Felcsút, 2016. április 30.
Polonkai Attilát, a Puskás Akadémia csapatkapitányát (j) vígasztalja csapattársa a labdarúgó OTP Bank Liga 33., utolsó fordulójában játszott Puskás Akadémia - Budapest Honvéd mérkőzés után a felcsúti Pancho Arénában 2016. április 30-án. A hazai csapat 2-1-re győzött, de ennek ellenére kiesett az OTP Bank Ligából, mert a Vasas is begyűjtötte a bennmaradáshoz szükséges három pontot.
MTI Fotó: Kovács Tamás
Belföld

Irdatlan pénz a látványsportokra: 415 milliárdot öltek bele Orbánék

Bita Dániel
Pető Péter
Bita Dániel, Pető Péter

2017. 03. 16. 11:45

A 24.hu összesítése szerint 415 milliárd forint társaságiadó-bevételről mondott le az állam a sportszövetségek és klubok javára azóta, hogy a nyereséges cégek adójuk egy részét sportszervezeteknek is adhatják ahelyett, hogy befizetnék az államkasszába. A sporttámogatás összege évről évre nő, tavaly 99 milliárd volt. A pénz csaknem fele a futballra jutott, de nagyon jön fel a kézilabda. Aratnak a kormánypárti politikusok kedvenc csapatai.
Korábban a témában:

414 milliárd 937 millió forint támogatást kapott az öt látványcsapatsport – a labdarúgás, a kézilabda, a kosárlabda, a vízilabda és a jégkorong – üzleti vállalkozásoktól a társasági adókedvezmény révén a taorendszer 2011-es bevezetése óta – derül ki azokból az adatokból, amelyeket a 24.hu az öt sportági szövetségtől kért ki. Magyarán ennyi adóbevételről mondott le az állam hat év alatt.

Hogy ez mennyi pénz?

Az állam szinte pontosan ennyit fordít egy évben pedagógusbérekre, százmilliárddal kevesebbet fizet ki családi pótlékként, háziorvosi ellátásra viszont csak négy év alatt költ ennyit.

Az összeg csaknem fele, 191 milliárd forint futballfejlesztésre jutott. A labdarúgás előnye azonban csökken: míg a program első három évében háromszor annyi taotámogatást kapott, mint a második legnépszerűbb csapatsport, a kézilabda, az utóbbi két évben már csak másfélszeres volt a különbség. Míg a labdarúgás 2012 óta évi 30-40 milliárd forint bevételhez jut a társasági adóból (tavaly 41 milliárd forint volt a végösszeg), addig a kézilabda támogatására tavaly már 26,4 milliárd forintot adtak a cégek, ami a két évvel korábbi összeg duplája.

Egyébként is a tavalyi volt a legbővebb esztendő a látványsportok számára

  • 2011-ben 38,6
  • 2012-ben 58,1
  • 2013-ban 61,2
  • 2014-ben 70,1
  • 2015-ben 87,7
  • 2016-ban pedig 99,2 milliárd forint

volt az öt csapatsportnak jutó üzleti támogatás összege. Ami várhatóan tovább növekszik azzal, hogy a kormány ígérete szerint az év végére az eddig hanyagolt röplabda is részesülhet a tao-felajánlásokból.

A futball dominanciája a program egészét nézve azért továbbra is szembetűnő:

  • a labdarúgás 191,1,
  • a kézilabda 92,
  • a kosárlabda 57,4,
  • a vízilabda 46,1,
  • a jégkorong 28,3 milliárd

forint támogatáshoz jutott hat év alatt.

A csaknem 415 milliárdos végösszeg alig 20 százaléka (85,5 milliárd) lett amúgy a sportági szövetségeké,

a pénz 80 százaléka a kluboknál kötött ki.

A jó politikai kapcsolatokkal rendelkező egyesületek kivételezett helyzete nem újdonság. Az összesen ezernél több futballklubnak hat év alatt jutó 135,5 milliárdból

csaknem minden tizedik forint (összessen 12,5 milliárd) Orbán Viktor falujába, Felcsútra folyt be.

Még úgy is, hogy a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványnak tavaly látszólag rossz éve volt: meg kellett elégednie 1 milliárd 310 millió forinttal, ami a legkevesebb a program 2011-es indulása óta. Pontosabban ennyiről adtak ki eddig támogatási igazolást, ám a Magyar Labdarúgó Szövetség tavaly is 2 milliárd 930 millió forint támogatást hagyott jóvá a felcsúti akadémiának.

Szárnyal viszont a korábban Tállai András adóügyi államtitkár elnökölte Mezőkövesd, amely tavaly megduplázta taobevételeit: 778,8 millió forintot kasszírozott, megelőzve a taotörvény egyik beterjesztőjének, Seszták Miklós fejlesztési miniszternek a kegyeit élvező másodvonalbeli Kisvárdát, amelynek 581,5 millió forint jutott tavaly.

E két klub egyenként több mint kétmilliárd forint támogatást kapott már a társasági adókedvezmény révén – többet mint a szintén jól fekvő, a fideszes Kubatov Gábor vezette, országszerte azonban mégis csak összehasonlíthatatlanul ismertebb és népszerűbb Ferencváros.

A taorendszerrel a legnagyobb gond pedig épp az, hogy nem tudhatjuk, mely cégek érzik kötelességüknek vagy épp a közbeszerzési esélyeiket növelő gesztusnak, hogy a hatalom szimpátiáját élvező csapatokat támogatnak, ugyanis a sportegyesületek tao-finanszírozói (szemben a szponzorokkal) rejtve maradnak.

 Az idén a látványsportok mellett a budapesti olimpiai pályázat egyik bevételi forrása is a tao volt, a pályázatért felelős Budapest 2024 Zrt. azonban többszöri kérdésünkre sem válaszolt arra, hogy a tervekben szereplő 15-19 milliárd forint befolyt-e, ha igen, mire költötték, ha pedig nem, akkor mi lesz a sorsa.
vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Fotó: 24.hu/Fülöp Dániel Mátyás
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.