Több országgyűlési képviselő fordult a biztoshoz azzal, hogy az Alkotmánybíróságon indítványozza az Országgyűlésről szóló törvény tárgyalási rend fenntartásával, fegyelmi jogkörrel kapcsolatos rendelkezéseinek megsemmisítését.
Az alapvető jogok biztosa nem vizsgálhatja az Országgyűlés működését, így arra sincsen hatásköre, hogy az Országgyűlés elnökének a tárgyalási rend fenntartásával, fegyelmi jogkör gyakorlásával kapcsolatban állást foglaljon.
E tilalom azonban nem zárja ki annak elvi lehetőségét, hogy az alapvető jogok biztosa az országgyűlési törvény egyes rendelkezéseinek alkotmányossági felülvizsgálatát kérje, ha azok az álláspontja szerint ellentétesek az Alaptörvénnyel. Jelen ügyben azonban figyelembe vette a biztos azt is, hogy az államszervezet rendszerében az ombudsman a parlamenti ellenőrzés független intézménye, így csak legvégső esetben fordulhat az Alkotmánybírósághoz az Országgyűlés működését szabályozó jogszabályok felülvizsgálata érdekében.
Az ombudsman válaszában utalt arra, hogy valamennyi eddig áttekintett parlamenti házszabály tartalmaz a rend fenntartására irányuló szabályokat, ezek speciális, más körülmények között értelmezhetetlen szankciókat vetnek fel. Gyakori, hogy a képviselővel szemben lehetőség van azonnali intézkedések alkalmazására vagy a későbbiekben szankciók érvényesítésére.
Megjegyezte, hogy a képviselők fegyelmi felelősségre vonásának igen szűk teret enged az Emberi Jogok Európai Bírósága, mivel az ilyen korlátozást gyakran a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozásaként értékeli. A képviselők véleménynyilvánítási szabadsága pedig – a demokratikus vita lehetősége miatt – nemhogy szűkebb, hanem tágabb körű, mint más esetekben. Az Országgyűlés rendeltetésszerű működése, a képviselői obstrukció visszaszorítása ugyanakkor legitim cél a képviselők véleménynyilvánítási szabadságának korlátozására. Az ilyen korlátozást kimondó jogszabálynak, illetve a korlátozást foganatosító parlamenti gyakorlatnak azonban meg kell felelnie az Alaptörvény rendelkezéseinek: a korlátozásra csak legitim cél érdekében kerülhet sor, annak szükségesnek és arányosnak kell lennie.
Szabó Máté rámutatott, hogy nem eleve sérti a jogorvoslathoz való jogot, ha egyes fegyelmi jogkörhöz kötődő döntésekkel szemben a törvény nem biztosít bírói utat. Az Alaptörvény jogállamiságot deklaráló klauzulájából az következik azonban, hogy ilyen esetben más módon kell biztosítani azt, hogy a fegyelmi jogkörben hozott döntés ne legyen önkényes, aránytalan és biztosított legyen az eljárás tisztességessége.
A hatályos törvény előírja, hogy az Országgyűlés elnöke jelölje meg az intézkedés okát, azonban kétséges, hogy e szabály megköveteli-e a jogsértés tényének részletes leírását, az alkalmazott joghátrány mértékének körültekintő indokolását. Az utólagos javaslattétel körében pedig a törvény indokolási kötelezettséget sem ír elő.
Az alapjogi biztos a képviselők beadványa alapján nem látta indokoltnak az Alkotmánybíróság utólagos normakontroll eljárásának kezdeményezését, azonban arról tájékoztatta a panaszosokat és az Országgyűlés elnökét, hogy a szabályozás érvényesülését a jövőben is figyelemmel kíséri, és a témakört érintő, széles körű, nemzetközi jogösszehasonlító kutatásokat indított.
