A Batthyány Kázmér Gimnázium tantestülete ezúttal a Pest Megyei Intézményfenntartó Központnak intézett nyílt levélben fejti ki Mede Norbert tevékenységével kapcsolatos álláspontját. Mint írják, erre a központ vezetője, Horváth Péter személyesen kérte őket, amikor meglátogatta az iskolát. A pedagógusok megjegyzik, továbbra sem tudják, mi az a szakmai ok, ami miatt a pályázat érvénytelenítése, majd a tantestület, a szülők, a diákok tiltakozása után, kinevezték ideiglenesen az új vezetőt. Mint írják, „az intézményfenntartó központ vezetője azzal védte döntését, hogy nem egy börtönviselt embert nevezett ki, illetve, hogy nem jeleztünk korábban(!) semmiféle problémát Mede Úrral kapcsolatban”.
A tanárok felsorolnak néhány konkrét esetet az iskola életéből a Mede-korszakban. Április 4-én például az első tanítási óra után – nyíltan kifejezve szándékát, hogy nem kíván a további tanítási órákon részt venni – a diákok nagy része az aulában leült, sőt, többen el akarták hagyni az iskola épületét. „A kialakult kavarodást tapasztalva Mede úr egy hátsó folyosóra távozott, és telefonált.” A helyzetet a pedagógusoknak kellett megoldani, utasították a portást, hogy ne engedjen ki tanulót az épületből, és felszólították a diákokat, hogy menjenek órára. Az igazgató aznap nem tartotta meg az óráit sem, egyet kivéve, ahol arról kérdezte meg írásban a diákokat, hogy mi a véleményük a kialakult helyzetről.” Ez nem mellékesen épp egy olyan osztályban történt, amelynek év végi jegye már beleszámít a felvételi pontszámba.
Mede április 11-én reggel indok nélkül úgynevezett D csengetést (30 perces tanórák) rendelt el – írják. „Elvett 7×15 perc óraidőt az érettségire és házivizsgákra készülő diákoktól. Megzavarta a tanítás rendjét, mert a később érkező kollégák és tanulók nem tudva erről, nem értek be óráikra… Ugyanekkor Mede úr listát kért be a hiányzó gyerekekről, amire azért nem lett volna szükség, mert az elektronikus naplóból a távolmaradók pontosan ellenőrizhetők. Emiatt a jelen levő és hiányzó (többek között az aznapi vagy másnapi nyelvvizsga miatt hivatalosan távol levő) diákokat is megfélemlítette, hiszen nem értették, miért van szükség külön összeírásra.”
Ugyanezen a napon a pedagógusok szerint négy órarendi órájából hármat nem tartott meg a pedagógusi munkaköri leírásnak megfelelően, hiszen e három tanóra alatt hosszú időre magára hagyta a diákokat. A délutáni tantestületi értekezleten pedig teljes tájékozatlanságról tett tanúbizonyságot a tanév rendjét illetően.
A levél beszámol arról a március végi iskolagyűlésről is, ami alatt Mede úr 60 diák szeme láttára, az iskola kerítésén átmászva hagyta el az épületet. „Korábban ugyanezért az iskola tanulói igazgatói intőt kaptak.”
A pedagógusok felteszik a kérdést ezek után a fenntartó képviselőinek: Önök továbbra is alkalmasnak tartják Mede urat az ország egyik legjobb gimnáziumának vezetésére?
Mint korábban beszámoltunk róla, a megyei közoktatási intézmények „államosítása” során, a szigetszentmiklósi gimnázium élére – miután a korábbi igazgatói pályázat kiírását az oktatási tárca érvénytelenítette – a Pest Megyei Intézményfenntartó Központ (PMIK) Mede Norbertet nevezte ki július 31-ig. A posztra ketten pályáztak: Czita Zoltán, aki tizenegy éve igazgatóhelyettesként, egy éve megbízott igazgatóként vezette az intézményt, valamint a történelem-magyar szakos Mede Norbert. Horváth Péter közleményben szögezte le: a jogszabályoknak mindenben megfelelő döntés született.
Az igazgatói kinevezést ellenzők közben honlapot is indítottak, “Összefogás a Batthyány Kázmér Gimnáziumért!” címmel.
