Elsőajtós felszállás: porszemek a gépezetben

Egyre több járaton alkalmazza a BKK az elsőajtós felszállást. A cég többletbevételt és a bliccelők számának csökkenését várja a rendszertől. Ennek azonban a gyakorlat sokszor ellentmond.

Dühös az egyik forgalmas budai vonalon közlekedő járat sofőrje, mert a középső ajtón szállunk fel a buszra. (Megjegyezzük: azért, mert futunk a busz után, hogy elérjük.) De azzal a lendülettel megyünk is előre a vezetőfülkéhez, és mutatjuk a bérletünket. „Erre a járatra csak az első ajtónál lehet felszállni!” – néz ránk szemrehányóan a sofőr. Már a nyelvünk hegyén van a kérdés, hogy „Akkor miért van három ajtaja ennek a nyomorult busznak?”, amikor inkább úgy döntünk, jobb a békesség.

Végállomás. Mindenki leszállt, a busz sem indul tovább egyből, ezért megkérdezünk pár dolgot a buszvezetőtől. Ömlenek belőle a panaszok. „Nekünk sem tetszik ez a rendszer. Feltartja az utasokat, pluszterheket ró ránk, sokkal több mindenre kell odafigyelni a vezetés mellett, ráadásul hogy tudom megállapítani minden jegyről, vagy bérletről, hogy érvényes-e, ha ezren szállnak fel egyszerre?” Az elsőajtós felszállás valamennyi neuralgikus pontját érzékeltetik a sofőr szavai. Meg is kérdeztük a Budapesti Közlekedési Központot (BKK), hogy működik a mindennapokban a 2009-től bevezetett és már 167 vonalon működő rendszer.

Minden nagyon szép, minden nagyon jó

A BKK szerint látványosan nőtt a fizető utasok száma az elsőajtós felszállásnak köszönhetően. A cég azt tapasztalta, hogy a rendszer miatt nincs sokkal hosszabb várakozás a megállókban, de elismerik, hogy az elsőajtós felszállásnak még nem alakult ki teljesen a kultúrája. Ehhez az kell, hogy „utasaink előkészített jeggyel, bérlettel vagy a jegyváltáshoz szükséges pontos összeggel szálljanak fel, majd a jegy- és bérletellenőrzés közben fáradjanak a jármű hátsó részébe és ott, a hátsó ajtók igénybevételével szálljanak le a célállomásukon”, mert így a menetrendnek megfelelően tudnak közlekedni a járatok.

Kisebb fennakadások mindössze 10-15 járaton lehetnek, de ez a közúti közlekedésből adódik – tájékoztatta lapunkat a BKK. Indokolt esetben – például rendkívüli időjárás, vagy egy-egy járat üzemzavara esetén, ha hirtelen megnő az utasszám – a sofőr felfüggesztheti az elsőajtós felszállást, ám ezzel a lehetőséggel csak korlátozottan élnek.

Kíváncsiak voltunk, milyen visszajelzések érkeznek a rendszerről a sofőröktől. A BKK válasza szerint a buszvezetők örülnek az elsőajtós felszállásnak, mert a jegyeladásból származó jutalék náluk marad. Elismerik – mármint a sofőrök –, hogy sokkal könnyebb így az utazási feltételeknek nem megfelelő utasok kiszűrése, ez pedig javítja a többi utasutazási komfortját. De a legszebb a BKK válaszlevelében mégiscsak az, amit szó szerint kell idéznünk: „sok visszajelzést kaptunk, miszerint a járművezetők és az utasok kapcsolata javult, személyesebbé vált: kölcsönösen köszönnek egymásnak, a járművezető jobban számíthat az utasok együttműködésére, segítségére”. Lám-lám, milyen jó is első ajtós buszt vezetni…

Első ajtós felszállás (Első ajtós felszállás) Fotó: Neményi Márton

Mi nem tetszik a buszvezetőknek? És mi a szakszervezetnek?

Az általunk találomra megkérdezett sofőr, illetve a szakszervezeti vezető azonban mást mond. „Tudja, mennyit kapunk egy eladott jegy után? Tizenhét forintot! Tizenhetet! És jó, ha egy hónapban vesznek tőlem hármat”– válaszolja a buszvezető. Utána tovább sorolja: be van kamerázva a vezetőfülke, ha hibázik a sofőr, és ha véletlenül fel tud szállni egy utas érvénytelen jegy, vagy bérlet nélkül, és ha kiderül, a vezetőt teszik felelőssé. Az adminisztrációs teher pedig csak hab a tortán.

Nemes Gábor, az Egységes Közlekedési Szakszervezet elnöke ott folytatja, ahol a sofőr abbahagyta. Az érdekvédők vezetője úgy látja, az elsőajtós felszállási renddel alapvetően az a baj, hogy nincs kidolgozva, milyen hatással bír a buszvezetők munkájára, amellett, hogy nincsenek meg hozzá a feltételek. Arról nem is beszélve, hogy az amúgy is stresszes munkakörben dolgozó sofőröket nem lehetne tovább terhelni. „Az egész rendszer bevezetése nem volt megfelelően előkészítve. Nem világos, mire terjed ki a buszvezetők feladata, hogyan épül be mindez a munkaidőbe, miként hat a menetrendre, és akkor olyan apróságnak tűnő dolgokat nem is említettem, hogy hol tárolják a jegyeladásból bejövő pénzt a sofőrök, hogyan adnak áfás számlát és hasonlók” – mondja Nemes Gábor. Ha pedig már a pénznél tartunk: a szakszervezetnek az sem tetszik, hogy ez a bevétel nem a BKV-hoz kerül, hanem a BKK-nál köt ki.

Nem működik jól minden buszon

Az elsőajtós rendszer a buszok nem kis részénél nyilván probléma nélkül működik. Ez különösen igaz a kisebb forgalmat bonyolító járatokra. Összeszedtünk azonban néhány konkrét példát, amelyek esetében legalábbis megkérdőjelezhető az első ajtós felszállás célszerűsége.

25-ös busz

A Mexikó úti földalatti-végállomás és Újpest-Központ között közlekedő járatnak Újpest felé 24, visszafelé 22 megállója van, menetideje 29-32 perc. Olyan nagy forgalmú megállókat érint, mint az Árpád kórház, a Hubay Jenő tér és a Rákos úti szakrendelő. Nap közben az utazóközönség jelentős része nyugdíjas, illetve diák, csúcsidőben már a végállomásokról történő elinduláskor sokan vannak a buszon, és a járat hétvégén is jelentős utasforgalmat bonyolít. Ilyen körülmények között kódolva van a zsúfoltság, és az elsőajtós felszállásból adódó késések is gyakoriak.

29-es busz

Hűvösvölgy és az óbudai Szentlélek tér között jár az egyik irányban 25, a másik irányban 26 megállót érintő busz. Mindkét végállomása forgalmas „gyűjtőpont”, mert a Hűvösvölgyből tovább Buda északi határa felé, a Szentlélek térről Békásmegyer, illetve Szentendre irányába indulnak járatok. Mivel a 29-es nagy forgalmú közutakon halad – ilyen a Hűvösvölgyi út, vagy Óbudán a Lajos utca és a Kolosy tér –, képtelenség betartania a menetrendet. (Ezt a BKK a megállókban lévő menetrendeken egyébként feltünteti, ezzel nincs is baj.) Ezen az állapoton még inkább ront az elsőajtós felszállás – azt pedig talán mondanunk sem kell, hogy mennyire megnöveli a zsúfoltságot.

200E jelű busz

A reptéri járat. Kőbánya-Kispesttől 23 perc alatt ér ki a repülőtérre. Az előző buszoktól eltérően csuklós busz, amire kizárólag az első ajtón lehet felszállni. Próbáljuk elképzelni, milyen zökkenőmentesen megy ez a többnyire hatalmas poggyászokkal, 15-20 kilós csomagokkal a repülőtérre igyekvő utasok körében. Pláne milyen gyorsan. A BKK ezekre a felvetéseinkre azt válaszolta, „a 200E járatra az utasok nagy része a végállomáson száll fel, ahol elegendő idő áll rendelkezésükre, hogy felszállásuk után elhelyezkedjenek a csomagjukkal együtt. A 200E járaton száz százalékig alacsonypadlós autóbuszok közlekednek, melyek belső utasterében nincs lépcső, a bőröndöket végig lehet húzni a buszon külön erre a célra kialakított tároló helyekhez”. (Úgy látszik, néhány héttel ezelőtt csak nekünk sikerült kifogni az egyetlen tárolók nélküli buszt, amin semmi sem könnyítette a csomagok elhelyezését, úgyhogy az utasok egymás poggyászain lépkedtek keresztül.) A BKK tavaly hétvégén is sűrítette a járatot, és szerintük a közúti forgalom többször okoz fennakadást, mint az elsőajtós felszállás.

Első ajtós felszállás (Első ajtós felszállás)Fotó: Neményi Márton 

Bliccelés kizárva?

Korántsem! Arra a kérdésünkre, hogy képes-e az elsőajtós rendszer teljes mértékben kiszűrni a bliccelőket, a BKK is elismerte, előfordulhatnak trükközések, csalások. „A járművezetőktől nem azt várjuk, hogy minden, éppen csak felvillantott jegyről vagy bérletről meg tudják állapítani annak érvénytelenségét, hanem hogy a jeggyel, bérlettel egyáltalán nem rendelkezőket, illetve a nemkívánatos elemeket az utazásból kizárják” – foglalja össze a célokat a BKK. Ennek némileg ellentmond, hogy ugyanakkor a sofőrt felelősségre vonják, ha egy ellenőrzés alkalmával szabálytalanul utazó utast találnak az ellenőrök. Nemes Gábor szerint mivel a sofőrnek nincs hatósági jogköre, nem szállíthatja le a jegy, bérlet nélkül utazót. Nem is kell a hatósági jogkör – teszi hozzá a szakszervezeti vezető –, de ha valaki a buszvezető felszólítása ellenére szabálytalanul folytatja az utazást, mégiscsak a sofőr kerül nehéz helyzetbe.

A BKK azt ígéri, minden nagyobb közlekedési változtatásnál megvizsgálja az elsőajtós felszállás működésének lehetőségét. Azután döntenek arról, hogy további járatok kerüljenek be, vagy éppenséggel kerüljenek ki a rendszerből.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.