Belföld
szijjarto(960x640).jpg (Array)

Szijjártó: az Iránnal kötendő megállapodás nélkülözhetetlen Európa biztonsága szempontjából

Kerner Zsolt
Kerner Zsolt

újságíró. 2015. 05. 18. 13:18

A magyar külügyminiszter szerint, ha nem lesz megállapodás, annak beláthatatlan következményei lesznek.

Korábban a témában:

Az Iránnal kötendő nukleáris megállapodás nélkülözhetetlen az Európa biztonságát is jelentő közel-keleti stabilitás szempontjából – mondta hétfőn telefonon az MTI-nek Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, miután Teheránban tárgyalt Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszterrel.

Szijjártó Péter szerint a Közel-Keleten rendkívül aggasztó folyamatok zajlanak, mint az Iszlám Állam dzsihadista szervezet terjeszkedése, polgárháborúk, eszkalálódó konfliktusok, és a térség destabilizálása rendkívüli negatív hatással van Európa biztonságára nézve.

“Ezért a Közel-Kelet stabilitása szempontjából rendkívül nagy előrelépés lenne, ha létrejönne a konkrét nukleáris megállapodás Iránnal még június 30-a előtt” – mondta Szijjártó. Ha nem jön létre a megállapodás, annak beláthatatlan következményei lennének, mert világossá vált, hogy az Iránnal való pragmatikus együttműködés nélkül nagyon nehezen oldhatók fel a Közel-Kelet egyre súlyosabb konfliktusai- tette hozzá.

Irán és a hatok – az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja és Németország – április 2-án állapodott meg egy keretszerződésben, amely lehetővé teszi egyes iráni polgári célú nukleáris tevékenységek folytatását és azok nemzetközi ellenőrzését a Teherán elleni szankciók feloldása fejében. A végleges megállapodás technikai és jogi részleteinek kidolgozására június végét szabták meg határidőként. A nyugati országok azzal gyanúsították Iránt, hogy polgári célúnak mondott atomprogramja leple alatt nukleáris fegyver előállítására törekedett, amit Teherán következetesen tagad.

“A magyar kormány üdvözli Irán nyitottságát arra vonatkozólag, hogy a nukleáris tárgyalásokat minél előtt le lehessen zárni” – mondta Szijjártó Péter, aki teheráni útja előtt egyeztetett Federica Mogherinivel, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével, aki szintén hasonló álláspontot képvisel.

A tárcavezető leszögezte, hogy Magyarország teljes mértékben tartja magát a nemzetközi közösség szankciós döntéseihez, de támogatja azokat az erőfeszítéseket, amelyek az Iránnal kötendő megállapodás véglegesítéséhez, majd a szankciók feloldásához vezethetnek.

“Örülünk annak, hogy a Nyugat is egyre nyitottabb erre”, mondta Szijjártó Péter. Szerinte ő a tizenhatodik európai külügyminiszter, aki másfél év alatt felkereste Teheránt, és az Egyesült Államok iráni exportja is jelentősen növekedett az év első három hónapjában, amiből látszik, hogy megindult a “közeledés”.

A két külügyminiszter megbeszélésén négy területet határoztak meg az iráni-magyar kapcsolatok fejlesztése érdekében. Az első a kulturális kapcsolatok területe. Magyar kulturális intézetet nyílik Teheránban: a magyar fél átadta az erre vonatkozó megállapodás tervezetét. Az intézet a kétoldalú tudományos és kulturális együttműködést szervezné, és a magyar nyelvoktatás lehetőségét teremtené meg Teheránban.

A második terület az oktatás. Jelenleg kétezer iráni diák tanul magyar felsőoktatási intézményekben. A magyar fél átadta az oktatási együttműködési megállapodás-tervezetét, amely többek között rögzíti a perzsa lektorátus működésének fenntartását az ELTE-n.

Az együttműködés harmadik területe a gazdaság. A felek megkezdték a tárgyalásokat a kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodásról, amely Szijjártó Péter szerint feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a vállalatokban meglegyen az együttműködéshez szükséges bizalom”. Négy olyan területet “azonosítottak be”, ahol az együttműködés elindulhat: a gyógyszer- és az élelmiszeripar, az információs technológia és a vízgazdálkodás. Szijjártó Péter rámutatott: az ivóvíztartalék folyamatos csökkenése rendkívül súlyos állapotot idéz elő Iránban, ezért a magyar vízgazdálkodási technológiák iránt igen nagy az érdeklődés.

Az együttműködés negyedik területe az energetika. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IÁ) szervezésében már most képeznek és továbbképeznek iráni szakembereket Magyarországon. “A szankciók feloldása után ezt a programot szeretnénk bővíteni, és azt is szeretnék, hogy felhasználható legyen a magyar szaktudás az iráni erőművekben”.

Szijjártó szerint, ha létrejön Iránnal a nukleáris megállapodás, és feloldják a szankciókat, megnyílhat az út az európai-iráni energetikai együttműködés előtt. Mivel Irán a világ második legnagyobb földgázkészletével és a negyedik legnagyobb kőolajkészletével rendelkezik, ez egészen új dimenziót nyitna Európa számára a beszerzési források diverzifikációjában.

Szijártó Péter kicserélte iráni kollégájával a két külügyminisztérium közötti politikai konzultációs menetrendről szóló megállapodást, amelyet hamarosan aláírnak.

A külgazdasági és külügyminiszter teheráni programjában szerepel a találkozó Haszan Róháni köztársasági elnökkel, Mohammad Hasszán Abutorabi Fárd első parlamenti elnökkel és Mohammad Reza Nematzádeh ipari, bányászait és kereskedelmi miniszterrel.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.