A héten az ötösön már 2,382 milliárd forint a főnyeremény – tudatja honlapján a Szerencsejáték Zrt., amely szerint az egyik legrégebbi számsorsjáték szabályai „rendkívül egyszerűek: 90 számból 5-öt kell megjelölni”.
A privatbankar.hu ennek kapcsán arról ír, mire is megy el a játékosok által befizetett pénz, amelynek csak 46 százaléka kerül a nyereményalapba. A portál szerint „az egész lottózás nagy átlagban csak a szervezőknek jó, a résztvevőknek egy kész anyagi katasztrófa, annál még “a tőzsdézés is kifizetődőbb, ott csak a brókerjutalékot bukja az ember”.
Az elmúlt héten ennek dacára már nagy tömeg volt a lottózókban, hosszú sorokban álltak az emberek a pénztáraknál. Külföldről is jöttek lottózni Magyarországra, noha szintén a Szerencsejáték Zrt. honlapján olvasható, hogy a nyerésre csekély az esély. Ahhoz, hogy valaki biztosan eltalálja mind az öt nyerőszámot, 44 millió szelvényt kellene kitölteni.
5 találat 1 : 43 949 268
4 találat 1 : 103 410
3 találat 1 : 1 231
2 találat 1 : 44
Fotó: MTI / Kincses Attila
Győrben a nyugdíjast is elzavarták
Győrben, Mosonmagyaróváron és Sopronban egyaránt dúl a lottóláz: és nem csak magyar szerencsevadászok töltögetik a mezőket. Sopronban elsősorban osztrákok, Győrben inkább a Szlovákiából érkezők vannak túlsúlyban.
A Győr24 több elárusítóhelyet is felhívott. Az ott dolgozók egyöntetű véleménye szerint a külföldiek több pénzt hagynak náluk, mint honfitársaink. “A külföldiek nemcsak egy mezőt töltenek ki, hanem tízesével-húszasával vásárolják a játékot. Nagyon kevés közülük, aki 10 ezer forintnál kevesebbért vesz lottót” – mondta egy mosonmagyaróvári trafikos.
Győrben épp ottjártunkkor egy idős magyar vásárlónak mi magyaráztuk el, hogy kell ikszelni a mezőket. Mint mondta, ő még életében nem vett magának szelvényt, viszont a nagy nyeremény reményében az unokái ma elzavarták a lottózóba.
Lottóturisták Szegeden
A szegedi lottózókban is sorban álló játékosokkal lehet találkozni most. A Szeged24 munkatársa kétféle emberrel találkozott: olyannal, aki rendszeresen játszik, és olyannal, aki “befektetésnek” szánja a szelvényvásárlást, egyébként nem játszik, mert nem futja rá keresetéből. Utóbbiak jellemzően egy, legfeljebb két mező ktöltésével próbálják megütni a főnyereményt, amelyből családjuk anyagi gondjait rendeznék.
A határmenti Szegedre a Vajdaságból és Romániából is érkeznek szép számmal játszani – mondták el az egyik lottózóban. Az egyik játékos viccesen megjegyezte: már harminc éve ugyanazokkal a számokkal minden héten befizeti a “bolondok adóját” a lottózóban, annak ellenére hogy eddig a legtöbb, amit elért, az két találat volt.
A 250 éves játék
Kétszázötven éve, 1762. március 26-án engedélyezte Mária Terézia császárnő és királynő, hogy Pozsonyban és Temesváron lottójátékot rendezzenek. 1895-ben megszüntették, csak 55 éve, március 7-én indult újra. Egy lottószelvény ára kezdetben 3 forint 30 fillér volt, ma már 225 forintba kerül, fogadni már telefonon, interneten és SMS-ben is lehet.
Az első öttalálatos 855 ezer forintot fizetett, az egymilliós “álomhatárt” 1959-ben, a kétmillióst 1964-ben lépték át, ötmillió forintos nyereményt először 1986-ban, tízmilliót 1989-ben fizettek ki. 1991-ben vezették be a teljes halmozódást, azaz ha nem volt telitalálatos szelvény, annak nyereményalapja a következő sorsolás telitalálatos nyereményalapját növelte. Ezután a nyeremények viharos gyorsasággal nőttek: a százmilliós határt 1992-ben, az 500 millióst 1994-ben, az egymilliárdost 1999-ben lépték át. A rekord a 2003-as ötmilliárd forint volt. Az öttalálatosok száma évente általában öt-kilenc között mozog.
