Belföld

“Csendőr bácsik, ne bántsatok!”

24.hu
24.hu

2012. 08. 02. 05:40

Több mint száz település csatlakozott az idei roma holokauszt megemlékezéshez.

Korábban a témában:

Egyetlen éjszaka alatt több mint háromezer embert kivégezve, 1944 augusztus másodikán számolták fel a németek az Auschwitz-Birkenau-i cigánytábort. Világszerte ezért ezen a napon emlékeznek a roma holokauszt – cigányul: Pharrajimos – áldozataira. A fővárosban este hat órától hagyományosan a Duna parton, a Nehru parkban, a Roma Hokokuszt Emlékműnél tartják az ünnepséget beszédekkel, koszorúzással, a cigány hagyományok szerinti siratókkal és kulturális műsorral, melyet a Budapesti Roma Gyülekezet, az Ide tartozunk! Roma Közösségi Hálózat és a Phralipe Független Cigány Szervezet közösen szervezett – mondta a Szeged24-nek a Phralipe alelnöke, Daróczi Ágnes. Setét Jenő, az Ide tartozunk! Roma Közösségi Hálózattól pedig arról értesített: a budapesti eseménnyel egyidőben több mint száz településen lesznek hasonló megemlékezések. A civil kezdeményezéshez Csongrád megyéből Szeged és Hódmezővásárhely csatlakozott. De lesz megemlékezés több Békés, Bács-Kiskun, Fejér, Borsod megyei településen és Győrben is. Berlin, Mannheim és Krakkó is csatlakozott a magyar felhíváshoz.

Daróczi Ágnes a Szeged24-nek arra hívta fel a figyelmet: a roma holokauszt, amely a szervezők szerint még mindig nem épült be a közös emlékezetbe, történelmünk részévé kellene hogy váljon, hogy a tudás hiánya ne vezethessen előítéletekhez és szélsőséges romaellenes megnyilvánulásokhoz. Daróczi Ágnes arról is beszámolt: az Európai Roma Kulturális Alapítvány által léthezott csoport azt is kezdeményezte, hogy az Európai Parlament hivatalosan is ismerje a Pharrajimos emléknapját.

Adatok

Kutatások szerint a holokauszt minden tizedik és az Auschwitz-Birkenau-i tábor minden harmadik áldozata magyar roma vagy magyar zsidó volt. Szakemberek szerint itthon több mint félezer települést érintettett a cigányság vészkorszaki üldözése. Az Auschwitz-Birkenau-i tábor honlapja szerint a láger áldozatai közt a cigányság volt a harmadik legnépesebb csoport. Az oldal összesen 23 ezer cigány áldozatról számol be. A kutatók szerint a holokauszt a magyarországi roma közösségek csaknem harmadát érintette közvetlenül.

Lágerben

Itthon 1944 novemberében indult el a romák deportálása, akiknek zömét először a komáromi Csillag erődbe vitték, majd innen internálták a munkaképes férfiakat és a gyermektelen nőket németországi lágerekbe. Auschwitz-Birkenauban a romáknak külön tábort állítottak fel azzal, hogy „a cigányoknak nem csak közösségi, de családi érzése is felfokozott”.

„Odavittek bennünket, ahol égették a halottakat. Éreztük az égett hús szagát” — emlékezett a túlélő Sárközi Mária a Holokauszt Emlékközpontnak, akit 14 évesen Komáromból Németországba deportáltak, és megjárt több haláltábort is. Köztük azt is, ahol csaknem másfél száz roma lányt sterilizáltak, a legfiatalabb nyolc éves volt. A romák gyakori  alanyai voltak Mengele embertelen orvosi kísérleinek is.

Az Auschwitz-Birkenau-i tábor dokumentumai közt van annak a lengyel túlélőnek a vallomása, aki így idézte fel a cigánytábor felszámolását : “A cigányok táborát fényszórókkal világították meg, cigány férfiakat és nőket, gyerekeket az SS-ek sorba állították ötösével, hogy a krematóriumba vigyék őket. De a szerencsétlenek minden erejükkel ellenálltak, olyan hangosan kiabáltak, hogy ez egész Birkenauban hallatszott. A dulakodás egész éjjel tartott, de reggelre a cigányok tábora már üres volt.”

Mészárlások

Itthon 1944 őszén történtek az első tömegmészárlások. Az egyik legjobban dokumentált vérengzés a dél-alföldi, Békés megyei Dobozon volt, ahol csendőrök kézigránáttal és golyószóróval gyilkoltak meg helyi és környékbeli, majd két tucatnyi romát, köztük gyermekeket, nőket. A gyilkosság után a romák kutatni kezdtek a temetőben. Egyikőjük később így vallott : „csupa vér volt minden. A bátyám a nagybátyám, a felesége és a két gyerekük is köztük volt.”

“Csendőr bácsik, ne bántsatok, soha nem hiányoztam az iskolából!” – állítólag így könyörgött egy kislány az ország egyik legnagyobb tömegmészárlásának helyén, a várpalotai Grábler-tónál, ahol rajta kívül több mint száz helyi és székesfehérvári romát lőttek bele az áldozatokkal megásatott gödörbe, a tó melletti akácosban. A mészárlásokban megölt romák közül ma is több tucatnyian jeltelen, feltáratlan tömegsírokban nyugszanak az ország több településén.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nyíregyháza, 2016. december 27.
Vásárlók egy telekommunikációs üzletben a karácsony utáni leárazás idején Nyíregyháza egyik bevásárlóközpontjában 2016. december 27-én. Az ünnep után megkezdődött az üzletekben a hagyományos év végi leértékelés.
MTI Fotó: Balázs Attila

Jobban élünk, mint tíz éve

Nyíregyháza, 2016. december 27.
Vásárlók egy telekommunikációs üzletben a karácsony utáni leárazás idején Nyíregyháza egyik bevásárlóközpontjában 2016. december 27-én. Az ünnep után megkezdődött az üzletekben a hagyományos év végi leértékelés.
MTI Fotó: Balázs Attila
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.