Az ellenállás joga

Kezdetben csak a nemességnek, de ma a Nemzeti Hitvallásban mindenki számára rögzített jog az ellenállás a hatalom erőszakos megszerzésére vagy megtartására – írja cikkében az ÉS-ben Kajdi József.

Korábban a témában:

Az ellenállás jogát először az 1222-es Aranybullában öntötték jogi formába, ma azonban az Alaptörvény is tartalmazza. Az Alaptörvény C) cikkének (2) bekezdése szerint: „Senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetve kizárólagos birtoklására. Ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és köteles fellépni.”

Az ellenállási jog mint írott malaszt című cikkben a szerző kifejti: „A Szabadság és Reform Intézet (SZRI) éppen az Alaptörvényben biztosított ellenállási jogával élve, egyben alaptörvényi kötelességének is eleget téve fordult az Alkotmánybírósághoz tavaly decemberben, majd ez év márciusában. Meggyőződésünk, hogy a jelenlegi kormányzó erők hatalomgyakorlásukkal, valamint az azt elősegítő vagy arra jogalapot nyújtó, fogaskerékszerűen egymással összekapcsolódó jogi rendelkezésekkel együtt a hatalom kizárólagos birtoklására törekednek.”

Az Alkotmánybíróság azonban az SZRI panaszát érdemi vizsgálat nélkül elutasította, amit lényegében azzal indokolt, hogy „a panasszal élő szervezet, illetőleg a panaszt aláírók a hatalom kizárólagos birtoklására való törekvésnek nem személyes, közvetlen és tényleges érintettjei”. Ebből viszont az a képtelenség is következik, hogy az ellenállási jog senkit nem illet meg. „Az Alkotmánybíróság az elutasító döntésében azonban arra is utalt, hogy az ellenállási jog utólagos normakontroll kezdeményezése révén mindazonáltal gyakorolható. Az AB-végzéshez párhuzamos véleményt fűző dr. Kiss László alkotmánybíró egyértelműen leírta, hogy „absztrakt utólagos normakontroll kérelmezése valójában csak az alapvető jogok biztosától várható”.

Mint ismert, az alapvető jogok biztosa a kérést elutasította. „Persze az ombudsmannak szuverén joga eldönteni, hogy egy kérelemnek eleget tesz-e vagy sem. „Az igazi gond a döntés indoklásával van.” Az ombudsman álláspontja szerint ugyanis hatáskörhiány miatt nem élhet ellenállási joggal, hiszen csak az Alaptörvény rendelkezéseinek megtartását vizsgálhatja. Amivel „ő végérvényesen elzárkózott attól, hogy a mindenki számára biztosított ellenállási joggal (ami a jelen esetben csak az utólagos normakontroll kezdeményezését jelentette volna) valaha is éljen. Az ombudsman elutasító döntésének, illetve a döntés indoklásának messze ez a legkárosabb következménye”.

„Hiába tartalmazza az Alaptörvény, hogy az ellenállás jogával „törvényes úton mindenki jogosult és köteles fellépni”, ez a jelenleg regnáló Alkotmánybíróság és ombudsman hivatali időtartama alatt elháríthatatlan akadályokba ütközik.”

 

(A teljes cikk az ÉS-ben olvasható!)

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.