Quaestor (Quaestor)
Belföld

Quaestor-ügy: egy lyukas garast sem ér az ETO Stadion

Bár Ibolya Tibor főügyész szerint vagyon-visszaszerzési eljárásban lefoglalták a győri ETO Parkot, azt elég nehéz megérteni, hogy mégis mit tudna visszaszerezni bárki is az élményközpontból, stadionból, labdarúgó akadémiából és hotelből álló komplexumból.

A Quaestor másfél évtizede tette be a lábát a kezdőkörbe. 2001-ben vette meg a Győri ETO FC Kft.-t. és négy év múlva már el is kezdte dönteni a pénzt a projektbe. Összesen 30 milliárdot terveztek elszórni a Győr külterületén álló stadionban és környékén. A tizenhét hektáros területen épült 16 ezer férőhelyes stadion, 23 ezer négyzetméter kereskedelmi terület, 7 ezer négyzetméter irodahelyiség, és 103 szobás hotel. Az állami MFB 17 milliárd forintos hitelt adott a stadionra, a hotelt pedig negyed milliárdos vissza nem térítendő támogatással dobta meg az Új Magyarország Fejlesztési Terv.

Minek van ára

A nagy fejlesztésből jelenleg a stadion az igazán problémás. Nehéz megmondani ugyanis, hogy mennyit érhet. A 17 milliárdos jelzálog nem segít abban, hogy a valódi értékét meghatározzuk. A piac alapvetően jövedelemtermelő alapon árazza be az ilyen létesítményeket.

Vékony Zoltán 17 éve elemez, áraz ingatlanokat. Fordult már meg a keze alatt gyárkémény, 300 négyzetméteres luxuslakás és pincelakásnak hívott szuterén is. Azt mondja, a CASH-FLOW módszerrel, a realizált és a várható, a tervezett kiadások és a bevételek alapján el lehet dönteni, hogy megéri-e stadiont vásárolni, vagy sem. Egy potenciális befektető, például egy ingatlanalap dönthet stadionvásárlásról, amennyiben az olyan hozamot hoz, ami profitot és körülbelül 10 éves megtérülést biztosít.

Persze – mint ahogyan itt is – alapvetően a kihasználtsággal lehet a baj. Vagyis, hogy nem lehet benne annyi bevételt termelő eseményt, rendezvényt tartani, hogy az meghaladja az épületre fordítandó kiadásokat. Ez egyébként a győri stadionra fokozottan érvényes. A 2014/15 őszi idényének átlagos nézőszáma mindössze 2139 fő volt. Vagyis átlagban 14 ezer szék üres volt a lelátón minden egyes meccsen.

Fotó: H. Szabó Sándor

Ennek ellenére lehet

Vékony szerint amikor stadionépítés mellett dönt valaki, az azért lehet, mert a településnek van egy 50 éves rossz állapotú sportpályája lelátóval, ami a mai kor igényének megfelelően nem építhető át, viszont ha a sporttradíció az adott településen nagyon erős, akkor tetszik, nem tetszik, előbb utóbb építeni fognak egy új stadiont, aminek a felhúzásához ideális esetben az állam is hozzájárul.

Amennyiben állami megrendelésre magántőkéből épül állami földterületre sportkomplexum, akkor az építtető hasznosítja a területet, adja bérbe különböző események céljára, illetve az állam részére évi meghatározott számú rendezvény lebonyolítását is biztosítania kell.

Lehetetlen tervezni

Az ingatlanosok szerint a stadionépítés, vagy vásárlás alternatívája például az irodaház-, és/vagy szálloda-, és/vagy raktárbázis-építés illetve vásárlás. Míg azonban iroda-, szálloda-, vagy raktár vásárlásánál sokkal inkább lehet a múltbéli adatokra támaszkodva tervezni a jövőbeli várható bevételeket és kiadásokat, és ezáltal megalapozott vásárlói döntést hozni, addig a stadionoknál a kisszámú adat miatt – pusztán pénzpiaci befektetőként – sokkal nehezebb megalapozott, jövőben is biztosítottnak tűnő CASH-FLOW-t számolni. A stadionhoz jellemzően csapatot is fenn kell tartani, ami viszont a mérkőzések idejére a pályát is lefoglalja, így behatárolja az egyéb célokra való bérbeadás idejét.

Borkainak akkor is kell

Borkai Zsolt, Győr polgármestere már korábban elmondta, hogy ők a stadiont szívesen átvennék. Most hozzátette a Hir24-nek, hogy ez határozottan csupán átvételről szól. Ő maga ugyanis „egy lyukas garast sem” adna érte, sőt, szerinte „a világon nincs olyan ember, aki egy lyukas garast is adna a stadionért”.

A polgármester ennek ellenére szívesen átvenné továbbra is. Sőt, hangsúlyozta, neki, illetve Győrnek csak ez kell a portfólióból. A szállodával, a plázával és a többi épülettel azt csinál a felszámoló, amit akar. Szerinte pont az a jó üzlet a majdani felszámolónak, hogy egy olyan vagyontárgytól szabadulhat meg, amit igazán nem is tud pénzzé tenni. A városnak pedig azért érné meg Borkai szerint, mert az utánpótlás, akik eddig is edzettek, továbbra is használhatnák a létesítményt.

Volt már ilyen

Hogy mennyire nem jó befektetés egy stadion, arra talán itt a legjobb példa. Még ma is hirdetik az akasztói stadiont. 220 milliót szeretne érte a gazdája. Olyan rosszul néz ki, hogy a képek alapján érthetetlen, hogy amikor a nyitómeccset játszották Akasztón, hogy számíthatott ez a legmodernebb hazai stadionnak. A stadiont amúgy 1995-ben építette Stadler, aztán adócsalás és közokirat-hamisítás miatt börtönbe került. Az épületet 2009-ben még 350 millióért árulták, de már akkor sem volt valami fényes állapotban. Hogy el kel-e valaha, azt legalább olyan nehéz megmondani, mint, hogy mennyit és mikor látnak viszont a pénzükből a Quaestor kisbefektetői.

Forrás: jófogás.hu

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.