Orbán Viktor romkocsmák félhomályában merengő állástalan diplomásokról beszél, Palkovics László felsőoktatási államtitkár mekis viccel gúnyolódik a bölcsészeken. Míg a politikusok rendszeresen azt sugallják, hogy túl sok bölcsészt képez a magyar felsőoktatás, a valóság egyáltalán nem ezt mutatja – írja a Defacto blogon a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos tanácsadója, Köllő László.
A bölcsészekkel kapcsolatos közvélekedést a KSH Munkaerő-felmérése egyértelműen cáfolja. A 24-62 éves korosztályban a bölcsészek (ideértve a művészeti és társadalomtudományi – de nem közgazdász vagy üzleti – diplomával rendelkezőket) 79, a mérnököknek 83 százaléka dolgozik, a különbség tehát elenyésző. A női nemben ráadásul a bölcsészeket nagyobb arányban foglalkoztatják.
Sem munkanélküliségben, sem segélyekben nincs érdemi különbség – derül ki az adatokból, mindkettő nagyon alacsony a bölcsészeknél és a mérnököknél is. A bölcsészek közül többen vannak gyesen, hiszen sok közöttük a nő, a mérnökök közül pedig többen vannak korai nyugdíjban.
A diplomás foglalkozásban a vezetőként dolgozók aránya a bölcsészek és mérnökök közt ugyanakkora, 71-71 százalék és pontosan egyforma, 15 százalékos arányban végeznek felsőfokú képzettséget nem feltétlenül igénylő munkát. A bölcsészek közt többen végeznek irodai feladatokat, a mérnökök között viszont többen szak- vagy segédmunkát, tehát a munkaerő-piaci sikerességben sincs különbség.
A kereseteket összehasonlítva elmondható, hogy a bölcsészek átlagjövedelme a mérnököknél alacsonyabb, ugyanakkor más előnyökkel jár: kötetlen munkaidővel, hosszabb nyári szünettel, intellektuálisan vonzóbb közeggel.
A bölcsészek foglalkoztatási problémáiról szóló nézetek többnyire az ipari nagyvállalatoktól származnak, ugyanakkor a gazdaságnak más területei is vannak, amelyek rengeteg bölcsésznek nyújtanak tisztes megélhetést – összegez a blog.
