„Tanuló baleset történt? Tanulmányi versennyel kapcsolatban kell dönteni? Beszerzési igénye van? Csak fogja a táblázatot, és már tudja is, hova kell fordulnia!” – rossz reklám stílusban talán így lehetne összefoglalni annak a sorvezetőnek a használatát, amit nemrégiben kaptak az iskolaigazgatók.
Az állami átvétel az oktatási államtitkárság szerint sikertörténet, az iskolaigazgatók szerint azonban számos bizonytalanságot hozott a napi működésben. Ezek jó része a „duális irányításból” adódik, azaz abból, hogy nem mindig tisztázott, hogy egy-egy probléma a működtetésért felelős önkormányzat vagy a fenntartásért felelős KLIK kompetenciája. (Ezt az egyik budapesti iskola igazgatója, Rósa Viktor szemléltette legszemléletesebben lapunknak.)
A KLIK ezért egy sorvezetőt küldött az intézmények vezetőinek – tudta meg a Mandiner.
Sorok ás oszlopok
„Tisztelt Igazgató Kolléga! Az alábbi táblázatban összefoglaltuk azon leggyakoribb eseteket, amelyek mindennapi szakmai munkája során a munkaszervezési feladatának gyakorlásával összefüggésben megjelenhetnek. Kérjük, hogy az egyes ügytípusnak megfelelően szíveskedjék eljárni, egyeztetni, jelenteni a megjelölt szervek felé” – így szól a sorvezető „használati utasítása”.
Majd következik egy hosszú táblázat, amelynek soraiban a probléma típusát, oszlopaiban az adott problémáért felelős intézményt tűntették fel. Azaz, például, ha az adott iskolában rendkívüli szünetet kell elrendelni, az igazgató csak veszi a táblázatot, megkeresi az erről szóló sort, az ahhoz tartozó x-et, és már tárcsázhatja is a megfelelő intézményt, hogy döntsenek. Az ilyen helyzetekben korábban az igazgatók dönthettek, de az új rendszerben a legtöbb jogkört elvonták tőlük.
Egy iskolában minden pillanatban történhet valami, amiben hirtelen kell döntenie a pedagógusnak, igazgatónak. Ezek a történések azonban természetszerűleg nem skatulyázhatók be ilyen táblázatokba, így kérdéses, mennyire tesz rendet a kialakult kaotikus viszonyokban egy ilyen ötlet.
A sorvezető első oldala
Január 1-jével az állam átvette a magyarországi – nem egyházi és nem magán – közoktatási intézmények fenntartását. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fő szabály szerint az iskolák szakmai munkáját ellenőrzi, míg a települési önkormányzatoknál maradtak a működtetési (például a karbantartási, takarítási munkák) feladatok.
A háromezer lakosnál kisebb lélekszámú településeken az állam átvállalja a teljes működtetési költséget is, illetve 83 település kérte, hogy továbbra is fizethesse ezt, közülük 55-nek adtak erre engedélyt. A 3000-nél nagyobb lélekszámú települések közül 227 nyilatkozott úgy, hogy a működtetést is átadná az államnak. Közülük 120 vállalta, hogy hozzájárulást fizet az államnak iskolája működtetéséhez.
A sorvezető 2. oldala