Belföld
menekült orvosi vizsgálat (Array)

3 – ez a menekültügyi rendszerben az egészségügyi személyzet összlétszáma

Medvegy Gábor
Medvegy Gábor

hírszerkesztő. 2015. 08. 12. 17:47

A zsúfolt menekülttáborok kedvezhetnek a fertőző betegségeknek, a trópusi betegségeket viszont előbb behozzák a turisták, mint a menedékkérők.

Míg a hatóságok is járványveszéllyel riogatják az embereket, a teljes magyar menekültügyi rendszerben mindössze három fő a főállásban alkalmazott egészségügyi személyzet létszáma – írja a HVG.hu. Ezzel együtt sem kell attól tartani, hogy a menekültek trópusi betegségeket hurcolnak be az országba – ez a veszély sokkal inkább fennáll a magyar turisták esetében.

A menedékkérők jelentős többsége idén Közép-Ázsiából, Szíriából és Koszovóból, valamint a szubszaharai övezetből indult útnak. Ezekben a régiókban az Országos Epidemológiai Központ olyan betegségekre hívja fel a figyelmet, mint a malária, sárgaláz, kolera, lepra, agyhártyagyulladás, hastífusz, hepatitisz. A felhívás viszont az oda utazóknak szól, az egzotikus betegségek ugyanis többnyire csak trópusi körülmények közt terjednek. Sokkal nagyobb eséllyel hozzák be a turisták, szafarizók, akik pár óra alatt repülnek haza, mint a menekültek, akik hónapokig úton vannak. Ha ők otthon elkapnak valamit, a betegség már az út alatt kitör rajtuk. Az ebola tünetei például 4-10 nap alatt jelennek meg.

Épp ezért az ÁNTSZ sem szűri őket ezekre a betegségekre, sokkal nagyobb annak a kockázata, hogy itt kapnak el valamit, főleg, hogy a hosszú út miatt legyengült a szervezetük. A menekülttáborok kapacitásaik felett működnek, több menedékkérő panaszkodott arról, hogy a magyar táborokban lettek tetvesek, rühesek. Járvány eddig nem alakult ki Magyarországon, csak néhány tucat embert vittek kórházba bakteriális fertőzésre utaló tünetekkel, de mindkét esetben rövid időn belül kiengedték őket a kórházból.

A portál azt írja: a pályaudvarok környékén most kialakított, tisztálkodási lehetőséget biztosító tranzitzónák, mobilvécék egy esetleges járvány ellen hatnak. Két fertőző betegséget találtak eddig a menedékkérők között, mindkettő vérrel vagy szexuális úton terjed, ráadásul az egyik – a hepatitisz B ellen – 1999 óta kötelező a védőoltás. A nagyobb baj az, hogy bár a menedékkérőknek orvosi vizsgálaton kellene átesniük, ez a HVG.hu riportja szerint úgy néz ki, hogy ül egy orvos, aki ránézésre, jobb esetben pár alapvető vizsgálat után megállapítja róluk, hogy van-e bármilyen betegsége. A részletesebb egészségügyi szűrésnek már a menekülttáborokban kellene megtörténniük, ide azonban csak kevesen érkeznek meg, a nagy többség továbbáll Magyarországról. A 2015 első félévében indított 66788 menedékkérelmi eljárásból 54546-ot meg is szüntettek, aminek legfőbb oka, hogy a menedékkérő eltűnt a hatóságok szeme elől.

Egy parlamenti kérdésre adott válaszában egyébként Pintér Sándor belügyminiszter elárulta, hogy 2015. június 30-án mindösszesen két ápoló, egy közegészségügyi és járványfelügyelő és nulla orvos volt a befogadóállomások és őrzött befogadóközpontok teljes, főállású egészségügyi személyzete.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.