Belföld

Locsolkodás, piros tojás – honnan ered a szokás?

24.hu
24.hu

2013. 04. 01. 06:56

A locsolkodás és a hozzá kapcsolódó népi szokások magyar húsvéti hagyomány. Megmagyarázzuk, és verset is küldünk Olvasóinknak.

A locsolkodás magyar húsvéti hagyomány. A szokásról Magyarországon már a 17. századból is fennmaradtak írásos emlékek. Apor Péter egyik Erdélyről szóló, 1735 -os művében ezzel kapcsolatban azt írta„… úrfiak, alávaló, fő és nemes emberek húsvét másnapján az az vízben vetü hétfün járták a falut, erősen öntözték egymást az leányokat hányták az vízben.”

A locsolkodás szokása szerint húsvét hétfőn hajnaltól kezdve hajdan a fiúk vízzel, ma többnyire kölnivel locsolják a lányokat, leszámítva azokat a falvakat, ahol még mindig életben vannak a régi hagyományok. Húsvét hétfőjét vízbevető, vízbehányó hétfőnek is nevezték, ugyanis falun még ötven évvel ezelőtt is elterjedt volt az a szokás, hogy a fiúk vödörnyi vízzel locsolták, vagy az itatóvályúba dobták a lányokat, akik a nemes alkalomra a legszebb ruhájukban pompáztak.

A népi szokás sokak szerint arra a legendára is visszavezethető, amely szerint locsolással akarták elhallgattatni a Jézus feltámadását hirdető jeruzsálemi asszonyokat illetve vízzel öntötték le a Jézus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vivő asszonyokat.

A népi szokás szerint a locsolásért cserébe hímes, de legalábbis festett tojás jár a fiúknak. Sok változata és technikája létezik mind a tojáshímzésnek, mind a festésnek.

Egy legenda szerint mikor Krisztus a keresztfán szenvedett, előtte egy asszony egy nagy kosár tojással állt meg imádkozni, és Krisztus vére rácseppent a tojásokra. Ezért szokás a húsvéti tojást pirosra festeni. A vallásos magyarázaton túl a piros szín nemcsak a vért, az életet, hanem a szerelmet is jelképezi, és ezért a piros tojás szerelmi ajándék, szerelmi szimbólum is lehet húsvétkor.

A locsolkodáskor külön műfajjá fejlődött az ahhoz párosuló – néha engedélyt kérő, néha humorosan fenyegető – rövid vers elmondása. Sok közismert változata létezik, de rögtönzöttek is vannak.

Régen a legények locsolásért ajándékba kapott tojásokkal játszották, két tojást addig kocogtattak össze, míg az egyik el nem tört. Akié ép maradt, az nyert. Létezett még az úgynevezett kókányolás, amikor a tojást letették a fal tövébe, és öt tyúklépés távolságból kellett belevágni a pénzérmét. Ha valaki beletalált a pénzzel úgy, hogy az megállt a tojásban, akkor a kókányoló nyerte a tojást.

A Szeged24 a következő hagyományos locsolóverssel kíván Olvasóinak sok locsolkodót illetve piros tojást:

“A legszebbik kislányt jobban megöntözöm,

És a piros tojást szépen megköszönöm.

És ezzel azt mondom, boldog ünnepeket,

Boldog húsvétot e ház népének.

Húsvét másodnapján régi szokás szerint

Fogadják szívesen az öntözőlegényt.

Én a legénységhez igen kicsi vagyok,

De öntözőlegénynek mégis csak felcsapok.

Minden esztendőben ilyenkor itt vagyok

Ha a locsolásért piros tojást kapok.”

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.