Belföld

„Szeretni valóan naiv és önsorsrontóan amatőr” – kiherélik a civilek népszavazását

A tizenöt témakörbe sorolható tizenkilenc kérdésből kettőt engedett át a Nemzeti Választási Bizottság (NVB), tizenegyet elkaszált, hatról még nem döntött. A kérdéseket illető matek valójában annyira egyszerű, mint maguk a kérdések, csak így megfogalmazva fáj elolvasni.

A március 15-i tüntetés előtt a szervezők azt ígérték, valami olyan történik majd ott, ami eddig még nem. A tömegben gyorsan útjára indultak az Országház elfoglalásához és a kormánypolitikusok házainak meglátogatásához hasonló ötletek, ám a végkifejlet mást hozott:

A tizenöt témakörbe csoportosítható tizenkilenc kérdést felsorolni is nehéz, kívülről megjegyezni pedig lehetetlen. Szakértők már aznap végzetes kommunikációs bakinak nevezték a kérdések „bikfa nyelvűségét” (az útdíjról eltörlésére irányuló kérdésben például nem szerepelt a köznyelvben használatos ‘útdíj’ kifejezés).

„A kezdeményezők túl korán hívták randevúra kiszemelt párjukat, a szavazókat”

– mondja most a civil népszavazás-gründolók tevékenységéről Ceglédi Zoltán politikai elemző. „Szeretni valóan naiv és önsorsrontóan amatőr ennek a kezdeményezésnek a tálalása. Ettől függetlenül voltak olyan kérdések, amelyek alkalmasak lettek volna arra, hogy – az amúgy hiányzó – kommunikációs stratégia alapjai legyenek. Ilyen a vasárnapi zárva tartás kérdése, amelyről Lázár János is úgy nyilatkozott: elbukná a kormány, ha népszavazás tárgyává tennék” – teszi hozzá. Ezt azonban a Nemzeti Választási Bizottság elkaszálta.

Két kérdés maradt 

„Amíg a Nemzeti Választási Bizottság döntéshozatala zajlik, nem lett volna szerencsés egy párhuzamos valóságot felépíteni a közvéleményben” – így indokolja a kérdések megfogalmazásáért és jogi hátteréért felelős Lattmann Tamásnemzetközi jogász, hogy lassan három hete alig hallani a több ezer ember előtt bejelentett népszavazásról.

fotó: Neményi Márton/Hír24

Az NVB döntéshozatala amúgy a vége felé közeledik: hétfőig 13 kérdésben foglalt állást, ezek közül kettőt, a kamarai hozzájárulásról szólót és a tankötelezettség korhatárának visszaállításának kérdését találta megfelelőnek. A maradék 11-et elutasította, köztük az ügynöktörvényről, az európai ügyészség felállításáról és a már említett vasárnapi zárva tartásról szólót.

„Az eddig befogadott két kérdés szimbolikus ügyeket takar. A kamarai hozzájárulás nem más, mint a kormány barátainak juttatott sarc, felesleges pénz, amit semmi nem indokol. A tankötelezettség határának leszállítása pedig jól mutatja az erodálódó oktatás politikát. Ahogy a többi esetben is, ezekre is igaz: rossz szabályozás a kormány szellemi terméke” – mondja a Lattmann az eddig megmaradt kérdésekről.

„Ez a két kérdés tartalmilag semmiképp sem olyan erős, mint a vizitdíj, a kórházi napidíj és a tandíj kérdése volt a 2008-as, úgynevezett szociális népszavazáson, de nyilván nagyon fontos, hogy a szavazóközönség mire akar válaszolni. Ha ők a Fideszre akarnak nemet mondani, akkor másodlagosak a konkrét ügyek” – véli Ceglédi. Szerinte „nem volt ez másképp a fidesz 2008-as kezdeményezése során sem”.

A Nemzeti Választási Bizottság a jövő hét elejéig dönthet a fennmaradó hat kérdés sorsáról. Lattmann szerint az egyik legfontosabb is köztük van: „a Quaestor-ügy fejleményei miatt a vagyonnyilatkozatra kötelezettek körének kiszélesítésénél élőbb kérdés nem is lehetne” – mondja.

Tizenkilencre lapot

Az NVB döntését a Kúria előtt támadhatják majd meg a kezdeményezők és ezt meg is teszik. „Nem mondott olyat a választási bizottság, amely lesöpörhetetlen érvnek gondolnék” – mondta Lattmann.

”Abban biztos vagyok, hogy Lattmann Tamás, aki a szakmája kiválósága, a legjobb tudása szerint rakta össze a kérdéseket. Épp a kommunikálhatatlan bonyolultság mutatja azt, hogy jól kidolgozott munkáról van szó. De van jó pár gumiszabály, amibe a döntéshozó bele tud kapaszkodni. Fontos, hogy a Fidesz sem azzal a három kérdéssel indult, amely végül szerepelt a 2008-as népszavazáson. A szervezőknek az a dolga, hogy ne eresszék el az embereket és folyamatosan tájékoztassák a közvéleményt arról, hol tart a népszavazás ügye” – mondta Ceglédi Zoltán.

 

Olvasói sztorik