A kérdés nemzetközi szinten is egyedülálló magyar modelljének kidolgozását határozták el a Magyar Pénzügyi-Gazdasági Ellenőrök Közhasznú Egyesülete (MPGEKE) szervezésében megrendezett találkozón banki, adózási és ellenőrzési szakértők. A devizahitelek körüli bonyodalmak világítottak rá mindenki számára egyértelműen, hogy a magyar lakosság nem ért a pénzügyekhez, könnyen félrevezethető, nem számol a következményekkel. Az eddigi felvilágosító, oktató kampányok pedig elszigetelt akciók maradtak,lényegi változást nem eredményeztek.
Kiszolgáltatott fogyasztók
A helyzetet értékelve Doubravszky György, az MNB Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központjának igazgatója a pénzügyi kultúráról szólva Ausztriát hozta példának, ahol az induló vállalkozásokhoz az első évben kétszer is kimennek az adóhivataltól, de nem büntetni, hanem segíteni. Szalay György, az MNB osztályvezetője a pénzügyi kultúra hazai helyzetét jellemezve úgy fogalmazott: az emberek zöme egy lapostévé vásárlására több figyelmet fordít, mint egy hitelfelvételre. Németh Erzsébet, az ÁSZ igazgatóhelyettese szerint a pénzügyi kultúrára viselkedési és erkölcsi kategóriaként is kell tekinteni. Kutatásaik alapján nagyon kiszolgáltatottnak nevezte a hazai pénzügyi termékek fogyasztóit.
Tanulni már az iskolában
A ma aláírt szándéknyilatkozat mindenesetre kimondja: minden állami szervnek össze kell fogni azért, hogy az emberek megismerjék a potenciális kockázatokat, amelyek egy-egy pénzügyi döntésüket kísérik. A fórum résztvevői egyetértettek abban, hogy a pénzügyi ismeretek iskolai elsajátíttatására és szemléletváltásra egyaránt szükség van.
