A Társaság A Szabadságjogokért (TASZ) üdvözölte, hogy alkotmányjogi panasza sikeres volt, mivel a döntés megerősítette, hogy a közszereplők és a közhatalom-gyakorlók tevékenységének kritizálása az egyik legalapvetőbb szabadságjog egy demokratikus társadalomban. Az Alkotmánybíróság folytatta azt a szólásszabadság párti utat, amin az új Ptk.-t vizsgáló határozatban elindult.
A siklósi képviselő rendszeresen éles kritikával illette a város vezetését, különösen a polgármestert. Havonta megjelenő, saját terjesztésű lapjában hosszan írt arról, hogy egy veszteséges év végén az önkormányzat vezetői jutalmat kaptak. Azt a következtetést vonta le, hogy a városvezetés tagjai „saját magukra nem sajnálják az adófizetők pénzét és úgy bánnak vele mintha a sajátjuk lenne”.
A mondatot a büntetőbíróságok tényállításnak minősítették, és miután a TASZ ügyfele nem tudta bizonyítékokkal alátámasztani állítását, rágalmazásért elítélték. A jogvédők az Alkotmánybírósághoz fordultak, ahol rámutattak arra a problémára, hogy amikor a bíróságok egy állításról eldöntik, hogy az értékítélet vagy tényállítás, akkor az esetek többségében magát az ügyet is eldöntik.
Míg ugyanis az értékítéletek szinte megkötés nélkül élvezik a véleménynyilvánítás szabadságának védelmét, addig a tényállításoknál súlyos bizonyítási teher nyomja a kritizáló vállát. A TASZ szerint ez „meglehetősen abszurd egy jogállamban, ahol a bűncselekmények feltárása a rendőrség, a vád képviselete pedig az ügyészség feladata”.
Az Alkotmánybíróság határozata szerint a bíróságok döntései alaptörvény-ellenesek voltak, mert kiterjesztően értelmezték a tényállítás fogalmát, ezáltal korlátozták a szólásszabadságot. A testület szerint az ügy tárgyát képező kijelentés a közéleti, politikai vita területére tartozik, ami kiemelt védelmet élvez, hiszen a szabad közbeszéd a demokrácia lényegi eleme.
„A büntetőügyben eljáró bíróságoknak figyelemmel kell lenniük a közlés tárgyára és kontextusára, megjelenésének módjára, körülményeire és aktualitására” – mondta ki a határozat. A jogvédők szerint ez azért fontos, mert kijelölte azokat a szempontokat, amiket a bíróságoknak ezentúl kötelezően figyelembe kell venniük a rágalmazási és becsületsértési ügyek eldöntésénél.
„Nem csak az ügyfelünk, de a szólásszabadság is nyert tegnap az Alkotmánybíróságon. Ez az alapvető szabadságjog gyakran marad alul a perekben Magyarországon, ám ezt a döntést és a benne szereplő iránymutatást már a mindennapi ügyekben döntő bíróságok sem hagyhatják figyelmen kívül” –mondta el Dojcsák Dalma, a TASZ politikai szabadságjogok programjának munkatársa
