Belföld

Itt van minden, amit tudni kell a választásról

A legfontosabb: lakcímkártya nélkül el ne idulj! És ne csoportosulj 150 méteren belül!

A JELÖLTÁLLÍTÁSRÓL ÉS A KAMPÁNYFINANSZÍROZÁSRÓL

 

Miért van sokkal több jelölt, mint bármikor korábban?

Két okból. Az egyik, hogy sokat lazultak a jelöltállítási feltételek: nagyobb kerületekben kevesebb ajánlást kellett összegyűjteni, ráadásul úgy, hogy egy ember több jelöltnek is aláírhatott. A másik, hogy most először az állam támogatja a jelöltek és a pártok kampányát, nem kevés pénzzel, viszont minimális elszámoltatási kötelezettséggel. Nem csoda hát, hogy sokan felbátorodtak, és megpróbálkoztak a politikai karrierrel.

18 pártnak is van országos listája. Vannak köztük kamupártok is?

Ennek eldöntését rád bízzuk. Tény, hogy jelentős részüknek a létezéséről sem hallottunk pár hónappal ezelőtt, és van, amelyiknek tisztességes honlapja sincs, nem hogy programja, üzenete, vagy látható kampánytevékenysége.


Fotó: MTI / Kovács Tamás

Mekkora állami támogatást kaptak a pártok?

Összesen 1552 egyéni jelölt indul, ők összesen 1,552 milliárd forintot kaptak, kincstári kártyán. Rájuk szigorú elszámolási szabályok vonatkoznak, készpénzt nem is tudnak felvenni, tehát vagy ténylegesen kampányra fordították ezt a pénzt, vagy el sem költötték. Aki nem éri el a 2 százalékot a választáson, vissza kell fizetnie az egészet – márpedig a legtöbben biztosan így járnak majd.

A baj az országos listás pártok támogatásával van, ők készpénzben is hozzáférhetnek a több százmilliós összeghez, és az elszámolási kötelezettségük is lazább. A maximális, 597 milliós támogatást csak a négy parlamenti formáció szerezte meg, ketten kaptak 447,75, öten 298,5, heten pedig 149,25 millió forintot. Ez összesen 5 820 750 000 forint listás támogatás, aminek legfeljebb töredéke ment tényleges kampánytevékenységre, a zöme félő, hogy magánzsebekbe vándorolt. Ráadásul rájuk nem vonatkozik a 2 százalékos szabály; akkor sem kell visszafizetniük a támogatást, ha egyetlen szavazatot sem kaptak a választáson.

 

 

A KÜLHONI MAGYAROK SZAVAZATÁRÓL

 

Hányan regisztráltak végül?

Most épp 195 341 érvényes regisztráció van, egyre pontosítják az adatokat.

 

Miért nem tudni, mely országokból hányan regisztráltak?

Nincs adat arról, honnan regisztrálnak, csak arról, hogy milyen értesítési címre kérték a visszajelzést.

Több mint 80 ezren eleve csak emailes értesítés kértek, több mint 3 ezren pedig magyarországi értesítési címet adtak meg, az ő tartózkodási helyükről semmit nem tudni. A közzétett adatokból a bizonytalanságokkal együtt is kijelenthető, hogy a legtöbben Romániából, valamint Szerbiából szavaznak, a rejtőzködők legnagyobb része pedig vélhetően kettős állampolgárságot tiltó országok, Szlovákiában, Ukrajnában, esetleg Ausztriában él.

 

Akkor nem is fogjuk tudni, hogyan szavaztak a külhoni magyarok?

Ország szerinti bontásban nem. De azt tudni fogjuk, hogy a külhoni magyarok voksai összességében hogy oszlanak meg a pártok között.

 


Fotó: MTI / Bruzák Noémi

Mennyit nyomnak a latban a külhoni szavazatok?

Nem sokat, de éles helyzetben felértékelődhet súlyuk. Az egyéni kerületi mandátumokra eleve semmi hatásuk nincs, és a listás ágon is több millió magyarországi vokssal keverik össze ezt a 150 ezernél vélhetően nem több szavazatot. Azért nem valószínű, hogy ennél több lesz, mert már most kiderült, hogy sok az érvénytelen levélszavazat.

Egy-két mandátumnál semmiképp nem számít többet, de lehet, annyit sem. Egy esetben lehet idén hatalmas a szerepük: ha egy párt a határon belüli szavazatokkal épphogy átlépné az öt százalékot, de a külhoni voksokkal együtt már küszöb alá csúszik. És az sem kizárható, hogy pont egy-két mandátumon múlik, mely pártok szereznek feles, netán kétharmados többséget a parlamentben.

De mindezeknek tényleg kicsi a valószínűsége.

 

A külhoni magyarok nem összekeverendők azokkal a külföldön élő magyarokkal, akiknek van magyarországi lakcímük?

Így van, ők nem szavaznak levélben, csak a külképviseleteken voksolhatnak. Viszont ők az egyéni kerületi jelöltek közül is válogathatnak, nem csak a listák közül. 28158-an iratkoztak fel a külképviseleti névjegyzékre.

 

 

A NEMZETISÉGI KÉPVISELETRŐL

 

Egyre csökken a nemzetiségi listára szavazni kívánók száma. Már csak 15 484 roma és 15 289 német választópolgár szerepel a névjegyzékben. A többi 11 kisebbség részéről összesen is kevesebben, mint hatezer fő választja ezt az alternatívát. Lesz itt egyáltalán kedvezményes mandátuma bárkinek?

Nem reális, hogy legyen. Valószínűleg ezért is vonják vissza az emberek a nemzetiségi listára vonatkozó szavazati kérelmüket. Szomorú, de kijelenthetjük: a nemzetiségi listára leadott szavazatok mind el fognak veszni.


Fotó: Hír24

Akkor szószólók sem lesznek?

Mind a 13 nemzetiségnek lesz szószólója, de nekik jóval szűkebb a mozgásterük, mint a többi parlamenti képviselőnek. Nem szavazhatnak, csak a kisebbséget érintő törvényekkel kapcsolatban fejthetik ki a véleményüket, illetve vehetnek részt a bizottsági munkában.

 

A parlament 199 fős lesz. A nemzetiségek képviselői ebben benne vannak?

A teljes mandátummal rendelkező képviselők igen, a szószólók nem. Ha például két nemzetiség mégis bejuttatna egy-egy képviselőt, akkor a pártok 197 mandátumot szerezhetnének csak. A 11 szószóló pedig hozzájuk csatlakozna.

 

Vegyük át, léci, még egyszer, milyen teljesítményre volna szükség a teljes értékű mandátum megszerzéséhez.

Egy kedvezményes kvótát kell elérni hozzá, amit elég bonyolult kiszámolni. Ami ennél is nagyobb bizonytalanságot okoz, hogy a kvóta értéke több, előre kalkulálhatatlan tényezőn múlik. A részvételen kívül számít például, hogy hány szavazatot kapnak a küszöb alatt teljesítő pártok, s még az is, hogy az egyéni kerületekben hogyan alakulnak az erőviszonyok. A lényeg az, hogy a nemzetiségeknek egyetlen kedvezményes mandátumra volna elvi esélyük, és ehhez negyedannyi szavazatot kellene gyűjteniük, mint amennyiből egy listás mandátum összejön a pártoknak.

 

Mégis, nagyságrendileg ez mennyi?

Ha 60 százalékos részvétellel és 150 ezer külhoni vokssal számolunk, az máris mintegy ötmillió szavazat. Ehhez jönnek a töredékszavazatok az egyéni ágról, ami – a kieső pártok jelöltjeire leadottakat nem számítva – újabb 3 millió szavazatot jelenthet, de lehet ennél jóval több is, meg kevesebb is. Ezt a körülbelül nyolcmillió szavazatot osztjuk el 93-mal: átlagosan ez a 86 ezer voks ér egy pártlistás mandátumot. Ennek a negyede adja ki azt a 21500-at, ami egy kedvezményes nemzetiségi mandátumhoz elég lehet.

 

Ennél tényleg sokkal kevesebbnek tűnik a 15 484.

Az előbb számolt nyolcmilliós szavazattömegnek 5,76 millióra kéne csökkennie ahhoz, hogy a 15 484 szavazat elég legyen egy kedvezményes mandátumhoz (ráadásul mindannyiuknak el is kellene menni szavazni). Mindez viszont csak rekord alacsony, bőven 50% alatti országos részvétel mellett elképzelhető.

 

 

 

A SZAVAZÁS NAPJÁRÓL

 

Megszűnt a kampánycsend, de azért mindent most sem lehet. Mi az, ami tiltott kampánytevékenység április 6-án?

Politikai reklámokat már nem adhatnak le a tévék és a rádiók, igaz, ez amúgy sem volt jellemző a kampány során.

Választási gyűlést nem lehet tartani, de azt ne kérdezd, mi minősül annak. Biztos lesznek rosszindulatú feljelentgetések pusztán azért, mert kisebb tömegek spontán kialakulnak egy politikus körül. Nem fogjuk megúszni a kicsinyes vitákat, vádaskodásokat.


Fotó: Kummer János

Ennek a legfőbb táptalaja, hogy a szavazókörök 150 méteres körzetében nem lehet semmilyen kampánytevékenységet folytatni. Ezeken a területeken tehát lényegében továbbél majd a kampánycsend. Biztos megjelennek majd a mérőszalagos emberek, és tiltott kampánytevékenységgel vádolják majd egymást, ha a tiltott területen belülre tévednek.

 

De közben szabadon mozgósíthatnak a pártok?

Igen, nyugodtan lehet telefonálgatni, kopogtatni, szavazásra biztatni. Annak sincs akadálya, hogy szervezetten szállítsák a választókat, de ezt autóbusszal nem tehetik. A média is nyíltan beszámolhat az aznapi eseményekről, megszűnik tehát az az álszemérmeskedés, amikor ki sem mondhatták a pártok nevét.

 

Ha elvesztettem az értesítőmet, nem is szavazhatok?

Szó sincs ilyesmiről, de érdemes magaddal vinni, mert nem kizárt, hogy nem a jól megszokott helyen alakítják ki a szavazókörödet. Ha rutinból veszed arra az irányt, és helyben közlik, hogy máshová tartozol, jó, ha elő tudod kapni az értesítőt, és ellenőrizni a szavazóköröd címét.

Két iratot viszont mindenképp vigyél magaddal: a lakcímkártyádat ÉS valamelyik személyi azonosításra alkalmas iratodat (ez lehet a személyi igazolvány, lehet az útlevél, és lehet a jogosítvány is).

Ajánlott videó

Olvasói sztorik