Belföld

Oroszlánmajmocskák születtek a Szegedi Vadasparkban

Az arany oroszlánmajmocska jelképállata mindannak a munkának, amit az állatkertek folytattak a legkisebb majmok, a karmosmajmok megmentéséért.

Nemcsak szépsége és ritkasága, hanem annak okán is, hogy a vadon már egyszer kipusztultnak tekintett fajt közös erővel sikerült megmenteni a teljes kihalástól. Éppen emiatt várták már régóta, hogy arany oroszlánmajmocskák szülessenek a Vadasparkban, de éppen ez a faj volt az, ahol a szerencse nem segített. Egészen mostanáig, amikor is életképesnek bizonyult kölykök születésének örvendhetett mindenki.

A két kis oroszlánmajmocska április 29-én született. Születésük napjai nagyon magas látogatottságúak voltak, és az anya idegességét látva le is zárták arra az időszakra a házukat a vendégeink elől. A Franciaországból érkezett apa és a Csehországból érkezett anya amúgy is félénkebb természetű, mint minden más karmosmajmunk, és most is gondosan rejtették és óvták kicsinyüket. Ma már az éles szemű látogatóink azonban már megláthatják az arany családot, és persze a főleg apjuk hátán lovagló kicsiket.

A karmosmajmokra hajdan az erdőirtás mellett az állatbefogások és állatkereskedelem jelentette a legnagyobb veszélyt, hiszen ezrével importálták őket észak-amerikai és európai intézetekbe, illetve hobbiállatnak. A létét a faj még is ennek köszönheti, hiszen ahogy felgyorsult a Brazília délkeleti részén található atlanti-partvidéki esőerdőrendszer kiirtása, az élőhelyét vesztett állatokra a biztos kipusztulás várt. A vadon már kipusztultnak vélt majomfaj megmentéséért nemzetközi összefogásban küzdöttek az állatkertek és a természetvédelmi szervezetek.

A visszatelepítés sikeres volt, a jelenleg vadon élő közel 1000 arany oroszlánmajmocska harmada állatkertben született, majd visszavadított egyed. Bár a hajdani esőerdő rendszer mindössze 8%-a maradt fenn, bízhatunk benne, hogy az arany oroszlánmajmocskát sikerült így megmenteni a kipusztulástól. A Vadaspark is fajmegmentési program keretében tartja az arany oroszlánmajmocskákat, amelyek „tulajdonosa” nem az állatkert, nem is az európai program, hanem végső soron a brazil állam.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik