Az ellenzéki párt szerint családon belüli erőszaknak számítana, ha valaki „erőszakos, elszigetelő vagy súlyosan megalázó magatartást tanúsít, ilyennel fenyeget, vagy egyéb módon olyan állapotot idéz elő és tart fenn, amely komoly fizikai vagy lelki szenvedést okoz”, a sértettet akarata ellenére gazdaságilag függő helyzetbe hozza, ellehetetleníti, kizsákmányolja.
Az LMP sajnálattal tapasztalja, hogy a diszkrimináció egyik legszélsőségesebb formája, a családon belüli erőszak elleni fellépés büntetőjogi kereteinek megteremtése a kormány ígérete dacára megakadt. Az ellenzéki javaslat szubszidiárius bűncselekményként büntetni rendelné azokat az emberi méltóságot és szabadságot sértő cselekményeket, melyek a sértett és az elkövető közötti családi, érzelmi kapcsolat vagy függőség miatt fokozottan veszélyesek a társadalomra. (A szubszidiárius bűncselekmény a bűncselekmények azon fajtája, mely csak akkor kerülhet megállapításra, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg – a szerk.).
A javaslat a tágan értelmezett család fogalmát veszi alapul, illetve kívánatosnak tartja a személyi kör bővítését érzelmi közösségben tartós kapcsolatban álló, illetve nevelési, felügyeleti, gondozási okból kapcsolatban lévőkre. A javaslat háromféle elkövetési magatartást határoz meg: komoly fizikai vagy lelki szenvedést okozó, ismétlődő erőszakos, elszigetelő vagy súlyosan megalázó magatartás, illetve az azzal való fenyegetés, vagy a fenti állapot egyéb módon történő előidézése; a sértett akarata ellenére előidézett gazdasági jellegű függőség vagy ellehetetlenítés; valamint a kizsákmányolás, azaz a kiszolgáltatott helyzetbe hozott vagy ilyen helyzetben tartott sértett e helyzetének kihasználásával történő előnyszerzés. A javaslat a súlyos testi sértéshez rendelt alapeseti büntetési tétellel azonos szinten javasolja a szankció megállapítását.
Korábban az Emberi Erőforrások Minisztériuma tudatta, hogy elkészítette törvénymódosítási javaslatát a kapcsolati erőszak büntetőjogi meghatározásával foglalkozó munkacsoport. A testület 2012 decemberében már elkészített egy normaszöveg-javaslatot, de a civilek képviselői jelezték, hogy egy alkalommal szeretnének még egyeztetni a törvénymódosítás beterjesztése előtt. Ugyanakkor a legújabb hírek szerint kiléptek a nőszervezetek a munkacsoportból
A Népszabadság szerdán írta, hogy a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület (Nane), a Patent Egyesület, a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség és a Mona Alapítvány azért döntött így, mert a munka során szakmai szempontjaikat nem tudták érvényre juttatni. „A munkacsoport működését többször antidemokratikusnak találtuk, például a kormányzat számára a munkacsoport által megküldött anyagok több esetben nem konszenzus eredményei voltak” – írták nyílt levelükben.
A civil munkacsoport tagjai, a népi kezdeményezést elindító Halász Pálma által összehívott jogászok, érintettek és a civil szervezetek szakértői voltak megbízva azzal a feladattal, hogy a civil szféra szakmai véleményét közvetítsék a tárcaközi és szakmaközi munkacsoportban. Wirth Judit, a Nane munkatársa azt mondta: szerintük a kormánynak a civil munkacsoport nevében küldött dokumentumokban egyre kevésbé kapott szerepet, hogy a jogalkotás elsődleges célja a bántalmazott nők és gyerekek védelme.
