Németh Miklós leszámol azzal a mítosszal, hogy Orbán Viktor bármit kockáztatott volna, amikor hazaküldte az oroszokat Nagy Imre és mártírtársainak újratemetésén. Ő már előtte hónapokkal megegyezett Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkárral a csapatok kivonulásáról. Az egykori miniszterelnök a Figyelőnek megerősíti mindazt, amit nyáron, a Határnyitás ’89 című beszélgetésen mondott.
Már márciusban eldőlt
Így azt is, hogy 25 éve, június 16-ára már eldőlt a szovjet csapatok kivonása, arról 1989 márciusában megegyezett Mihail Gorbacsovval, aki a lelkére kötötte, hogy erről ne beszéljen senkinek, „mert azzal romlottak volna a tárgyalási pozíciói az amerikaiakkal”. Ezt tiszteletben tartotta, még a PB-jelentésében sem utalt rá. Ha rohant volna bejelenteni, hogy megállapodott a szovjet csapatkivonásról „és a váltig tagadott, Tótvázsony környékére telepített, ráadásul Velencére is irányzott atomtöltetek eltávolításáról”, ő lett volna a világ legnépszerűbb politikusa! De nem akart fejjel a falnak rohanni, előbb figyelni akarta s tesztelni az oroszok megbízhatóságát. Amikor látta, hogy áprilisban jelképesen tényleg távozik egy dandár, kezdett megnyugodni.
Orbán is tudta
Németh Miklós annak idején a temetés szervezőinek, a Történelmi Igazságtétel Bizottsága vezetőinek megsúgta, hogy az oroszok ígéretet tettek a távozásra. „A TIB-esek kétszer is leültek Viktorral, de ő közölte velük, hogy a Fidesz elnöksége annak a szövegnek az elmondására hatalmazta fel, és nem veszi ki az oroszokra vonatkozó részt”. Orbánt ezért nem hibáztatja. Ő is volt fiatal, talán ő is mondott volna ilyeneket a temetésen. Azt viszont nehezebben érti, hogy 25 évvel később, immár kormányfőként miért nyilatkozza a Bild am Sonntagnak, „hogy a beszédével ő ütötte ki az első téglát a kommunizmusból”.
A határnyitás sem úgy volt
Németh Miklós szerint az első dátum 1989. szeptember 6-a volt, de azt „Horn, Nyers és Kovács László kifecsegte egy nyugatnémet szociáldemokrata vezetőnek”, így azt azonnal lefújta. Az igazi időpontot később már csak ő és Kohl nemzetbiztonsági tanácsadója tudta, szeptember 10-én ő szólt Hornnak, hogy bejelentheti a határnyitást A Hétben. Azt persze ő sem tudta, hogy Kohlt meg akarták buktatni, ezért a németeknél Genscher külügyminiszter helyett ő jelentette be, „övé lett a dicsőség, megtarthatta posztját, sőt, még háromszor újra is választották. Ilyen dolgokon múlik a világtörténelem!”
Alumínium volt a vasfüggöny
Amikor a május 10-én külügyminiszterré kinevezett Horn Gyula Bécsből hazatérve azzal állt elő, hogy vágják át az osztrákokkal közösen a szögesdrótot, mondta neki, hogy ez annyira jó ötlet, hogy március 27-én Rajkánál már el is kezdték, május végére már nem is volt vasfüggöny. Mire június 27-én „jön a nagy esemény, nincs mit bontani. Nézzék meg a New York Times címlapján a színes képet: a külügyminiszterek egyszerű alumíniumdrótot vágnak át, amit rohammunkában 30 méteren odaépítettek, hogy legyen mit átvágni és fotózni”. További részletek a legfrissebb Figyelőben.
