Az elszámoltatási kormánybiztos az MTI-nek elmondta: emlékezete szerint az oligarcha szó azt jelenti, hogy egy pénzember gazdasági hatalmán keresztül részt vállal, illetve kér a politikai hatalomból is, ilyen szereplő pedig jelenleg nincs Magyarországon. Hozzátette: olyan pénzemberek, akiket oligarcháknak lehet nevezni ugyan nincsenek a magyar mezőgazdaságban, de jelentős – magyar viszonyok között jelentősnek mondható – birtoktestek igen.
Ezzel kapcsolatban a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) álláspontja – amely Budai Gyula személyes véleménye is – nagyon régóta változatlan: Magyarországon a kis-, a közepes- és a nagygazdaságok harmonikus egyensúlyát kell megteremteni a mezőgazdasági termelésben. Budai Gyula szerint a nagygazdaságok nélkül nem lehetett volna elérni, hogy tavaly például a magyar mezőgazdaság adta a GDP-növekedés jelentős hányadát – tette hozzá.
Budai az MTI-nek beszélt az ellenzéki pártok által vitatott földhaszonbérleti szerződésekről is. Az államtitkár közölte, hogy állam nem kívánja dobra verni az állami tulajdont, csak bérbe akarja adni azoknak, akik a mezőgazdaságból szeretnének megélni. Elmondása szerint a pályázatot úgy hirdették meg, hogy a szóban forgó területekre nagygazdaságok ne pályázhassanak. Igaz ugyan, hogy volt olyan, aki több területre is pályázott, és nyert, de ezek a birtoktestek nem jelentettek több száz hektáros nagyságot – mondta Budai Gyula.
Budai Gyula hangsúlyozta: a magyar kormány komoly lépéseket tett annak érdekében, hogy 2014. április 30. – a külföldiek földvásárlási tilalmának lejárta – után is megóvja a magyar termőföldet. Az államnak törvényben rögzített elővásárlási joga van a magyar földterületekre, és a kabinet március végén olyan döntést hozott, hogy a korábban megkötött zsebszerződéseket fel kell tárni.
Utóbbi kérdéskör rendezésére létrejött egy operatív tárcaközi bizottság is. Az új Büntető törvénykönyvben a zsebszerződés önálló tényállás lett, a zsebszerződések szereplői – eladó, vevő, ügyvéd, közjegyző – pedig büntethetővé válhatnak – emelte ki az államtitkár.
Módosult a Polgári törvénykönyv is, amelyben az ügyészség lehetőséget kapott a zsebszerződések közérdekből történő megtámadására. Emellett módosítják az ingatlan-nyilvántartási törvényt is oly módon, hogy a moratórium lejárta után a zsebszerződéseket ismételten írásba kelljen foglalni – tette hozzá.
