Zámbó Gyula, Biszku Béla ügyvédje az MTI-nek elmondta: a Budai Központi Kerületi Bíróság elsőfokú ítélete értelmében Biszku Béla engedély nélkül nem hagyhatja el Budapest területét. Az ítélet nem jogerős, az ellen az ügyészség és Biszku Béla is fellebbezett. Az ügyészség házi őrizet elrendelését kezdeményezte.
A végső döntést, nagyjából egy héten belül a Fővárosi Törvényszék mondja ki – tette hozzá az ügyvéd.
Póta Péter, a Fővárosi Törvényszék sajtószóvivője a törvényszék honlapjára hétfőn felkerült közleményében azt írta: a B. Béla ellen több emberen elkövetett emberöléssel megvalósított háborús bűntett miatt a Budapesti Nyomozó Ügyészségen folyamatban lévő büntetőügyben a gyanúsítottal szemben a Budai Központi Kerületi Bíróság hétfői végzésében lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el.
A végzés értelmében Biszku Béla nem hagyhatja el Budapest közigazgatási területét és hetente egy alkalommal köteles jelentkezni a Budapesti Rendőr-főkapitányság II. kerületi kapitányságán. A lakhelyelhagyási tilalom legfeljebb az elsőfokú bíróságnak a tárgyalás előkészítése során hozandó határozatáig tart.
A végzés nem jogerős, mivel azzal szemben az ügyész, a gyanúsított és a védő is fellebbezést jelentett be. A Budapesti Nyomozó Ügyészség a gyanúsított házi őrizetének elrendelését indítványozta a szökés, elrejtőzés veszélyére tekintettel. A védő az ügyészi indítvány elutasítását kérte – olvasható a közleményben.
A bíróság az ügyészi indítványt részben megalapozottnak tartotta. A bíróság a végzésében rámutatott arra, hogy a gyanúsítottal szemben a rendelkezésre álló bizonyítékok megalapozták az alapos gyanút. Továbbá a bíróság kifejtette, hogy a kényszerintézkedés elrendelésekor a cselekmény tárgyi súlya önmagában nem alapozza meg a legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását, de ha a cselekmény akár életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető, akkor figyelembe veheti enyhébb kényszerintézkedés alkalmazását is.
“A bíróság a cselekmény tárgyi súlyára tekintettel szükségesnek, de elegendőnek tartotta a lakhelyelhagyási tilalom elrendelését, amellyel a gyanúsított eljárási cselekményeknél való jelenléte kellő módon biztosítható” – írta Póta Péter.
A nemzetközi egyezmények alapján már 1994-ben eljárást indíthattak volna Biszku Béla ellen az 1956-os salgótarjáni sortűz ügyében – mondta Gellért Ádám nemzetközi jogász, a lex Biszkunak nevezett jogszabály kidolgozója a Duna Közbeszéd című műsorában hétfőn.
