Az alkotmánybíróságok egyik funkciója az objektív, általános, rendszerszintű jogvédelem, a másik a szubjektív, egyéni jogvédelem – utóbbi eszköze az alkotmányjogi panasz -, de a két funkció nem választható el egymástól – mondta Sólyom László. Az Alkotmánybíróság (AB) első elnöke, volt államfő a szakmai rendezvényen felidézte, hogy a rendszerváltozás idején a kerekasztal-tárgyalásokon az ellenzék követelte ki, hogy az Alkotmánybíróság rendelkezzék törvénymegsemmisítő hatáskörrel, bárki fordulhasson hozzá, az alkotmánybírákat paritásos alapon válasszák, a testület elnökét pedig a bírák maguk közül. Az egyéni alkotmányvédelem azonban elsikkadt – tette hozzá.
A rendszerváltás időszakában megnőtt a rendes bíróságok öntudata, az egyéni jogvédelemben, jogérvényesítésben játszott szerepe és ezzel összefüggésben az alkotmánybírósági kontrollt sem látták szívesen. A rendes bíróságok és az alkotmánybíróságok közti rivalizálás más, nagy múltú jogállamokban sem ismeretlen – tette hozzá. A magyar AB igyekezett tiszteletben tartani a harmadik hatalmi ág függetlenségét, úgy bánni a rendes bíróságokkal, mint a “hímes tojással” és nem rivalizálni velük. Bár az AB – ahogy általában a bíróságok – nem volt mindig következetes, előfordult, hogy rendes bíróság jogerős ítéletét semmisítette meg, ami nagy felzúdulást váltott ki az igazságszolgáltatásban.
Az AB-t elragadta a semmiből teremtés pátosza, de ez bocsánatos bűn, hiszen akkoriban hiányoztak a munkaeszközei, azokat magának kellett létrehoznia – mondta az első AB elnöke, aki megjegyezte: annak örülne, ha a mai AB-t is elragadná ez a hév. Az AB hatásköreiben, összetételében 2010 óta óriási változások zajlottak le, az új szabályozás az általános alkotmányvédő szereptől az egyéni jogvédelem felé tolja a testületet, de van kitörési pont. “Várjuk ki a végét” – jegyezte meg Sólyom László, aki szerint “vigasztaló látni, hogy mindig vannak kiutak”.
Alkotmányjogi panasszal a szabályozás szerint az AB-hoz fordulhat az egyedi ügyben érintett ember vagy szervezet, ha az ügyben folytatott bírósági eljárásban alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása folytán alkotmányos joga sérült és már nincs jogorvoslati lehetősége. Az AB az alkotmányjogi panasz alapján felülvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazott jogszabálynak, illetve meghozott bírói döntésnek az alaptörvénnyel való összhangját.
