Mindössze két olyan cég volt a 24.hu által megkeresett harmincnál is több ismert vállalkozás között, amelyik részt vett 2016-ban a tao-rendszerben, és hajlandó volt teljeskörűen válaszolni lapunk kérdésére: elárulta, melyik sportszervezetet (szövetséget vagy klubot) és mennyi pénzzel segítette a múlt évben. A két cég fővárosi tulajdonban van, magyarán egyetlen olyan megkérdezett magánvállalkozás sem akadt, amely a támogatás részleteit közzétette volna.
Némák a Fidesz kedvencei
Nem válaszolt kérdésünkre a Mészáros és Mészáros Kft., noha a felcsúti polgármester cége alighanem a rendszer állatorvosi lova. Méghozzá azért, mert a felcsúti Puskás Akadémia a tao fő haszonélvezője: hat év alatt 12,5 milliárd forintot hívott le, és a többi közt stadiont épített a pénzből.
A Mészáros-cég hallgatása azért beszédes, mert könnyen elképzelhető, hogy Mészáros Lőrinc vállalkozása a Mészáros Lőrinc vezette futballakadémiát támogatja, amely a stadionberuházáskor aztán Mészáros cégét bízza meg a milliárdos fejlesztése alkalmával építési munkákkal. Ez pedig azt jelentené, hogy a gázszerelő-milliárdos lényegében körbefuttatja a pénzét a rendszeren, hiszen társasági adójának egy része nem érkezik meg az államkasszába, ehelyett befut az akadémiához, ahonnan végül a megbízás teljesítéséért visszakapja a pénzt.
De nem csupán Mészárosék némultak el, nem felelt a közbeszerzések másik sztárja, a Szíjj László érdekeltségébe tartozó Duna Aszfalt sem, miként a Fidesz-kormány 2010-es hatalomra jutása óta három milliárd forintnyi megbízást elnyerő Valton sem. A többi közt a Várkert Bazárt és az MTK-stadiont is építő West Hungária Bau – a cégcsoport egyik vállalatát nemrégiben vásárolta meg Tiborcz István, a miniszterelnök veje –, valamintr a ZTE új arénáján és új Puskás-stadionon is dolgozó, szintén Mészáros Lőrinccel összefonódott ZÁÉV Építőipari Zrt. sem.
Beszédesebbek voltak azok a vállalkozások, amelyek nem résztvevői a tao-programnak. Az állami cégek közül az MVM és a Szerencsejáték Zrt. is arról számolt be, nem támogat egyetlen csapatot sem. A korábban Tiborcz István tulajdonolta Elios Zrt., valamint a központi CBA-cég, a CBA Kereskedelmi Kft. is azt közölte, nem taózik. A Telenor – amely tavaly azt közölte, hogy az ágazati válságadók miatt beszüntette a sportszervezetek szponzorációját – válaszában megjegyezte, csak kulturális célokat támogat ilyen módon, sportegyesületeket nem. “Rendszeren kívüli” a Vodafone és az Unicredit Bank is, mi több, a kormány offenzívája alá kerülő Heineken is.
Számos hiányosság
Több olyan cég is volt viszont, amely bár elismerte, hogy támogat sportklubokat, nem osztott meg információt a támogatás kedvezményezettjéről és összegéről. A Daimler azt tudatta, belső szabályzata értelmében nem adhat erről információt, ahogy a MET energiakereskedő sem mondta el, melyik egyesülettel működik együtt. Az OTP és a Telekom is csak azt közölte: résztvevője a programnak, de részleteket nem árult el.
Az Audi bőbeszédűbb volt, mert megnevezte a támogatottakat. A sor szépen mutatja, a vállalat a régió érdekeit tartja szem előtt: támogatja az ETO futball- és futsalklubot, a győri hokisokat, a szintén helyi kosárlabdaklubot, továbbá a kézilabda-szövetséget. Nyilván ez utóbbi választás is szorosan összefügg azzal, hogy az Audi a kétszeres Bajnokok Ligája-győztes női kézilabdacsapat főszponzora. Egyébiránt jellemző a cég politikájára, hogy még kulturális támogatottat is helyben talált: a győri filharmonikusokat segíti.
Pestiesen szólva
Különleges esetek sorával találkoztunk a főváros tulajdonában álló cégekkel. Például olyan vállalatokkal, amelyek legalább valamiféle adatot megosztottak tao-politikájukról.
A cég arról már nem számolt be, mely sportszervezetek örülhettek a hatalmas összegnek. Minthogy az FTC honlapján a szponzorok között szerepel a cége neve, a klubhoz fordultunk azzal a kérdéssel, melyik cégtől kap támogatást, és utal-e neki például a csatornázási művek. A zöld-fehérek azt felelték: ez adó- és üzleti titok.
A csatornázási cég váratlan őszinteségét is felülmúló egyenességgel közölte a Budapesti Temetkezési Intézet, hogy
Azonnal a fővároshoz fordultunk, elvégre kíváncsiak voltunk, hányszor fordult már elő, hogy politikai döntéshozók határoztak a fővárosi cégek üzleti döntéseiről, mi ennek a formája, módja, dokumentációja. Választ onnan nem kaptunk, ám hamarosan újra jelentkezett a temetkezési cég, amely módosította válaszát, és azt közölte: 2016-ban egyetlen egyesületet sem támogatott a tao keretében.
Nem úgy a fővárosi vagyonkezelő, amelynek semmilyen titkolnivalója nem volt: csupán az angyalföldi diáksport egyesületnek adott pénzt, méghozzá 1,5 millió forintot.
A legrészletesebb választ a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. adta. Kiderült, hogy a cég a Megyeri Tigrisek kosárlabdaklubnak 56, a Honvéd kosárrészlegének 80, a BKV focistáinak 14,5, az FTC kéziseinek 29, az Újpest hokisainak 10, az OVI-Foci Alapítvány kézilabdás programjára 15 milliót adott. Innen még kultúrára is jutott: a Kolibri Színház 30 milliónak örülhetett, így összesen 234,5 millió ment taóra, ebből 204,5 millió sportra.
Hallgatott ugyanakkor a budapesti vállalatok közül a Fővárosi Közterület-Fenntartó, valamint a Fővárosi Vízművek is.
Korrupció és más semmi
Megkérdeztük Ligeti Miklóst, a Transparency International jogi igazgatóját arról, milyen kockázatokkal jár, hogy a cégek többsége rejtőzködik. A szakértő elmondta: a probléma természetesen nem az, hogy az állam működtet egy sporttámogatásra ösztönző rendszert, hanem annak a tökéletes átláthatatlansága. Nem tudni, ki, kinek, mikor, mennyi pénzt adott, miközben a rendelkezésre álló kevés információ azt mutatja, a pályán elért sporteredmények alapján nem indokolható az a gazdagság, amelyet a politikai kötődésű sportszervezeteket jellemzi.
Nem lenne meglepő, ha arra jutnánk, hogy a politikusok csapatait kiemelten támogató cégek a közbeszerzéseken is eredményesen szerepelnek
– mondta.
Ligeti szerint a megoldás az lenne, ha a szövetségek szabadon hozzáférhető adatbázisban hoznák nyilvánosságra a támogatási igazolásokat. Ennek nyomán elérhetővé válnának az információk arról, melyik cég, melyik csapatot, mennyi pénzzel támogatta.
Ebben azonban a kormány nem partner. Bár a Fővárosi Ítélőtábla egy hete jogerősen úgy döntött, az érintett minisztériumoknak 15 napon belül ki kell adniuk, hogy a klubok mely támogatóktól pontosan mekkora összeget kaptak a tao-rendszeren keresztül, a kabinet nem teljesíti az ítéletet, hanem a Kúriához fordul felülvizsgálatért. Mint Lázár János miniszter elmondta: a kormány kitart amellett, hogy a tao nem közpénz.
