Nincs összefüggés a múlt héten a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórházban történt koraszülött-halálesetek között az eddig lefolytatott vizsgálatok alapján – mondta az egészségügyért felelős államtitkár kedden. A járványügyi intézkedések fennmaradtak, beleértve a mindenre kiterjedő laboratóriumi és a szélesebb szakmai vizsgálatot. Szócska Miklós szerint az elhunyt csecsemők változó súllyal és életfeltételekkel jöttek a világra, volt közöttük egészen apró, és volt, akinek az életéért már több hete küzdöttek.
A Velkey László Gyermekegészségügyi Központ koraszülötteket ellátó osztálya Miskolcon
Fotók: MTI / Vajda János
A Magyar Nemzet információi szerint valamennyi meghalt újszülöttnek gyulladás volt a szervezetében. Volt köztük olyan, akinek a súlya hét hónaposan nem érte el a 700 grammot. Négy babánál egyébként már tudják, mi okozta a halálukat, de ezt egyelőre nem hozták nyilvánosságra. Egyelőre annyi biztos, az utolsó koraszülött halálát nem járvány, illetőleg fertőzés okozta.
Vizsgálják, hogy a csecsemőket kik ápolták, mely orvosok kezelték, és egy helyen voltak-e elhelyezve. Mind a nyolc gyermeknél igazságügyi patológiai vizsgálatot fognak végezni, a négy babánál pedig, akinél már megállapították a halál okát, megismétlik a vizsgálatot. Szócska államtitkár szerint a laboratóriumi vizsgálatok körülbelül egy hetet vesznek igénybe, a szakmai felülvizsgálatnak pedig két héten belül lesznek meg az első eredményei.
A Népszabadság ezt furcsállja, hiszen van gyorsteszt a kórházi fertőzések kimutatására, akár 24 óra alatt is elvégezhető sürgősséggel a vizsgálat. A lap szerint a legkülönösebb azonban a kormányfő szerepe, amiről Lázár János államtitkár maga számolt be a Hír TV-ben. Miután Orbán Viktor tájékoztatást kapott a történtekről, a kormány az ügy kivizsgálására háromfős bizottságot hozott létre, és Miskolcra küldte az államtitkárt. Szócska Miklós a helyszínen végighallgatta valamennyi elhunyt baba részletes kórtörténetét.
A Népszabadság úgy tudja: elhangzott, hogy valamennyi nagyon kis súllyal, az élettel szinte összeegyeztethetetlen elváltozással (például agyhiány, fél szív) jött a világra, és csak négy érintett anyuka járt terhesgondozásra.
Szombaton – a hétfőn állásból felfüggesztett főigazgató kérésére – a tisztiorvosi hivatal egész nap a kórházban vizsgálódott, de ellátási gondot, járványra gyanút adó jelet nem találtak, s ezt írásban is rögzítették. A Népszabadság szerint a hétfő esti, meglehetősen különös esetmegbeszélésen szó esett arról is, hogy jogilag igencsak aggályos „ez a felmentéses rész”, aminek még a fenntartó utána akar járni. Az intézmény gyermekgyógyászati központjának szakmai vezetője Nagy Kálmán professzor, a KDNP országgyűlési képviselője, aki a halálesetek alatt szintén éppen a szabadságon van – emlékeztet a lap.
A kórházszövetség elnöke, Velkey György szerint bár a koraszülöttek halálozási adatai jelentősen javultak az utóbbi években, nem sikerül mindegyiküket megmenteni. A gyermekkórház-igazgató és intenzív terápiás szakorvos azt mondta: 10-15 éve mindennapos volt, hogy ilyen számban veszítettek el gyerekeket a kórházak. Arra a kérdésre, hogy szerinte mi indokolta Csiba Gábor felfüggesztését, azt felelte: a lépés jogszerűségét nem vitatja, azzal együtt, hogy az valóban nem szokványos. Érthető úgy is, hogy a fenntartó a vizsgálat pártatlanságát igyekszik biztosítani.
Falus Ferenc, egykori tiszti főorvos a lapnak azt mondta: gyakorlatilag minden öt évben előfordul ilyen esethalmozódás Magyarországon és a világon mindenütt. Szerinte a második összefüggő eset után le kellett volna zárni a csecsemőosztályt, és kideríteni, mi történik. Falus Ferenc némi iróniával megjegyezte: a rend kedvéért be kellene vezetni, hogy minden főorvos este nyolckor jelentse a kormányfőnek, mi történt osztályán, reggel nyolckor az ügyeletes dolga lenne ugyanez, így a kormányfő azonnal tudna intézkedni minden szokatlan esetben. Falus Ferenc hangsúlyozta: ebben az ügyben egyelőre csak találgatni lehet, nehezen érthető mi köze van az ügyészségnek a babák halálához.
Az egyik elhunyt baba édesapja nem nyugszik, míg ki nem deríti, mi történt gyermekével – írja a Blikk. A férfi feljelentést tett a rendőrségen. Annak ellenére, hogy koraszülött volt, egészséges volt a kisfiú, azért tették inkubátorba, mert alig egykilós volt. A bajok egy gyulladással kezdődtek – idézte fel az apa. A kisbaba lázas lett, gyulladást kapott, a vérében gombák tűntek fel, és gyomorfertőzése is lett. A szülőknek csak annyit mondtak, hogy antibiotikumot kap a gyermekük. A kezelés során arra is felfigyelt az apa, hogy a nővérek gumikesztyű nélkül nyúlnak az inkubátorba, illetve előfordult, hogy nyitva volt az ajtaja a berendezésnek.
Az EU fejlett országaiban százból átlagosan 3-4 baba koraszülött, Magyarországon ez az arány 8-8,5 százalék és a KSH adatai szerint idő előtt a legtöbb gyermek Szabolcs-Szatmár-Bereg, illetve Borsod megyében születik, Miskolcon tehát különösen sok koraszülöttet kell ellátni. Lapunknak név nélkül nyilatkozó szakemberek megerősítették, hogy a forró nyár kritikus időszak a koraszülött osztályokon, hiszen a nagy meleg miatt is gyakrabban indul meg idő előtt a szülés, a meleg kedvez a fertőzések terjedésének is, sőt, a babák állapotát is ronthatja.
Közben uniós támogatással, 160 millió forintból korszerűsítették a koraszülött-ellátást a Bács-Kiskun Megyei Kórházban. Az intézmény közleménye szerint a napokban befejeződött fejlesztés révén nagy mértékben nőnek a tartós gépi lélegeztetésre szoruló és az igen kis súlyú csecsemők életben maradási esélyei az intézményben. A 143,5 millió forint uniós támogatás és 16,5 millió forint állami önerő felhasználásával modernizálták az informatikai rendszert, valamint új inkubátorokat, lélegeztetőgépeket és betegőrző monitorokat vásárolt, állított működésbe a kórház.
A beruházásnak köszönhetően a gépek eddigi tízéves átlagéletkora öt évre csökkent.
Az FN24 egyetért azokkal az eddigi cikkünkhöz érkezett hozzászólókkal, akik jelezték, egyetlen kisbaba elvesztése is tragédia, a politika erre az ügyre ne telepedjen rá.
