Navracsics hangsúlyozta, a jogszabályok eredeti szövegéhez képeset talán az igazságszolgáltatási reformról szólón változtattak leginkább. A Velencei Bizottság észrevételeit figyelembe vevő módosításokat jelenleg tárgyalja az Országgyűlés – emlékeztetett a politikus, megjegyezve, egyelőre nem tudják, a testület mit szól ahhoz a javaslathoz, hogy az Országos Bírói Tanács (OBT) hatáskörébe helyeznék az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke igazgatási feladatainak egy részét. Hozzátette: az Európa Tanács főtitkárának javaslatára merült fel az OBH elnökének újraválasztási tilalma, amellyel később a kormányfő és a kabinet is egyetértett, így ez képviselői módosító indítványként kerülhet be a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvénymódosító előterjesztésbe.
Kiemelte ugyanakkor, a “bírák nyugdíjazásának átmeneti idejével kapcsolatban nincs módosítás”. A bizottságnak ezúttal is jelezték, hogy a kérdést továbbra is a nyugdíjreform és nem az igazságügyi reform részének tekintik és a jövőben a közszféra más foglalkoztatottjaira – a kormánytisztviselőkre, a rendőrökre és a katonákra – is hasonló szabályozást terjesztenek ki.
Navracsics Tibor valószínűsíti, hogy az adatvédelmi hatóság ügyében indított kötelezettségszegési eljárás megszüntetéséhez elegendő lesz az a hétfőn elfogadott törvénymódosítás, amely erősíti a hatóság elnökének függetlenségét. Emlékeztetett ugyanakkor, hogy az adatvédelmi ombudsman, illetve az adatvédelmi hatóság vezetőjének személye körül még vita van, amely nem tudja, miként dől majd el.
A jegybanki függetlenséggel összefüggő uniós aggályokra kitérve Navracsics Tibor azt mondta, ha jól emlékszik a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökének esküjéről már nincs vita, csak Simor András fizetéséről tárgyalnak még. Mint mondta, a kormány válaszában további példákat sorakoztatott arra, hogy nem volt diszkriminatív a jegybankelnök havi kétmillió forintos fizetési plafonjának megállapítása, mert az a közszférában másokra is vonatkozott. A miniszterelnök-helyettes hozzátette, az Európai Bizottság levelében nem kifogásolta, de más úton jelezte, hogy a magyar törvények továbbra is lehetővé teszik az új alelnök megválasztását, holott ők azt szeretnék, ha erre csak Simor hivatali idejének lejárta után lenne lehetőség.
Navracsics megjegyezte, a Velencei Bizottság további sarkalatos törvényeket is vizsgál, így az ügyészségről, a választójogról és a nemzetiségekről szóló jogszabályokat. Mint mondta, a választójogi törvény “politikailag érzékeny” kérdés, ezért “van esély arra, hogy a Velencei Bizottság valamilyen kifogásokat meg tud fogalmazni”. Hozzátette azonban, hogy például a választókerületek kijelölésénél figyelembe vették a bizottság korábbi ajánlásait.
Az Európai Bizottság március 7-én közölte, hogy az adatvédelmi hatóság függetlensége és a bírói tevékenység felső korhatára ügyében folytatja a Magyarország ellen január 17-én megindított gyorsított kötelezettségszegési eljárást, a jegybank függetlenségéről pedig további tájékoztatást kér a magyar kormánytól. Az első két témában az unió központi javaslattevő-végrehajtó intézménye indoklással alátámasztott véleményt juttatott el Budapestre, és ismét egy hónapot adott Magyarországnak a válaszadásra, szemben az ilyen eljárások esetében általában szokásos két hónappal.
A Kormányszóvivői Iroda múlt pénteken arról tájékoztatott, hogy a kormány átadta a két folyamatban lévő uniós kötelezettségszegési eljárás – a bírák nyugdíjazása és az adatvédelmi hatóság függetlensége – tárgyában készített hivatalos válaszát az Európai Bizottságnak.
Az uniós eljárásrend értelmében, ha a bizottság az indoklással alátámasztott véleményre adott tagállami választ sem fogadja el, az ügy a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság elé vihető.