Belföld

Tizennégy év fegyházat kapott a csepeli pedofil tanár

Valamennyi nemi erkölcs elleni cselekményben bűnösnek találták a pedofíliával vádolt csepeli testnevelő tanárt. A Fővárosi Törvényszék kedden

28 rendbeli szexuális erőszak bűntette, 20 rendbeli szexuális visszaélés bűntette, 2 rendbeli szexuális kényszerítés bűntette és 5 rendbeli testi sértés miatt 14 év fegyházbüntetésre ítélte azt a vádlottat, aki a csepeli Burattino Általános, Közép- és Szakképző Iskola, Gyermekotthonban dolgozott.
Az ítélet szerint a vádlott 2005 és 2014 között 36 intézeti nevelt és szociálisan hátrányos helyzetű, 8-18 év közötti fiúgyermeket molesztált.

A vádlott 12 gyerek esetében a szexuális erőszak bűntettét azzal valósította meg, hogy a sértettek fejét erőszakkal a nemi szervéhez nyomta vagy gáz riasztó fegyverrel fenyegette meg őket és szexuális cselekményre vagy eltűrésére kényszerítette őket.

Az indoklás szerint további 16 alkalommal a fiúk az elkövetéskor még nem töltötték be a 12. életévüket és a vádlott őket is ugyanilyen jellegű szexuális cselekményekre kényszerítette.  Mivel a jogszabály értelmében a 12 év alatt sértetteket védekezésre képtelen személynek kell tekinteni, a fenyegetés mértékét nem vizsgálta a törvényszék. A 20 rendbeli szexuális visszaélés bűntette közül a vádlott 14 esetben a nevelése, felügyelete alatt álló 12-14 év közötti, 6 esetben a tanári pozíciójával, vagyis hatalmi, befolyásolási viszonyával visszaélve 14-18 év közötti fiúkat vett rá szexuális cselekményre vagy annak eltűrésére.

Két szexuális kényszerítést a férfi azzal valósított meg, hogy rávette a gyerekeket, hogy szexuális cselekményt végezzen rajtuk. Kihasználta, hogy a fiúk félnek tőle. A gyermekek közül tizennéggyel a férfi azelőtt is fajtalankodott, hogy betöltötték volna a 12. évüket.
A súlyos testi sértést azzal követte el a vádlott, hogy az egyik gyerek kisujját ok nélkül eltörte, míg a négyrendbeli könnyű testi sértést azzal indokolta a törvényszék, hogy a vádlott a bokszedzésen olyan fizikai erőszakot alkalmazott a fiúkkal szemben, amely nem tartozott az edzéshez, megrúgta és kesztyű nélkül ütötte őket, illetve egyiküket felemelte és eldobta.

A vád szerint a 20 rendbeli kiskorú veszélyeztetésének a bűntettét a vádlott azzal valósította meg, hogy 2005-2009-ban a sértettekkel „bíróságosdit játszott” és azt a büntetést szabta ki velük szemben, hogy többek között az udvaron körbe-körbe szaladgáljanak, miközben azt kellett kiabálniuk, hogy „hülye gyerek vagyok”.

A bíróság a kiskorú veszélyeztetése miatti eljárást azért szüntette meg, mert a büntetés kiszabása szempontjából ezeknek a több mint 10 éves cselekményeknek nem volt jelentősége a kiemelkedő tárgyi súlyú nemi erkölcs elleni bűncselekmények mellett, amelynek a büntetési tétele akár 22,5 év is lehetett volna. Ehhez képest a kiskorúak veszélyeztetésének bűntettei enyhe megítélésű cselekmények voltak.

A férfi mindent tagadott. Azt állította, a gyerekek történeteket adtak elő, amelyre az iskolavezetés készítette fel őket. Vallomása szerint az iskola azért akarta ellehetetleníteni, mert a kollégák panaszai szerint túl közel engedte magához a gyermekeket és túl közvetlenül viselkedett velük. Védekezésében arra is kitért, hogy merevedési problémákkal küzd, ezért a nemi bűncselekményeket nem követhette el. A törvényszék azonban nem hitt neki a gyerekek következetes és pszichológus által is alátámasztott terhelő vallomására, a közvetett tanúk nyilatkozatára, valamint a vádlott és a sértettek Facebook levelezésére alapozva.

A szakértők igazolták, hogy a gyerekek vallomásai élményszerűek, amihez odaillő metakommunikációs viselkedés is társult. Más személy ráhatását kizárták, és leszögezték, hogy a fiúk vallomásai befolyásmentesek voltak. A bíróság a Facebook levelezést azért tekintette bizonyítéknak, mert azok gyakorlatilag szerelmes levelek voltak, amelyek azt bizonyították, hogy érzelmi szálak fűzték a vádlottat a gyerekekhez. Az orvosszakértői vizsgálat cáfolta a vádlott védekezését arra vonatkozóan is, hogy merevedési problémákkal küzdene.

A vádlottal szemben kiszabható büntetés 5 évtől 22 és fél évig terjedő szabadságvesztés lehetett volna. A bíróság a jogszabály szerint irányadó középarányos büntetést alkalmazott. A törvényszék a szabadságvesztés mértékének megállapításakor enyhítő körülményként értékelte az időmúlást, ugyanakkor súlyosító körülményként a sértettek nagy számát, és azt a tényt értékelte, hogy a fiúgyermekek 8-9 éves voltak.

A törvényszék csaknem  10 gyerek esetében zárt tárgyaláson folytatta le a bizonyítás egy részét. A fiúk a nyilvánosság kizárását kérték, mert olyan cselekményt tárgyalt a bíróság, amelyet szégyelltek. A törvényszék néhányukat a jogszabály értelmében, életkoruk miatt nem hallgathatta meg, mert a gyermekek a tárgyalásig nem töltötték be a 14. életévüket. Többen az eljárás alatt pedig ismeretlen helyen tartózkodtak, emiatt nem lehetett tanúként megidézni őket, így a nyomozati vallomásukat olvasta fel a bíróság.

A törvényszék a két évig tartó tárgyalási szakaszban 27 tárgyalási napon csaknem 60 tanút és hat szakértőt hallgatott meg, 32 pszichológus szakvéleményt, valamint 15 tanú vallomását olvasta fel és majdnem 10 ezer oldalnyi iratanyag alapján hozta meg az ítéletét. A vádlottat a bíróság végleges hatállyal tiltotta el a gyermeknevelői, felügyelői, gyermekgondozási és ápolási foglalkozástól, valamint 10 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától is, és kötelezte a jórészt védői és szakértői díjból álló mintegy 3,2 millió bűnügyi költség megfizetésére.

Az ítélet nem jogerős. Az ügyész a büntetés súlyosításért, a vádlott és védője felmentés miatt, illetve enyhítésért jelentett be fellebbezést. Az ügyben másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla dönt.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik