az államnak köszönhetően növekszik. Sőt, ki sem alakulhatott volna az egész állami támogatás nélkül.

Ez miből tűnik így?

Például abból, hogy 1,7 milliárdos Eximbank-hitelből épül a vágóhídjuk. Állami kölcsön nélkül sikerült volna-e kereskedelmi alapon intézni az ügyletet, és ha igen, miért nem így történt?

Tegyük rendbe az állami támogatások ügyét. Az egyházak a normatív támogatásokon kívül évente 300-400 milliárd forint állami és EU-s támogatásban részesülnek, az EMIH tavaly 500 millió forintnyi, többségében EU-s támogatást kapott. Ha az EMIH-et a Mazsihisz viszonylatában nézzük: az EMIH az elmúlt négy évben 2,3 milliárd forint, a Mazsihisz 10 milliárd forint támogatást kapott. Nem érzem, hogy az EMIH kivételezett lenne.

Ezt a differenciát nem indokolja a közösségek nagysága közötti különbség?

Nem tudom, hogy közösségeink nagyságát hogyan kell mérni. Mi a közösségi aktivitásban hiszünk.

Fotó: Fülöp Dániel Mátyás / 24.hu
Fotó: Fülöp Dániel Mátyás / 24.hu

Hányan vesznek részt a hitéletben?

Ha ezt nézzük, szerintem lényegesen több támogatást kellene kapnunk. Az EMIH-nek jelenleg tizenöt rabbija van, ez a szám körülbelül ugyanennyi a Mazsihisznél. Budapesten öt, vidéken két zsinagógát működtet. Van két óvodája, egy általános iskolája, egy gimnáziuma, sőt most már egy egyeteme is.

Pont ezek mutatják a kivételezettséget, nem? Korábban volt egy óvoda, most meg itt ez a szép nagy intézményrendszer.

Hol itt a kivételezés?

Nem volt itt egy szép felfutás az elmúlt nyolc évben?

Természetesen volt felfutás, amiben nagyon sok minden szerepet játszott. Például az, hogy korábban volt egy állampárt idejéből visszamaradt, a zsidó hagyományokkal szembenálló monolit szerveződés, amit a Mazsihisz és az állampárt közötti jó viszony miatt senki nem tudott megdönteni. A Mazsihisz olyan kevéssé nagystílű akciókra is képes volt, mint hogy amikor Elie Wiesel az EMIH hívására Magyarországra érkezett, megpróbálták megakadályozni a Parlament felsőházába tervezett összejövetelt. Az elmúlt években annyi történt, hogy egyenlő esélyek jöttek létre. Van, aki ebben a helyzetben jobban teljesít, és van, akinek hozzá kell szoknia a versenyhez.

A piacgazdaságban egészséges versenyhelyzet van még a lelkek piacán is. Erről azt mondja a Talmud, hogy a bölcsesség záloga a bölcsek versengése.

Tehát pusztán arról van szó, hogy az EMIH ügyesebb, mint a Mazsihisz?

Egyszerűbben fogalmazva: céljai egyértelműbbek, a jövőbe mutatnak.

Nem arról van szó, hogy a lelkek piaca is valódi biznisz lett?

Amikor azt mondják biznisz, mire gondolnak?

Az EMIH-hez csatlakozik egy cégháló, amelyet a Magyar Narancs részletesen bemutatott, a vágóhíd mellett például személyvédelmi cégük is van. Ezek a vállalkozások a piacon működnek, de a hálózat növelése állami segítséggel zajlik.

Nem mondanak semmi konkrétumot.

Van milliárdos MFB- és Eximbank-hitelük. A vágóhídnál 400 millió forint állami támogatás is. Amikor ön tízéves külföldi tanulmányai után hazatért Magyarországra, nem pont azért bírálta a Mazsihisz-t, amit most ön csinál?

Menjünk szépen sorban. A piaci hiteleket például nyilván érdemes minden józanul gondolkodó olvasónak élesen elkülönítenie a támogatástól. De hogyan is fogalmaztak? Hogy az egyház is biznisz lett?

Fotó: Fülöp Dániel Mátyás / 24.hu
Fotó: Fülöp Dániel Mátyás / 24.hu

A lelkek piaca lett biznisz.

Szerintem a spirituális és a materiális értékteremtés nagyon ritkán válik el egymástól. Egy közösség attól életképes, hogy van belső, spirituális tartalma, amelyet fontosnak tart, és amelyet a materiális életben is meg akar jeleníteni. Az, hogy egy közösség minden lehetőséget megpróbál megtalálni, és szisztematikusan kiaknázni arra, hogy a saját maga öngondoskodását megteremtse, az szerintem a világ legtermészetesebb dolga. Még akkor is, ha furcsa mód Kelet-Európában még mindig ezen fennakadunk. A jobboldali média nem szokott ezzel foglalkozni, a balliberális média meg általában arról ír, hogy az egyházak az állami melleken csüngenek, ezzel kiszolgáltatják magukat a politikának. Ellenben, ha adományokat gyűjtenek, mint ahogyan az EMIH aktívan teszi, akkor az oligarchák zsebében vannak, esetleg a külföldi tőke tartja el őket, mert idehaza nincs igény rájuk. Ha pedig megpróbálnak gazdasági hátteret építeni, akkor bizniszeléssel vádolják őket.

Tulajdonképpen akkor miből kellene egy közösséget fenntartani? Az, hogy a manna az égből lehullik, az rövid ideig segített, amikor a sivatagban vándoroltunk, de ahhoz kellett egy Mózes is. Azóta ez a lehetőség nem áll fenn.

De mekkora ez a közösség, amelyik ilyen állami hiteleket kap? Ott megakadtunk, hogy hányan vesznek részt a hitéletben.

Nézzük az egyszázalékos felajánlásokat, azok száma viszonyítási pont lehet. Az EMIH az idén 2500, a Mazsihisz 7000 embertől kapott ilyet. Ha csak ezt nézzük, akkor az EMIH még mindig nem kapott annyi állami támogatást, mint amennyi ebből az arányból következne. Ami a hitelt illeti, az nem állami támogatás, hanem egy állami bank projektalapú, piaci kölcsöne, amelyet vissza kell fizetni, amiért a közösség felelősséget vállal. Az Eximbank által nyújtott hitel előkészítésében az EMIH munkatársainak kétéves munkája van benne. Az Eximbanknak az a feladata, hogy olyan projektalapú hiteleket nyújtson, amelyek segítséget nyújtanak olyan vállalkozásoknak, amelyek aztán exportra termelnek.

A TV2 megvásárlását is exportokokból segítették?

Nekünk mi közünk a TV2-höz? Nem felügyeljük az összes lépésüket, az Eximbank ugyanis jelenleg még nem az EMIH tulajdona.

Ebben várható változás?

Hogy mit hoz a sors, azt meglátjuk. Komolyra fordítva: én arról tudok nyilatkozni, amiben a közösségem érintett.

Fotó: Fülöp Dániel Mátyás / 24.hu
Fotó: Fülöp Dániel Mátyás / 24.hu

Nem tart-e attól, hogy egy majdani kormányváltáskor emlékezni fognak a fideszes szórólapra, amelyen megjelent, és megnyirbálják az EMIH támogatásait?

Én éppen arról beszélek, hogy olyan modellt építünk, amelyben nem kizárólag állami támogatásból tartjuk fenn magunkat. Az elmúlt négy évben kapott 2,3 milliárd forint úgynevezett állami támogatás nagyobb része ráadásul EU-s projekttámogatás.

Tehát ez egy önfenntartó közösség, amely nem az államtól függ.

Igen. Egy közösség arra kell, hogy törekedjen, minél kevesebb külső tényezőnek legyen kiszolgáltatva, hogy minél inkább önfenntartó legyen. Ha valaki, akkor mi zsidók ezt megtanultuk.

Amikor hazatért Magyarországra, már ebben a modellben gondolkodott? Radnóti Zoltán szerint például akkoriban tanítani járt a Diákszigetre, önfenntartó közösségekről beszélt, most pedig látunk egy mind nagyobb intézményrendszert és milliárdos állami hiteleket.

A jámbor tanítóból csúnya milliárdos meséje ez?

A kérdés arra vonatkozik, mindig így képzelte-e el a közösségépítést.

Az ember mindig akkor jár jó úton, ha folyamatos önreflexióban éli az életét. Biztosan sok mindent megértettem az elmúlt tizenöt-húsz évben, de egy dolog bennem nem változott: az életcélom tizenegy és fél éves korom óta, hogy közelebb kerüljek Istenhez és saját szellemi gyökereimhez. Ezt pedig a tanulás és a gondolkodás által tudom elérni, és ezt szeretném továbbadni a hitsorsosaimnak, közösségemnek. Ténykérdés, hogy amikor 1999-ben elkezdtem visszatérni Magyarországra, nem volt a fejemben, hogy majd ez lesz a módja a működésünknek. Akkor egy bekövesedett rendszert láttam, amiben nem kaptunk lehetőséget, hogy érvényesüljünk, ahogy más kortársaim sem, akikben volt tehetség, ambíció, tenni akarás. Ebbe nem nyugodtam bele.

Más ma a Mazsihisz, mint a sokszor elátkozott Zoltai-féle Mazsihisz volt?

Lényegében nem. Bizonyos szempontból rosszabb.

Az igaz, hogy újra mozognak a médiában, és megveszik a Magyar Nemzetet?

Nem tudok róla.

Fotó: Fülöp Dániel Mátyás / 24.hu
Fotó: Fülöp Dániel Mátyás / 24.hu

E nélkül is van azért médiaháttér, az EMIH-nek van érdekeltsége a 168 órában, a Klubrádióban, az miért fontos?

Az EMIH-nek nincs érdekeltsége ezekben a médiumokban.

Ráhatása azért van, egy korábbi interjúban azt mondta, azoknak a befektetőknek, akik megvették ezeket a médiumokat, azt javasolta, érdemes a haldokló balliberális médiába beszállni, kár lenne, ha ezek az értékek elvesznének.

Ez így van, de a ráhatás és az érdekeltség mást jelent. Arra ugyanakkor büszke vagyok, hogy ahogy Bolgár György megfogalmazta, kisegítettük őket az ínséges időkben. Ez nem tartozik az EMIH fő profiljába, nincs is benne érdekeltsége, de a kapcsolat megvan, és nem is ma kezdődött. Jó tíz éve érkezett az első megkeresés.

A Magyar Narancs-cikkben említették, hogy a szintén az EMIH-hez kapcsolódó egykori Zsigmond Király, már Milton Friedman Egyetemen indul sportlétesítmény-menedzser képzés. Fel voltak sorolva a lehetséges oktatók például a fideszes miniszter Simicskó István, a fideszes államtitkár Szabó Tünde, de a felvezető sajtóeseményen szerepet kapott Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő is. Gyurcsány Ferenc korábbi sportminiszternek nem szánnak szerepet?

Ezt az egyetemtől kellene megkérdezni, mert az EMIH vezető rabbijaként nem szólok bele az intézmény világi képzéseibe. De amúgy a program tervezése már az EMIH-féle akvizíció előtt megtörtént. Az egyetem kialakítja majd stratégiáját, bízom benne, hogy ez jó stratégia lesz, és ha tudok segíteni a megvalósításában, akkor segítek. Ha Deutsch Tamást kellett megkeresni, megtettem, mert jól ismerem. De ha az egyetem úgy látja, hogy az egyetem hallgatóinak rekrutálásában segít, ha Gyurcsány Ferenc korábbi sportminiszter, közismert sportember tanít ott, akkor mindent megteszek annak érdekében, hogy elfogadja a felkérést, hiszen vele is jó a személyes kapcsolatom.

Azt azért nem gondoljuk, hogy egy Gyurcsány-óra miatt tömegek özönlenének, de az érdekel, mekkora az EMIH beleszólása az egyetem ügyeibe.

Sok kollégám dolgozik a programon, az ő szakértelmük garancia arra, hogy az intézmény a gazdasági racionalitás mentén szerveződjön és sikeres legyen. És ez így aztán majd a zsidó közösség javára is legyen. Nagyon fontos ugyanis, hogy minden közösség kilépjen a saját gettójából: organikusan kell kapcsolódni a többségi társadalomhoz, mert akkor nem csak arról szól az egész, hogy legyen hová bemenni gyertyát gyújtani a nagypapa halálának évfordulóján. Hanem arról is, hogy tudjon például érvényesülni egy vallásos zsidó, járhasson olyan egyetemre, ahol zsidó tanulmányokat folytathat, tud kóser büfében vásárolni, de mindeközben színvonalas, akár üzleti tanulmányokat folytat. Amikor zsidó felsőoktatási intézményről beszélünk, akkor úgy tűnik, az az – Egyesült Államokban például számos helyen látható – életképes modell, ha az egyetem a közösségen kívül is értéket teremt, az értékeket pedig a saját közössége számára is csatornázza. A vallásos zsidó fiatalok nyilván járhatnának, más egyetemekre is, de

ha az egyébként teljesen szekularizált egyetemnek is köszönhetően a többségi társadalommal az organikus kapcsolat megerősödik, a zsidóság szerepe a magyar társadalomban nem korlátozódik majd holokausztmegemlékezésekre és az említett gyertyagyújtásokra.

Fotó: Fülöp Dániel Mátyás / 24.hu
Fotó: Fülöp Dániel Mátyás / 24.hu

Arról beszél, hogy az intézmények meghatározhatják a többségi társadalommal való viszonyt, ám a Narancs cikke szerint mindössze kilencen tanulnak az EMIH gimnáziumában. Valójában van igény ezekre az intézményekre?

A gimnázium egy felmenő rendszerben működő középfokú intézmény, amelyben jelenleg az első évfolyam, tehát egyetlen osztály működik, és ebben tizenhat gyerek tanul. Az Oktatási Hivatal rendszerében azért van kilenc fő, mert a nyelvi előkészítő osztályban kilenc gyerek van, aki kilencedikes, és hét olyan, aki nyolcadikos. Ők hivatalosan az általános iskolánkba járnak, ahol egyébként 150 gyerek tanul. Úgy tervezzük, hogy felmenő rendszerben, 15-20 fős osztálylétszámokkal működik majd az intézmény, azaz ha öt év múlva beszélgetünk, reményeink szerint már száz fölött lesz a hallgatók száma. Az intézményrendszer sokféle elemből épül fel, amelyeknek eltérő a szerepük. Az angol-magyar két tannyelvű gimnáziumunk például közvetlenül a közösséget szolgálja, nagy hangsúlyt kap a héber nyelv oktatása is, van heti négy judaisztikaóra is, amiből kettőt amúgy én tartok. Más intézményeknek meg az a feladatuk, hogy a többségi társadalmat is szolgálva, a zsidóságról kialakult képet változtassák meg, például az egyetemi ifjúság körében.

Az egyetemi piacon nincs versenytárs, de a gimnáziumok között ott van a Lauder, a Scheiber. Kellett még egy zsidó gimnázium? Volt piaci rés?

Nem akarok úgy tűnni, mintha az említett jeles intézményeket bármilyen módon dicsérettel ellentétes jelzővel illetném, de van több dolog is, ami fontos. A Lauder gyermekcentrikus, egyedi képességek elismerésére és fejlesztésére épülő rendszere annyira sikeres lett, hogy mára elitiskolává vált, ahová nagyon nehéz bekerülni, ráadásul a tandíj a havi százezer forintot is eléri. Mi ezt a szellemiséget szeretnénk érvényesíteni tandíj nélkül. Ez fontos rés, ezért fordítunk rá sokat: a legjobb tanárokat, a legjobb felszerelést adjuk a gyerekeknek. Az EMIH-nek ez most havi 150 ezer forintjába kerül gyermekenként, de ezt mi nagyon jó befektetésnek gondoljuk.

A folyamat, amiről beszél, folytonos növekedést vetít előre, hiszen az intézményrendszer szélesedése generálja az újabb befektetéseket. Mit gondol, továbbmennek vagy elérték azt a nagyságrendet, amely hosszú távon garantálhatja a működést? Már ha a manna nem esik le az égből.

A fizikának és az emberi működésnek is az a természete, hogy ami nem fejlődik, az visszafejlődik. A terveinkben az szerepel, hogy a fejlődés sokáig, remélhetőleg folyamatosan tart majd, és alapjaiban változtatja meg a zsidó közösség identitását, lelkivilágát, társadalomban elfoglalt helyét.

Ennek jegyében elképzelhető, hogy a Mészáros családdal vesz szállodát?

Életemben nem találkoztam a Mészáros család tagjaival. Persze ha lenne ilyen lehetőség, végiggondolnám.

És politikai szórólapon szerepel majd még?

Reményeim szerint nem.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.