Belföld

A rabok adhatnák a követkető pofont a kormánynak

hagyó miklós (ingyenes, )
hagyó miklós (ingyenes, )

Szétperelhetnék az államot a körülmények miatt. Hagyó közel 4 milliót nyert.

Kapcsolódó cikkek

Hagyó Miklós beperelte a magyar államot, mert nagyon szenvedett apró kicsi cellájában, és mert indokolatlanul sokáig tartották fogva előzetes letartóztatása során. Hagyó nyert, ami már önmagában is izgalmas, főleg, hogy közel 4 millió forintot fizethet neki az állam, tehát az adófizetők. Hagyó Miklóst folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy hátrányt okozó hűtlen kezeléssel felbujtóként, továbbá kétrendbeli, vezető beosztású hivatalos személy által elkövetett vesztegetéssel, hivatali visszaéléssel és hivatalos személy által elkövetett zsarolással vádolják.

A történetnek azonban van a kártérítésnél is érdekesebb vonulata, nevezetesen, hogy a Hagyó-ítélet alapján szétperelhetnék a rabok a magyar államot, hiszen nekik se jutottak jobb körülmények.

Stimulációs öv, szűk zárka

Hagyó a fogvatartás indokolatlanul hosszú idején kívül amiatt nyerhetett, mert többedmagával kénytelen volt egy akkora zárkában sínlnyődni, ahol egy rabra alig 3,5 négyzetméter jutott. Biztosan furcsa volt megszokni a városháza légkondicionált irodái után. Hagyó nem is hagyta annyiban, hogy is hagyhatta volna, tehát lépett, és bepanaszolta a magyar államot, egyebek mellett azért, mert 37 kilót fogyott, szerinte a rossz körülmények miatt, és még véletlenül sem azért, mert maga kért egy „stimulációs övet” a fogyás elősegítésére.

A bíróság az ilyen jellegű érveket nem fogadta el, abban viszont igazat adott Hagyónak, hogy indokolatlanul sokáig tartották fogva, ahogy abban is, hogy a 4 négyzetméternél kisebb terület nem megfelelő, sőt, embertelen bánásmód az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint – közölte az origo.hu

Jó esélyeik lennének a raboknak

Ez pedig tulajdonképpen annyit jelent, hogy Hagyó nyomán szinte minden magyar rab jó eséllyel perelné a magyar államot, tekintve, hogy a magyar börtönök jelentős részében valószínűleg nem teljesül a 4 négyzetméteres követelmény, és az előzetes letartóztatások is meglehetősen hosszúra nyúlnak.

A bíróság először 2011-ben állapította meg egy magyar ügyben, hogy a 4 négyzetméternél kisebb területen való fogva tartás embertelen. A Strasbourgban Hagyót képviselő ügyvéd, Kádár András Kristóf az origónak elmondta, jelenleg csak ő mintegy húsz olyan ügyről tud, amelyben magyar rabok az emberi jogi bírósághoz fordultak azért, mert a cellájukban rájuk jutó terület kevesebb, mint 4 négyzetméter.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik