A meghatalmazás egyoldalú nyilatkozat, annak létrejöttéhez a képviselőnek nem kell hozzájárulnia. Ez alól kivételt képez az ügyvédnek adott meghatalmazás, amelyet az ügyvédnek saját kezűleg alá kell írnia.
A meghatalmazás visszavonásig érvényes. A meghatalmazás korlátozásának és visszavonásának jogáról való lemondás semmis, hiszen mindenki maga szabadon döntheti el, hogy jognyilatkozat tételére vonatkozó jogát – az adott jogszabályi keretek között – kinek, milyen körben és meddig engedi át. A meghatalmazás korlátozása vagy visszavonása harmadik személy irányában viszont csak akkor hatályos, ha arról a harmadik személy tudott vagy tudnia kellett.
Amikor meghatalmazást készítünk, fontos tudni, hogy azt hol, mire akarjuk felhasználni. Ebből a szempontból megkülönböztetünk anyagi jogi és eljárásjogi meghatalmazást.
Anyagi jogi meghatalmazásról beszélünk, ha az a képviselőt a polgári jogi jogviszonyokban a képviselt nevében jognyilatkozat tételére, szerződéskötésre jogosítja. Ennek leggyakrabban előforduló szabályait a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk) tartalmazza, amely alapján szinte „bárkinek”, akár korlátozottan cselekvőképes kiskorú vagy cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy részére is adható meghatalmazás.
Szükséges még megemlíteni, hogy a Ptk.-n alapuló ügyek egyedileg meg nem határozott körére kiterjedő úgynevezett általános meghatalmazás csak akkor érvényes, ha azt közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalták. Az általános meghatalmazással történő visszaélés kockázatát úgy minimalizálja a Ptk, hogy kimondja, az öt évnél hosszabb időre szóló általános meghatalmazás öt év elteltével hatályát veszti.
Eljárásjogi meghatalmazásról beszélünk akkor, ha a képviselő az eljárás vitelére vagy egyes eljárásbeli cselekmények megtételére van feljogosítva. Kiemelendő, hogy ez az eljárásjogi képviselet szűkebb körű az anyagi jogi képviseletnél, mert az anyagi jogi ügyleti képviselővel szemben az eljárásban eljáró meghatalmazott nem lehet „bárki”, csak a Polgári perrendtartásban (a továbbiakban: Pp.) meghatározott személy.
Például a közjegyző előtti hagyatéki eljárásban vagy fizetési meghagyásos ügyben meghatalmazás nem bármely hozzátartozónak adható, csak annak, aki egyenes ágbeli rokon (vagy annak házastársa), , testvér, házastárs, jegyes (élettárs), vagy a házastárs egyenes ágbeli rokona, testvére, valamint testvér házastársa.
Minden meghatalmazásról elmondható, hogy azzal a képviselő mindazon cselekményeket elvégezheti és mindazon jognyilatkozatokat megtehet, amelyek a képviselettel elérni kívánt cél érdekében szükségesek, de álképviselő lesz, ha a képviseleti jogát túllépi.
