Belföld

Mi is a húsvét és vasárnapja?

24.hu
24.hu

2013. 03. 31. 07:27

Egyszerre a zsidóság és a kereszténység mitologikus vonásokkal átszőtt ünnepe.

A húsvét az ószövetségi szöveg szerint a zsidóság egyik legnagyobb, évenként visszatérő ünnepe, amely azt örökíti meg, amikor Mózes kivezette népét az egyiptomi fogságból. Eredetileg a Krisztus előtti IX. században az aratás kezdetének az ünnepe volt valószínűleg két népi szokású mezőgazdasági jellegű ünneppel: a pünkösddel és a sátoros ünneppel együtt.

A kétnapos ünnep előestéjén az emberek egy egyéves bárányt – Krisztus egyik jelképe a bárány – fogyasztottak, kovásztalan kenyérrel. A húsvéti lakomához a hagyomány szerint legalább tíz és legfeljebb húsz emberre volt szükség. Az ünnepi vacsora közben bort is ittak, miközben a legidősebb résztvevő a legfiatalabb kérésére elmondta a Biblia alapján az egyiptomi szabadulás történetét. Vasárnap az ünnep tiszteletére egy marék friss gabonát is fel kellett ajánlani.

A kereszténység ezt ötvözte az Újszövetség alapján azzal, hogy húsvétkor Krisztus feltámadását ünnepli . A keresztények a II. században hozták kapcsolatba a zsidóság ünnepét Krisztus halálával és feltámadásával.

Krisztus után 325-ben a niceai zsinat egységesítette zsidó és keresztény szokásokat. A zsinat zsidó-keresztény egységesítése szerint a húsvétot egyöntetűen olyan vasárnapi kezdéssel kell megülni, amely a mitologikus tavaszi napéjegyenlőséget követő, holdtölte utáni első vasárnapra esik. A rá következő hétfőn pedig a zsidó-keresztény hagyományok alapján Krisztus feltámadásának ünnepe.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.